Brüsszel, Zelenszkij és Magyar Péter egyszerre tajtékzik Orbán Viktor amerikai sikerétől! (VIDEÓ)

Orbán Viktor kormányfő november 7-én találkozott Donald Trump amerikai elnökkel Washingtonban. A találkozó egyik legfőbb eredmény lett, hogy Trump engedményt adott Magyarországnak az Oroszországgal kapcsolatos energiaszankciók alkalmazásában, így sikerült megőrizni a rezsicsökkentés eredményeit. A nemzetközi és a hazai színtéren a találkozó után természetesen megjelentek az értékelések. Most három szereplő (Brüsszel, Volodimir Zelenszkij és Magyar Péter) kritikáit vettük számba. 

Ezért lett ideges Brüsszel Orbán Viktor megállapodásától

Az EU intézményei és brüsszeli politikai szereplők elsősorban azt hangsúlyozták, hogy az uniós és nyugati szankciók, valamint az egységes európai stratégia védelme fontos, és aggodalomra ad okot bármilyen külső — különösen bilaterális — lépés, ami gyengítheti a szankciók hatását vagy az EU egységét.

A szankciók érvényesítése és az EU céljai nem változnak: a bizottság (és Brüsszelben értő kommentárok) hangsúlyozták, hogy ha Washington egyes kivételeket enged, az nem írja felül az EU hosszabb távú célját (például az orosz fosszilis energia fokozatos kivezetését 2027-ig), és az EU stratégiáját Brüsszel fogja alakítani. Brüsszel egyébként vizsgálatot is indított az energiaszankció-mentesség ügyében. 

Több elemzés és brüsszeli kommentár aggályát fejezte ki, hogy a bilaterális mentességek precedenst teremthetnek és gyengíthetik a Nyugat egységes álláspontját Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatban. 

Nagyon kiborult Zelenszkij

Zelenszkij és ukrán hivatalos források aggódtak, hogy a találkozó és az abból következő kedvezmények alááshatják Ukrajna érdekeit: gyengíthetik a szankciók nyomását Oroszországon, valamint legitimizálhatnak olyan politikai szereplőket, akik Moszkvával szorosabb kapcsolatot tartanak fenn. Zelenszkij szerint Orbán nem fogja megakadályozni Ukrajna EU-tagságát — több riport idézi Zelenszkij bizakodását, és azt a gesztust, hogy Orbán „nem fogja megakadályozni” Ukrajna európai integrációs útját, miközben Zelenszkij aggályokat is felvetett a találkozó politikai következményeiről.

Zelenszkij és ukrán kommentátorok arra figyelmeztettek, hogy a bilaterális engedmények (különösen energiaügyben) gyengíthetik Oroszország gazdasági elszigetelését, ami hosszabb távon hátrányos Ukrajna számára a háborúban.

Óriási károkat okozna Magyar Péter

Magyar Péter összhangban Brüsszelhez és Zelenszkijhez hasonlóan élesen bírálta Orbán washingtoni útját, karakterében és politikai hatásában is: a kritikák közé tartozott, hogy a „magyar történelem nem Brüsszelben, Moszkvában vagy Washingtonban íródik”, továbbá egyes megszólalásai szerint a Tisza Párt készen állna semmissé tenni a megállapodásokat, ha Brüsszel azt kérné. 

Magyar Péter másnapi Bátonyterenyén tartott fórumán szinte szóról szóra megismélte saját szavait. Felülvizsgáljuk… felülvizsgáljuk a nemzetközi megállapodásokat, köttettek akár Washingtonnal, akár Pekinggel […] Ami meg nem jó, azt újratárgyaljuk; kinyitjuk akár a finanszírozását, akár más részleteit is – hangoztatta a Tisza elnöke. Az Ellenpont kitért arra, hogy a magyar miniszterelnök washingtoni útjának legnagyobb eredménye, hogy 

• hazánk mentessége kapott az orosz energiahordozókra kivetett szankciók alól, egyezség született az amerikai–magyar együttműködés erősítésére a nukleáris ipar területén is, így Magyarország 114 millió dollár (37,9 milliárd forint) értékben vásárol nukleáris üzemanyagot a Westinghouse vállalattól. 
• Végül az energiadiverzifikáció jegyében a két fél megállapodott amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) importjáról is, mintegy 600 millió dolláros (199,5 milliárd forint) értékben.

Magyar Péter azért tárgyalna mindent újra, mert Brüsszel ezt várja el – írja a portál, hozzátéve, az unió legkésőbb 2028-tól teljes tilalmat vezetne be az orosz energiahordozók megvásárlására, ráadásul erről többségi szavazással kíván dönteni. A Tisza Párt által augusztus 20-án közzétett tervekben ezzel összhangban egyértelműen szerepel az is, hogy

Számítások szerint a megállapodás hiányában a rezsiárak a két és félszeresére, a fűtés egyenesen a három és félszeresére növekedne, a benzinár több mint 1000 forintra ugorhatna literenként. A rezsicsökkentésnek köszönhető kedvező rezsiárak megszűntek volna, amennyiben a magyar kormány nem tudott volna megállapodni az amerikai adminisztrációval. Magyar Péter a nemzetközi szerződés felbontásával ezt kockáztatná, hiszen ez a brüsszeli direktíva. Leszögezik, az amerikai–magyar megállapodás „felülvizsgálata”, „újratárgyalása” könnyen kikövetkeztethető, hogy hova vezetne. És ott jártunk már. 

A fenti példák egyértelműen azt mutatják, hogy Orbán Viktor sikeres amerikai tárgyalásai meglehetősen nagy zavart okoztak Brüsszel, Zelenszkij és Magyar Péter köreiben, ezért is indítottak támadást a megállapodás ellen. 

Nyitókép: SAUL LOEB / AFP