A mesterséges intelligencia (MI) képessége a felfedezésre, vagy akár a tudományos munka gépi intelligenciával történő segítése már közel 200 éve foglalkoztatja a tudósokat. Sokak szerint a számítógépek csak azt adják vissza, amire utasítjuk őket.
Okosnak okos, legalábbis annak tűnik, de vajon a mesterséges intelligencia innovatív módon képes-e újat alkotni, vagy legalábbis ebben érdemben segédkezni. A téma ráadásul egészen a számítástechnika hajnaláig nyúlik vissza. Ada Lovelace, a brit viktoriánus korszak jeles matematikusa az elsőnek tartott számítógépes program elvi megalkotásakor már elmerenghetett ezen. Több mint 180 esztendeje, 1843-ban ugyanis leírta, hogy a számítógépek nem képesek új dolgok létrehozására, csupán azt tudják visszaadni, amire mi utasítjuk őket.
Nagyon fontos kérdés – különösen az utóbbi évek informatikai, technológiai fejlődésének tükrében –, hogy Lovelace eredeti nézete vajon ma is ugyanígy érvényes-e a legújabb mesterséges intelligenciákra alkalmazva is.
A kritikus szemléletű kutatók ugyanis mind a mai napig azt tartják: a gépek csak azt hajtják végre, amit mi mondunk nekik.
Ada Lovelace és Charles Babbage munkája, az Analytical Engine nevű gép anno ezen a téren is úttörő volt.
Egy évszázaddal később Alan Turing, az elektronikus számítógépek egyik atyja ismét felvetette a kérdést. 1950-ben írt cikkében azonban már próbálta megcáfolni Lovelace álláspontját, hangsúlyozva, hogy a gépek sok esetben képesek lehetnek meglepetéseket okozni. Pedig a magyar Neumann János Amerikában épített programozható számológépe, az első modern értelemben vett komputer akkor még csak ötesztendős volt.
Eltelt mintegy hét évtized, a mai gépek pedig egyre inkább képesek lenyűgözni minket. Az OpenAI által fejlesztett ChatGPT például szépírói képességeivel kápráztatja el az embereket, a DALL-E, a Midjourney és hasonló társaik pedig a végső soron „beléjük táplált” képek, képi elemek és sémák okos összekeverésével, mixelésével készítenek néha furcsa, de sok esetben egyenesen lenyűgöző képeket.
Bizonyos esetekben tehát a MI tényleg képes művészként vagy akár egyfajta feltalálóként funkcionálni már ma is.
Érdekes példa Stephen Thaler, a Scentient.ai társalapítója, a DABUS nevű masina „atyja”, aki nagy port kavaró kijelentéseivel osztja meg a világ technológia iránt fogékony közvéleményét. Tavaly ősszel
két olyan találmány szabadalmi bejelentését nyújtotta be, amelyet valójában nem ember, hanem neurális hálózat alkotott. Ezeket a bejelentéseket azonban elutasították azzal az indokkal, hogy a feltalálónak embernek kell lennie.
A Nature Machine Intelligence folyóiratban és a neves Wired szaklapban megjelent cikk azért óvatosan kezeli Thaler állításait, különösen azokat, hogy DABUS, amely valójában egy ChatGPT-hez hasonló chatbot, végtére is érző lény, illetve feltaláló is egyben.
Egyelőre azonban úgy néz ki, hogy a jövőbeli innovációk terén az MI jogi-erkölcsi szerepe továbbra is vita tárgya marad. Vajon az MI önmagában képes „feltalálni”, vagy csupán egy eszköz, amely kiemelkedő segítséget nyújt az emberi kreativitás és problémamegoldó képesség mellett? Ez a kérdés a mesterséges intelligencia fejlődésével együtt egyre inkább égetővé válik.
Mindenesetre,
amit biztosan mondhatunk, az az, hogy az MI új távlatokat nyit a találmányok világában, alaposan megkérdőjelezve a hagyományos kreatív folyamatokat.
Ez az emberek és gépek közti dinamikus interakció azonban nem egyszerűen új technológiai megoldásokhoz vezethet el, hanem az innovációs folyamat gyökeres átalakulását is magával hozhatja.
Kapcsolódó:
Ezt is ajánljuk a témában
Nagyon fájó a szeretteink elvesztése. Sokszor arra gondolunk, bárcsak elköszönhettünk volna, vagy beszélhetnénk még velük, akár utoljára. A mesterséges intelligencia korában pedig ez az élmény csak egy karnyújtásnyira van. Az viszont már más kérdés, hogy ez mennyire etikus.
Címlapfotó: Shutterstock
Hayvi Bouzo szerint nincs ügy.
Élőben, online beszélgetett több mint 15 ezer amerikai tinédzserrel XIV. Leó pápa.
Az orosz elnöknek szerdán a Sberbank „Utazás a mesterséges intelligencia világába” című konferenciáján bemutatták az ország legnagyobb pénzintézetének táncoló robotját.
A Kumma nevű plüss olyan témákban kezdeményezett beszélgetést a gyerekekkel, amelyek veszélyt is jelenthettek volna rájuk.
Az egészségügy jövője egyszerre csábító és ijesztő: miközben az MI javítja a diagnosztikát, sok orvos már most túlterhelt a digitális rendszerektől.
Szinte a csapból is az folyik, hogy a mesterséges intelligencia az élet egyre több területén előretör, és időről-időre felvetődik a kérdés: vajon felül tud-e kerekedni valaha az emberi agyon. Mesterséges intelligencia-szakértőt kérdeztünk a témában.
Egymás hegyén-hátán a csapatok.
Az ukrán parlament 2028-ra EU-csatlakozást jósol.
