Brüsszel támadásba lendült a magyar–amerikai alku ellen

A magyar kormány washingtoni bejelentése után, miszerint Magyarország korlátlan időre mentesül az orosz olaj- és földgázbeszerzéseket érintő amerikai szankciók alól, Brüsszel gyorsan megszólalt. Az Európai Bizottság a Portfolio megkeresésére közölte, hogy a magyar–amerikai megállapodás nincs hatással az EU azon tervére, amely 2027 végéig teljesen kivezetné az orosz olaj- és gázimportot.

A testület azt is hangsúlyozta, hogy a washingtoni döntések „értelmezése kizárólag az Egyesült Államok hatásköre”, és az uniós energiapolitika céljait semmilyen módon nem módosítja. A válaszban ugyanakkor feltűnő volt a sietség: a Bizottság alig néhány nappal a megállapodás után igyekezett elhatárolódni a magyar siker kommunikációjától, mintha zavarná őket, hogy Budapest a saját útját járja.

Brüsszel próbálja elkenni a megállapodás jelentőségét

Ahogy a Portfolio is megírta, a Bizottság szerint az ügy „érdemben az amerikai szankciók végrehajtására vonatkozik”, amit ők nem kívánnak kommentálni. Ugyanakkor a testület szóvivője mégis szükségét érezte, hogy emlékeztessen: az EU már májusban beterjesztett egy tervezetet, amely 

• 2028-ig teljesen megszüntetné az orosz fosszilis energiahordozók importját, 
• sőt, szeptemberre előrehozták a céldátumot 2027-re.

Az uniós szóvivő mégis szükségét érezte, hogy ismét megerősítse: az EU energiapolitikája „független az Egyesült Államok döntéseitől”. A Bizottság válasza egyértelműen politikai üzenetet hordoz: a magyar kormány washingtoni eredménye semmilyen befolyással nem lehet az EU „szent céljaira”. A valóságban azonban a brüsszeli álláspont inkább védekezésnek tűnik, semmint magabiztos iránymutatásnak.

Brüsszel a saját ellentmondásaiba gabalyodik

A Bizottság emlékeztetett arra is, hogy az uniós szankciós csomagok 2022 óta tiltják az orosz kőolaj behozatalát, de Magyarország és Szlovákia kivételt kapott – éppen az energiabiztonság megőrzése érdekében. Most azonban ugyanaz a Brüsszel sietett leszögezni, hogy a washingtoni döntés „nem jelent gazdasági előnyt Magyarországnak”.

A válaszban az is szerepelt, hogy az EU az utóbbi években jelentősen csökkentette energiapiaci kitettségét Oroszországgal szemben. A Bizottság szerint a vezetékes és cseppfolyósított orosz gáz aránya az uniós gázimportban 45 százalékról 19 százalékra csökkent, és 2025-re tovább eshet. Ám miközben ezt sikerként állítják be, a valóság az, hogy a csökkenés ára az egekbe szökő energiaár, amelyet az európai családok és vállalkozások fizetnek meg.

A magyar kormány nem hátrál

A Brüsszel által sietve kiadott nyilatkozat tehát nem több, mint politikai tűzoltás. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már a Mandinernek is kijelentette: 

A miniszter szerint az unió által 2027-től tiltani kívánt hosszú távú orosz gázszerződések valójában szankciónak minősülnek, ezért Magyarország ezt az intézkedést az Európai Bíróságon fogja megtámadni. Orbán Viktor miniszterelnök pedig már Washingtonban utalt rá, hogy a magyar kormány a brüsszeli vitát is meg fogja vívni.

A Bizottság reakciója tehát inkább arról árulkodik, hogy Brüsszel számára kényelmetlen a magyar–amerikai megállapodás sikere. A magyar kormány megőrizte az energiafüggetlenséget, miközben a brüsszeli bürokraták csak újabb határidőket és tiltásokat gyártanak. Az uniós vezetők meglehet attól tartanak, hogy Magyarország példát mutat másoknak is: lehet Brüsszeltől függetlenül, nemzeti alapon is eredményt elérni.

Nyitókép: SAUL LOEB / AFP

***