Az elmúlt években a fiatalok helyzete sokat javult, mégis megosztott a korosztály: egy részük főleg fesztiválokon szereti kiereszteni politikai véleményét. Mégis mi magyarázata ennek az egésznek? Mi a bajuk a fiataloknak?
Önfeledt szórakozás a méregdrága fesztiválokon, könnyed tengerparti nyaralás Olaszországban vagy Horvátországban, majd pedig az augusztus 20-i tűzijáték végignézése egy teraszról finom koktélok társaságában – lekerekítve így lehetne jellemezni az elmúlt évek nyaralásait azon középosztálybeli, vagy éppen a felsőosztály alsó részein elhelyezkedő fiatalok körében, akik ugyanilyen bőszen kiabálják azt is, hogy – értik, ugye – „macskás fadísz”. Mégis mi ez az egész? Mi nem tetszik ennek a rétegnek? És most mi következik?
Ezt is ajánljuk a témában
Ez egy hangos, jórészt egyébként privilegizált kisebbség eszköze és – ne tévedjünk – szórakozási formája, amit a kormányváltásért dolgozó média erőteljesen megtol. Kacsoh Dániel írása.
Hogyan is nézett ki a fiatalok helyzete 15-20 évvel ezelőtt? Azért is érdemes ezt a kérdést feltenni, mert így jobban láthatjuk, honnan hová jutottunk el. Kezdjük a pozitív dolgokkal. Az 1990-es rendszerváltás után, de főleg a 2000-es évek elejétől egy nagyon komoly felsőoktatási expanzió történt Magyarországon. Több százezer olyan fiatal kapott lehetőséget diploma megszerzésére az érettségi után, amire a magyar történelemben korábban nem volt példa. Míg 1990-ben 16 818 diákot vettek fel államilag támogatott nappali képzésre, addig 2004-ben már 55 179 főt.
Hiba lenne, ha a fent leírt folyamatot nem vennénk figyelembe, de a teljes képhez érdemes a mérleg másik serpenyőjébe is belenézni. Bár az állam egyidőben több százezer fiatal számára biztosított támogatott felsőoktatási képzést, de
otthonteremtésre, adókedvezményre, szja-mentességre, babaváró hitelre és többek között munkáshitelre bizony nem jutott forrás.
Ráadásul a munkanélküliségi ráta 10 százalék körül ingadozott a 2000-es évek második felében, majd bőven 10 százalék fölé ment. Ezzel párhuzamosan eleve egymillióval kevesebb ember dolgozott, mint napjainkban.
Az a fiatal tehát, aki egyetemre járt, könnyen többéves munkanélküliséggel nézett szembe. A lehetőségek száma jóval korlátozottabb volt, éppen ezért is a gazdasági és társadalmi kérdéseket kevés ismerők számára volt meglepetés, hogy az uniós csatlakozásunk után érdemben megnőtt a külföldön munkát vállalók száma. Csak miután 2010-et követően hosszú évek munkájával megtörtént a foglalkoztatási fordulat Magyarországon, akkor lassult le és fordult meg a más uniós országok felé való gravitálás.
Csúnyán hangzik, de a felsőoktatás kibővítése 1990 után nagyrészt a munkanélküliség bújtatását célozta.
Ám ez csak időleges megoldás volt, mert hiába volt valakinek akár több diplomája, mégsem tudott gyorsan elhelyezkedni.
Ezt is ajánljuk a témában
Konkrét adatokkal mutatjuk be, hogy nekünk magyaroknak, családjainknak és vállalkozásainknak mit jelentettek gazdasági szempontból a 2002 után meghozott rossz döntések.
Ezt is ajánljuk a témában
Bár 2016-ig növekedő volt a tendencia, azóta a fiatalok sokkal inkább úgy érzik, hogy itthon is képesek boldogulni – írja az Index.
2025-re Magyarországon a korábbi évtizedekkel szemben minden kétséget kizáróan soha nem látott lehetőségekkel rendelkezik a 40 év alatti korosztály.
Itt rögtön csak egy adatot emelnék ki. 2025. júniusában az Európai Unióban a 25 év alatti korosztály 14,7 százaléka volt munkanélküli. Magyarországon ez az érték 13,8 százalék volt. Finnországban, Svédországban, Olaszországban és Spanyolországban is 20 százalék felett volt a fiatalok körében a munkanélküliségi ráta. Már csak ez az adat is azt mutatja, hogy bár vannak bőven problémák Magyarországon, de több, hazánknál szerencsésebb múltú országban sincsen kolbászból a kerítés.
Egy szisztematikus, tégláról téglára épülő támogatási rendszer alakult ki az elmúlt években. Ami biztos: ha valaki ma a ’20-as, ’30-as korosztályba tartozik, akkor alsó hangon is akár többtízmilliós támogatással tudja kezdeni az életét, akkor is, ha nincsen jelentős családi háttértámogatás mögötte.
Ráadásul az Otthon Start Program szeptemberi indulásával a korábbi támogatásokkal kiegészülve bizony csak az nem tud egyről a kettőre jutni, akinek sem céljai nincsenek, sem jövőképe nincs.
Az utóbbi nagyon szűk csoporttal pedig igazából nincs is dolga az államnak.
Akkor mégis mi itt a probléma? Aki azt gondolná, hogy a magyar fiatalok 10, 20, vagy éppen 30 éve egységesen léptek volna fel, az bizony súlyos tévedésben van. Csak egy dolgot érdemes kiemelni. A Fidesz alapvetően generációs párt volt 1990-ben, de még 1994-ben is. Ennek ellenére a fiatalok egyik választáson sem szavaztak elsöprő többséggel a Fideszre. Bár a fiatalok között népszerűbb volt az ellenzéki párt, mint a többi erő, de ez messze nem volt elég ahhoz, hogy döntő szerepe legyen a Fidesznek az Országgyűlésben. Később 1998-ban, 2002-ben, vagy éppen 2006-ban a fiatalok szintén nem szavaztak egységesen. Sőt: 2006-ban gyakorlatilag fej-fej mellett végzett a körükben az MSZP és a Fidesz.
Ahogyan minden korosztályban megoszlik egy-egy kormányzati lépés megítélése, úgy pontosan ugyanez a helyzet a 40 év alatti korosztályban is.
Azok körében pedig akik 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben sem voksoltak a mostani kormánypárta, és még 40 év alattiak, részben érthető is, hogy ők a leghangosabbak az egyes fesztiválokon, miközben ezt az anyagi helyzetük nem indokolná. Az általam körülírt csoport pedig bizony több százezer emberből is állhat.
Mindezek mellett pedig érdemes azt is mérlegelni, hogy az utolsó békeév, 2019 óta meglehetősen zaklatott világban élünk. Már 2019 előtt sem volt könnyű a helyzet, de mind a migrációs válságot, mind a pénzügyi válságokat hatékonyan tudta kezelni az Orbán-kormány. 2019 után olyan globális kihívások (covid, ukrajnai nagyhatalmi proxyháború, más háborús cselekmények, európai gazdasági válság) nehezedtek Magyarországra is, amelyeknek a kezelése már jóval nehezebb, mint a korábbi évek válságai. Mindez bizony a mindennapokra is kihatással van, és joggal vált ki frusztrációt ez a válságos helyzet mindenkiből.
A helyzetet tehát nem lehet, és nem szabad feketén-fehér leírni.
Nagyon sokan vannak, sőt: több százezer fiatalról beszélünk, akiknek az élethelyzetén nagyon sokat javítottak a már most is működő kormányzati intézkedések.
Nem túlzás azt sem kijelenteni, hogy a következő hónapok intézkedései is több százezer fiatalon fognak segíteni, főleg az albérleti állapotból való kilépésben. Létezik egy másik nagy halmaz is, akik nem igazán foglalkoznak politikával, de ha helyzetük nem fog romlani a következő hónapokban, akkor nagy valószínűséggel nem is fognak szavazni. Vannak, akik már most is nagyon jó helyzetben vannak és egyébként a korábbi években sem támogatták a mostani kabinetet.
Ők nincsenek rászorulva semmilyen kormányzati segítségre, és a jövőben sem lesznek.
Saját tapasztalat alapján is ők a leghangosabb kormányellenes csoport, és a véleményük bizony egyelőre nem fog változni. Ez a réteg főleg Budapesten és a nagyvárosokban él. Nem lennék meglepve, ha ez a csoport meglehetősen nagy számban startolna rá az új otthonteremtési támogatásra. Hosszas Facebook-bejegyzéseket, Instagram-képeket és Tiktok videókat persze nem fognak a friss vételeikről posztolni. Maradnak a képmutató „mindenszarizmusnál”, de ezt már megszoktuk tőlük, legyen ez a legnagyobb boldogságuk!
Ezt is ajánljuk a témában
A bérlakás adósrabszolgaság. Minden követ meg kell mozgatni azért, hogy Magyarország lakástulajdonos ország maradhasson. Kohán Mátyás írása.
Ezt is ajánljuk a témában
A Patrióta munkatársa jó pár fiatallal beszélgetett a fesztiválon, akik jócskán rácáfoltak Magyar Péter és az ellenzéki média állításaira.
Ezt is ajánljuk a témában
A Miniszterelnökség államtitkára arról számolt be, hogy folyamatosak az egyeztetések a szeptember elsején elrajtoló program kapcsán.
Nyitókép: Mónus Márton
A Partizán műsorában hangzott el az önleleplező mondat.
Franciaországnak már Macron bukása se lenne elég, hogy kilábaljon a káoszból, számol be a brüsszeli lap.
Írországban történt valami, ami erősen elgondolkodtatta Muskot. A milliárdos szerint ez a két tényező jelenti a legnagyobb fenyegetést a nyugati világ számára.
Milyen kockázatai vannak a szeptemberben induló 3 százalékos hitelnek? Jogosak-e az Otthon Start Programot ért kritikák? Emelkedni fognak-e az ingatlanok árai? Gergely Péter közgazdásszal, a Biztos döntés pénzügyi szakértőjéven tisztáztuk ezeket a kérdéseket.
Aki teheti, távozik a háború sújtotta Ukrajnából – derül ki a Strana riportjából.
Chris Wright, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere szerint gazdasági szempontból az Európai Uniónak kedvezőbb lenne, ha amerikai nyersanyagokra támaszkodna.
A moszkvai álláspontot az orosz sportminiszter fejtette ki.
