A mesterséges intelligencia (MI) képessége a felfedezésre, vagy akár a tudományos munka gépi intelligenciával történő segítése már közel 200 éve foglalkoztatja a tudósokat. Sokak szerint a számítógépek csak azt adják vissza, amire utasítjuk őket.
Okosnak okos, legalábbis annak tűnik, de vajon a mesterséges intelligencia innovatív módon képes-e újat alkotni, vagy legalábbis ebben érdemben segédkezni. A téma ráadásul egészen a számítástechnika hajnaláig nyúlik vissza. Ada Lovelace, a brit viktoriánus korszak jeles matematikusa az elsőnek tartott számítógépes program elvi megalkotásakor már elmerenghetett ezen. Több mint 180 esztendeje, 1843-ban ugyanis leírta, hogy a számítógépek nem képesek új dolgok létrehozására, csupán azt tudják visszaadni, amire mi utasítjuk őket.
Nagyon fontos kérdés – különösen az utóbbi évek informatikai, technológiai fejlődésének tükrében –, hogy Lovelace eredeti nézete vajon ma is ugyanígy érvényes-e a legújabb mesterséges intelligenciákra alkalmazva is.
A kritikus szemléletű kutatók ugyanis mind a mai napig azt tartják: a gépek csak azt hajtják végre, amit mi mondunk nekik.
Ada Lovelace és Charles Babbage munkája, az Analytical Engine nevű gép anno ezen a téren is úttörő volt.
Egy évszázaddal később Alan Turing, az elektronikus számítógépek egyik atyja ismét felvetette a kérdést. 1950-ben írt cikkében azonban már próbálta megcáfolni Lovelace álláspontját, hangsúlyozva, hogy a gépek sok esetben képesek lehetnek meglepetéseket okozni. Pedig a magyar Neumann János Amerikában épített programozható számológépe, az első modern értelemben vett komputer akkor még csak ötesztendős volt.
Eltelt mintegy hét évtized, a mai gépek pedig egyre inkább képesek lenyűgözni minket. Az OpenAI által fejlesztett ChatGPT például szépírói képességeivel kápráztatja el az embereket, a DALL-E, a Midjourney és hasonló társaik pedig a végső soron „beléjük táplált” képek, képi elemek és sémák okos összekeverésével, mixelésével készítenek néha furcsa, de sok esetben egyenesen lenyűgöző képeket.
Bizonyos esetekben tehát a MI tényleg képes művészként vagy akár egyfajta feltalálóként funkcionálni már ma is.
Érdekes példa Stephen Thaler, a Scentient.ai társalapítója, a DABUS nevű masina „atyja”, aki nagy port kavaró kijelentéseivel osztja meg a világ technológia iránt fogékony közvéleményét. Tavaly ősszel
két olyan találmány szabadalmi bejelentését nyújtotta be, amelyet valójában nem ember, hanem neurális hálózat alkotott. Ezeket a bejelentéseket azonban elutasították azzal az indokkal, hogy a feltalálónak embernek kell lennie.
A Nature Machine Intelligence folyóiratban és a neves Wired szaklapban megjelent cikk azért óvatosan kezeli Thaler állításait, különösen azokat, hogy DABUS, amely valójában egy ChatGPT-hez hasonló chatbot, végtére is érző lény, illetve feltaláló is egyben.
Egyelőre azonban úgy néz ki, hogy a jövőbeli innovációk terén az MI jogi-erkölcsi szerepe továbbra is vita tárgya marad. Vajon az MI önmagában képes „feltalálni”, vagy csupán egy eszköz, amely kiemelkedő segítséget nyújt az emberi kreativitás és problémamegoldó képesség mellett? Ez a kérdés a mesterséges intelligencia fejlődésével együtt egyre inkább égetővé válik.
Mindenesetre,
amit biztosan mondhatunk, az az, hogy az MI új távlatokat nyit a találmányok világában, alaposan megkérdőjelezve a hagyományos kreatív folyamatokat.
Ez az emberek és gépek közti dinamikus interakció azonban nem egyszerűen új technológiai megoldásokhoz vezethet el, hanem az innovációs folyamat gyökeres átalakulását is magával hozhatja.
Kapcsolódó:
Ezt is ajánljuk a témában
Nagyon fájó a szeretteink elvesztése. Sokszor arra gondolunk, bárcsak elköszönhettünk volna, vagy beszélhetnénk még velük, akár utoljára. A mesterséges intelligencia korában pedig ez az élmény csak egy karnyújtásnyira van. Az viszont már más kérdés, hogy ez mennyire etikus.
Címlapfotó: Shutterstock
Az Egyesült Államok kormánya ezentúl tesztelni fogja az új mesterséges intelligencia eszközöket, mielőtt azok a nyilvánosság elé kerülnének.
Az európai intézmények új intézkedésekkel lépnének fel a manipulált digitális tartalmak ellen.
A fotó miatt sokan élesen kritizálták az olasz miniszterelnököt.
A kontinens saját döntéseivel fékezi a digitális korszakba való belépést.
A hagyományos erőösszpontosítás – amely évszázadokon át a hadműveletek alapja volt – ma már fokozott megsemmisítési kockázatot jelent.
Az AI orvosi tanács gyors válaszokat adhat, de nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot.
Már több mint 150 millió eurót fektetett be.
Vizsgálják, sérültek-e a szigorú szakmai normák.
