Csökkent a fiatalok elvándorlási kedve Magyarországról

A hazai adminisztratív nyilvántartások (KSH) adatai szerint 2010-től a legalább egy évet külföldön eltöltő magyar állampolgárok száma exponenciálisan nőtt egészen 2015-ig (2010-ben 7 ezer fő, 2015-ben mintegy 33 ezer fő) – írta meg az Index az MCC Szociológiai Műhely kutatójának, Kiss-Kozma Georginának a cikkében. 

A lap szerzője szerint a kivándorlási hullámok intenzitását részben a nyugat-európai országok munkaerőpiaci nyitása, részben a világgazdasági válság befolyíásolták, ám az évtized elejétől tapasztalható elvándorlási trendben 2016-ban fordulat következett be, és innentől már csak mintegy 29 ezer fő döntött a külföldre költözés mellett. Számuk 2020-ig folyamatosan csökkent, a tavalyi évben pedig már csak körülbelül 19 ezer fő hagyta el Magyarországot – írja a lap. 

2010 óta egyre jellemzőbb az elvándoroltak visszatérése

Amíg 2010-ben 1500 Magyarországon született személy tért vissza hazánkba, 2018-tól már minden évben több mint 23 ezer fő dönt a hazatérés mellett – áll az Index cikkében. Az elmúlt két évben már több Magyarországon született állampolgár tért vissza, mint amennyi elhagyta az országot (2019-ben több mint 1200 fővel, 2020-ban pedig majd 4000 fővel többen tértek haza, mint ahányan kivándoroltak) – áll a statisztikákban. A tükörstatisztikák szerint is csökkenő tendencia figyelhető meg az elvándorlás tekintetében 2016 után, még akkor is, ha a hazai adatforrások eredményei jelentősen elmaradnak a tükörstatisztikák adataitól – állítja az írás. 

Kevesebben akarnak elmenni az országból

A 2020 őszén készült nagymintás ifjúságkutatás során 8000, 15–29 éves magyarországi fiatalt kérdeztek meg az élet számos területéről, köztük a migrációs terveikről is – számol be a cikk.  A fiatalok elvándorlási hajlandóságát tekintve a tényleges kivándorlást jelző adatokhoz hasonlóan csökkenő tendencia figyelhető meg. A rövidtávú emigrációs tervekkel rendelkezők aránya nem változott, de a hosszútávú, több éves munkavállalást tervezők aránya 6 százalékkal, a külföldön végleges letelepedést tervezők aránya pedig 4 százalékkal csökkent.

Nem mutatkozik nagy eltérés a kormáníypárti és ellentzéki érzelmű fiatalok között

A kutatás szerint a pro és kontra érveket vizsgálták azon személyek körében, akik mindennek ellenére a kivándorlást fontolgatják.  A motivációk tekintetében túl nagy különbség a fiatalok pártpreferenciái alapján nem mutatkozik, hiszen az első három leggyakoribb ok mind a kormánypárti, mind az ellenzékkel szimpatizáló fiatalok motivációi mögött a jobb megélhetés kérdése (38–44 százalék), a családi okok (26–33 százalék), valamint az itthoni lehetőségek hiánya (25–25 százalék) – áll a kutatásban. 

A maradásra ösztönző tényezők közül a családhoz való ragaszkodás (31 százalék), az itthoni helyzettel való elégedettség érzése (itthon is boldogul: 26 százalék, nem akarja feladni itthoni életét, karrierjét: 20 százalék), valamint a félelem (fél az idegen környezettől: 18 százalék, fél a sikertelenségtől: 15 százalék,) játszik erős szerepet, ha a fiatalok végül inkább a maradás mellett döntenek. Az itthon maradásra ösztönző tényezők esetében nincs statisztikai értelemben vett különbség a kormánypárti és az ellenzékkel szimpatizáló fiatalok között.

Fotó: MTI/Vasvári Tamás