Mesterséges intelligencia a kampányban: komoly veszélyekre figyelmeztet a szakértő

Kerek István, független mesterségesintelligencia-szakértő beszélgetésünk legelején felidézte, hogy az MI-vel még évtizedekkel ezelőtt a Mission: Impossible című filmben találkozott, amikor is az egyik jelenetben Tom Cruise bevetés közben pár centire megállt a padlótól. A filmben a CIA rendszerét a Thinking Machines Laptop 686 prototípusával törték fel, amelyben a történet szerint „mesterséges intelligencia-RISC-chip” működött.

A Terminátor-filmek már jóval sötétebb képet festettek számára az MI-ről és annak kockázatairól. Akkoriban ez még újdonság volt neki, később azonban komolyabban is e terület felé fordult, amikor 2004–2005 környékén egy volt általános iskolai osztálytársától – aki a Twitter, a mai X mérnöke volt – hallott arról az algoritmusról, amelynek köszönhetően videotelefonálni tudunk.

„2008-ban lettem tagja egy rendszámfelismerő rendszert készítő csapatnak. 

 Sőt, talán jobban is elboldogult a szövegfelismeréssel, mint az emberi munkaerő” – emlékezett vissza első munkájára a ChatGPT magyarul Facebook-csoport megalapítója. Hozzátette: a munkájukat és a terület fejlődését részben az is visszafogta, hogy akkoriban még nem álltak rendelkezésre kellően erős számítógépek és könnyen használható keretrendszerek.

Idővel azonban ez megváltozott, és a gépi látás területén is, ahol dolgozott, komoly előre lépések történtek. Többek között a gépi gyártósoron is ki tudták szúrni, hogy hol és mikor várhatóak leállások, és a probléma bekövetkezte előtt be tudtak avatkozni, így sokkal termelékenyebbé vált a folyamat. Ezt követték a különféle automatizációs eljárásokkal és fordításokkal készült filmek, majd 2016-ban már a városnéző buszokon is a mesterséges intelligencia fordította le 16 nyelvre a tájékoztató szövegeket.

Sőt, azt is elárulta, hogy ő volt az első idehaza, aki TikTokon azt csinálta, hogy a felhasználói interakciókból, élő adásban generált valós időben videós tartalmat.

Ez a három dolog kell a mesterséges intelligenciához

Arra a kérdésünkre, hogy mi hozott igazi áttörést a 2020-as évek elején ezen a területen, Kerek azt felelte, hogy alapvetően három dolog szükséges a mesterséges intelligenciához: 

•  számítási kapacitás,
• nagy mennyiségű és jó minőségű adat,
• szakember, aki tudja, mit kezdjen az előző kettővel – például képes megírni egy algoritmust

„Ez kicsit a tyúk vagy a tojás esete. Amíg nincs megfelelő számítási kapacitás és elegendő, jó minőségű adat, addig az MI sem tud fejlődni. 2006 és 2008 azért volt vízválasztó, mert megjelentek a GPU-kártyák és az AWS felhőszolgáltatása, amelyek megnyitották az utat, hogy a hétköznapi emberek számára is elérhetővé váljon a technológia. Az úgynevezett CUDA-kártyák előtt csak a nagyobb cégek és az egyetemek férhettek hozzá ehhez az infrastruktúrához.”

Aztán 2010-ben megjelentek olyan keretrendszerek, amelyek lehetővé tették, hogy „ne kelljen mindent a nulláról kezdeni”, hanem lehessen a szoftverek és hardverek mellett a fizikai eszközöket is fejleszteni. Később a transzformer-megoldások is piacra kerültek, amelyek lehetővé tették a nyelv sokkal hatékonyabb értelmezését.

„2022 után berobbant a ChatGPT, amit ma a köznyelv szinte magával az AI-val azonosít. A GPT rövidítés a Generative Pre-trained Transformer kifejezést takarja: a modell képes szöveget generálni, mivel egy hatalmas adathalmazon előzetesen betanították, és ezt a tudását alkalmazza az adott feladat megoldására. Még ugyanebben az évben, novemberben »szólt vissza« a ChatGPT: először csak szöveget írt, később pedig hangja is lett”.

Az MI olyan, mint egy kés – nem mindegy, mire használjuk

A beszélgetés során arra is kitértünk, miként lehet a társadalom fiatalabb és idősebb tagjait tudatosságra nevelni a mesterséges intelligencia használatában. Kerek István Henry Fordot idézte, aki annak idején arra a kérdésre, miért fordított annyi energiát az autók fejlesztésére, így válaszolt: ha az embereket kérdezték volna meg arról, mire van szükségük, azt felelték volna: gyorsabb lovakra.

„Az MI véleményem szerint olyan, mint egy kés. Ha jól használjuk, ételt tudunk készíteni vele, ha rosszul bánunk vele, megsérthetjük magunkat, és ha gonosz szándék vezérel minket, másoknak árthatunk. De attól még a kés, mint eszköz, nem lesz rossz, ha rossz kezekbe kerül: az az ember lesz az, aki rosszra használja. Ugyanez igaz az MI-re is – 

– hangsúlyozta a szakértő.

A ChatGPT magyarul Facebook-csoport alapítója – amelynek ma már több mint 64 000 tagja van – arra is magyarázatot adott, miért félnek sokan ettől a technológiától. „Az MI olyan, mint egy sötét szoba: addig félünk benne, amíg nem kapcsoljuk fel a villanyt, vagyis amíg nem tudjuk, mi van körülöttünk. De amint megismerjük – amit statisztikák is bizonyítanak –, és megtanuljuk használni, megszeretjük. Aki tud vele bánni, az képes értéket teremteni” – mutatott rá Kerek István.

Hozzátette: bár sokan azért rettegnek, mert a technológia előretörésében a munkahelyük elvesztését látják, a valóság az, hogy 

A jó hír, hogy bárki megtanulhatja ezt a területet, és fejlődhet benne. A jövőben pedig a robotok és a mesterséges intelligencia különösen értékesek lesznek a csökkenő lakosság és a munkaerőhiány ellensúlyozásában, hiszen a technológiából fakadó hatékonyság komoly előnyt jelent majd.

Ilyen veszélyeket hordozhat az MI a választási kampányban

Az egyetemi óraadó arra is felhívta a figyelmet, hogy „az internet tulajdonképpen halott”, mivel a netes forgalom nagy részét ma már robotok és úgynevezett agentek generálják. „Ezt a közösségi média felületek is jól mutatják: az üzenőfalainkon egyre ritkábban jelennek meg az ismerőseink megosztásai, visszaestek a lájkok és az interakciók. Közben olyan tartalmak árasztanak el bennünket, amelyeket robotok állítanak elő – így jutunk el a hamis képek és videók világába. Ezek terjedését pedig a fake news-okon és a hoaxokon keresztül tudatosan befolyásolják” – mutatott rá.

Kerek példaként egy távol-keleti választást említett, ahol az egyik elnökjelöltnek már mesterséges intelligencia készítette a közösségi médiás posztokat, képes és videós tartalmakat. „Az egészben a legmegdöbbentőbb az volt, hogy egy olyan személyt tudtak pozitív figuraként beállítani a köztudatban – főként a fiatal szavazók körében –, aki korábban komoly emberi jogi kritikákat kapott, és erőszakos cselekmények elkövetésével is megvádolták.”

A független mesterségesintelligencia-szakértő ennél a pontnál hangsúlyozta: 

 Mindenkinek olyan kommunikációt tud generálni, amilyet ő elvár – legyen az egy 18 éves, K-Popért rajongó fiatal lány, vagy egy 60 éves nyugdíjas férfi – hangsúlyozta a szakértő.

Rátérve a 2026-os választási kampányra Kerek István elmondta, olyan hónapokra számít a belpolitikai „csatatéren”, amilyeneket korábban még nem láttunk. „A szereplőknek már mindkét kezükben ott lesz egy-egy eszköz, amelyet nem biztos, hogy etikusan és jól fognak használni. Még azok is kifordulhatnak önmagukból, akik egyébként nem tennék, mert kénytelenek lesznek reagálni az online támadásokra. 

– hangoztatta.

Arra a felvetésünkre, hogy a TikTokon egyre több mesterséges intelligencia által generált videó jelenik meg, amelyek gúnyolják a Fidesz-szavazókat, irreális helyzetekben ábrázolva őket, Kerek úgy reagált: a képkockák önmagukban is árulkodóak lehetnek, akárcsak a szereplők mozgása vagy hangja. 

A sokat emlegetett deepfake technológia lényege, hogy egy karaktergyilkosságra kiszemelt személyhez hasonló „színésznek” el kell játszania egy jelenetet, majd az ő arcára illesztik rá a valódi alany arcát. Mozgás közben azonban sokszor látható, hogy az arc „elválik” a testtől. Bár ezek a felvételek egyre élethűbbek, speciális szoftverekkel ma is kimutathatók azok az apró vizuális és statisztikai hibák, amelyek emberi szem számára többnyire rejtve maradnak.

„A deepfake technológia algoritmusokkal már beazonosítható. A nagyobb problémát inkább a generatív mesterséges intelligencia jelenti, amely teljes egészében újraalkot egy fényképet vagy videót. Így hiába vizsgálja meg valaki alaposan a pixeleket vagy a rezgéseket, nem biztos, hogy elsőre felismeri: MI által gyártott felvétellel van dolga” – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Kerek István gondolatait így zárta: napjainkban már nem lehet éles, egyenes vonallal elválasztani egymástól a valóságot és az MI által generált illúziót. „Ki kell fejleszteni a kritikus gondolkodást, és egyre inkább törekednünk kell arra, hogy több forrásból ellenőrizzünk tényeket. Mert egy manipulált fotó vagy videó nemcsak gazdasági és politikai visszaélésekhez vezethet, hanem emberéleteket is tönkre tehet.”

Nyitókép illusztráció. Fotó: Shutterstock