Magyarország kezdetektől fogva pozitívan viszonyult a két ország csatlakozásához – szögezi le a kormányzati indoklás. Csakhogy akadt egy kis „bökkenő”.
***
A Finn Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásáról szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről – hivatalosan így hívják azt a parlamenti indítványt, amit ma, azaz hétfőn várhatóan elfogad a magyar Országgyűlés. Legalábbis a hatályos napirend szerint ez várható. Ezzel pedig
Korábban a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté jelezte, a képviselőcsoport részéről elhárultak az akadályok és aggályok a lépés támogatása elől, majd Törökország is bejelentette teljes támogatását.
A svédek azonban még várni kényszerülnek, elsősorban Ankara miatt. Erdogan török elnök ugyanis minapi tájékoztatóján megerősítette, Svédország NATO-csatlakozását illetően „negatív a megítélése”, miután Stockholm még nem adta ki Ankarának azt a mintegy 120 „terroristát”, akiket Törökország követel. Finnország esetében ilyen dolgok nincsenek – jegyezte meg.
Svédország ügyében a Fidesz képviselőcsoportja is csak később dönt. „Semmiféle nyomásgyakorlást nem fogadunk el sem külföldről, sem külföldi megrendelésre dolgozó magyar baloldali politikusoktól, sem NGO-któl, sem a médiától arra vonatkozóan, hogy a parlament mikor, milyen ütemben, milyen ügyeket tárgyaljon, azokról mely napokon szavazzon” – írta Kocsis Máté.
A hétvégén a miniszterelnök politikai igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában beszélt a kérdésről. Mint fogalmazott, várják a svéd kormányzati szereplőktől, hogy megnyugtassák a magyar parlament tagjait, mivel
az a cél, hogy „minél nagyobb parlamenti többséggel tudjuk támogatni Svédország NATO-csatlakozását, hasonlóan Finnországéhoz”.
Orbán Balázs elmondta, „a helyzet a napnál is világosabb: támogatjuk a svéd csatlakozást is, a kormány már döntött róla, a parlamenten a sor, de van egy kis bökkenő”. A magyar parlamenti képviselők közül néhányan nem nyugodtak, mert azt látták, az elmúlt években svéd kormányzati szerepelők sportot űztek abból, hogy folyamatosan megkérdőjelezték a magyar demokrácia állapotát, sértegették a magyar választókat, a képviselőiket, s ezáltal egész Magyarországot – mondta.
Jelezte: nem szeretnének állást foglalni svéd belpolitikai kérdésekben, de ugyanezt elvárják másoktól a magyar kérdések tekintetében. A magyar képviselők megnyugvást várnak, hogy a köztük lévő politikai viták többé nincsenek, nincs gond a magyar-svéd együttműködés alapjaival – jegyezte meg.
Kitért arra is, Finnország esetében egy „különleges történelmi barátságról és szövetségről” van szó, „úgy tűnik a finnektől sikerült megerősítést kapni, hogy ezek a problémák a jövőben nem maradnak fenn”, de Svédország esetében nem ez a helyzet.
A finn csatlakozást elismerő törvényjavaslat indoklása szerint Finnország és Svédország a NATO elkötelezett partnereinek számítanak, 1994 óta vesznek részt a Szövetség békepartnerségi programjában, illetve aktív szerepet vállaltak és vállalnak NATO vezetésű múltbeli és jelenlegi béketámogató műveletekben, mint például Afganisztánban, vagy jelenleg Koszovóban és Irakban. A NATO-val a legszorosabb műveleti együttműködést folytató Georgia, Jordánia, Ausztrália és Ukrajna mellett a két skandináv ország részese a partnerségi interoperabilitási kezdeményezésnek (Enhanced Opportunities Partners, EOP). A Szövetség és Finnország, illetve Svédország közti partnerségi kapcsolatok keretében az utóbbi felek együtt részt szoktak venni a NATO által kétévente megrendezésre kerülő, norvég vezetésű Cold Response hadgyakorlaton.
A javaslat felidézi: a két semleges észak-európai országban az ukrajnai konfliktus kezdetét követően élénk belpolitikai vita alakult ki a Szövetséghez való csatlakozással kapcsolatosan. Közvélemény-kutatások szerint többségbe kerültek a csatlakozást támogatók a svéd és finn társadalomban, illetve mindkét ország biztonságpolitikai felülvizsgálatot folytatott le.
A semleges Finnország technikailag készen áll a NATO-tagságra – állapítja meg a beterjesztőként Semjén Zsolt, előadóként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter által jegyzett indítvány.
Népszavazást azért nem tartanak, mert a „közvéleménykutatások alapján egyértelmű a finn lakosság támogatása”.
A magyar kormány értékelése szerint a NATO-csatlakozásra ösztönözte Finnországot az is, hogy az EU védelmi dimenziója nem elégséges, és az uniós védelmi garanciák nem adottak.
Finnországban külügyi elemzés is készült a tagság előnyeiről és hátrányairól biztonságpolitikai fehér könyv formájában, amit benyújtottak a parlamentnek és már tavaly májusban szavaztak annak tartalmáról. Ezt követően foglalt állást a köztársasági elnök és a finn kormány a NATO-csatlakozási kérelem benyújtásáról.
A javaslat kitér arra is: Finnország folyamatosan konzultál svéd partnerével is, a NATO-csatlakozást Svédországgal együtt kívánják lefolytatni, ezért 2022. május 18-án Finnország és Svédország egyszerre nyújtotta be hivatalos kérelmét Jens Stoltenberg főtitkárnak. A török aggályok miatt megrekedt csatlakozási folyamat megoldására háromoldalú török-svéd-finn tárgyalások indultak, amelynek eredményeként a madridi NATO-csúcstalálkozón a felek háromoldalú memorandumot írtak alá, aminek értelmében Ankara támogatja a két ország felvételét az Észak-atlanti Szövetségbe.
Csakhogy azt követően megromlott a viszony Stockholm és Ankara között, leginkább azért, mert a svéd hatóságok januárban engedélyeztek egy, a stockholmi török nagykövetség közelében tervezett tüntetést, amelyen a muszlimok szent könyvét, a Koránt tervezték elégetni. Sőt, előzőleg kurd tüntetők egy Recep Tayyip Erdogant jelképező bábút lógattak fel.
A kormány szerint Magyarország kezdetektől fogva pozitívan viszonyult a két ország csatlakozásához,
azzal a feltétellel, hogy „Törökország vonatkozó érzékenységeit teljességgel figyelembe kell venni. Miután a kérdéses ügyekben megállapodás született Törökország és Svédország, illetve Finnország között, ezért a kialakult konszenzust hazánk is támogatta” – utal a magyar parlament előtt lévő javaslat a tavalyi megegyezésre.
Bár a kormányzati támogatás valóban szilárdnak tűnt, a Fidesz-frakció kihelyezett ülésén a hivatalos tájékoztatás szerint vita bontakozott ki a támogatásról, erre utalt nyilatkozatában Orbán Balázs is. Ezért parlamenti delegáció utazott a két országba, eloszlatni az aggályokat. A svéd csatlakozásról való szavazásnak egyelőre nincs időpontja.
***
A nyitóképen Orbán Viktor Stoltenberggel, fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Botár Gergely
Fico fontos tárgyalásokat folytat Orbánnal, de Tusk megint megpróbálná a magyar ellenzékel, ami legutóbb sem sikerült. Minden idők legnagyobb Békemenete pedig továbbra is nagy hullámokat vet, amit láthatóan Magyar Péter is rendkívül nehezen visel. Ezek voltak a legolvasottab híreink vasárnap.
A lengyel miniszterelnök „keserű elégtételt” érez amiatt, hogy az Oroszországról és a „rendkívül hétköznapi” Putyinról szóló, éveken át hangoztatott figyelmeztetései beigazolódtak.
A közlemény szerint a külügyminiszter ezzel arra reagált, hogy Donald Tusk pártja kongresszusán elmondott beszédében magyar vonatkozással is élt.
Hazai viszonylatban és világpolitikai szinten is mozgalmas napokon vagyunk túl. Heti hírösszefoglalónk.
A két beszéd iránti figyelem eltérése arra utal, hogy a Békemenet nagyobb társadalmi hatást gyakorolt, és Orbán Viktor mondanivalója szélesebb körben talált visszhangra.
Ha tényleg törekszünk az objektivitásra, akkor tisztázzuk!
A hétvégén tetőzik majd a jó idő.
