Bár 2016-ig növekedő volt a tendencia, azóta a fiatalok sokkal inkább úgy érzik, hogy itthon is képesek boldogulni – írja az Index.
A hazai adminisztratív nyilvántartások (KSH) adatai szerint 2010-től a legalább egy évet külföldön eltöltő magyar állampolgárok száma exponenciálisan nőtt egészen 2015-ig (2010-ben 7 ezer fő, 2015-ben mintegy 33 ezer fő) – írta meg az Index az MCC Szociológiai Műhely kutatójának, Kiss-Kozma Georginának a cikkében.
A lap szerzője szerint a kivándorlási hullámok intenzitását részben a nyugat-európai országok munkaerőpiaci nyitása, részben a világgazdasági válság befolyíásolták, ám az évtized elejétől tapasztalható elvándorlási trendben 2016-ban fordulat következett be, és innentől már csak mintegy 29 ezer fő döntött a külföldre költözés mellett. Számuk 2020-ig folyamatosan csökkent, a tavalyi évben pedig már csak körülbelül 19 ezer fő hagyta el Magyarországot – írja a lap.
Amíg 2010-ben 1500 Magyarországon született személy tért vissza hazánkba, 2018-tól már minden évben több mint 23 ezer fő dönt a hazatérés mellett – áll az Index cikkében. Az elmúlt két évben már több Magyarországon született állampolgár tért vissza, mint amennyi elhagyta az országot (2019-ben több mint 1200 fővel, 2020-ban pedig majd 4000 fővel többen tértek haza, mint ahányan kivándoroltak) – áll a statisztikákban. A tükörstatisztikák szerint is csökkenő tendencia figyelhető meg az elvándorlás tekintetében 2016 után, még akkor is, ha a hazai adatforrások eredményei jelentősen elmaradnak a tükörstatisztikák adataitól – állítja az írás.
A 2020 őszén készült nagymintás ifjúságkutatás során 8000, 15–29 éves magyarországi fiatalt kérdeztek meg az élet számos területéről, köztük a migrációs terveikről is – számol be a cikk. A fiatalok elvándorlási hajlandóságát tekintve a tényleges kivándorlást jelző adatokhoz hasonlóan csökkenő tendencia figyelhető meg. A rövidtávú emigrációs tervekkel rendelkezők aránya nem változott, de a hosszútávú, több éves munkavállalást tervezők aránya 6 százalékkal, a külföldön végleges letelepedést tervezők aránya pedig 4 százalékkal csökkent.
A kutatás szerint a pro és kontra érveket vizsgálták azon személyek körében, akik mindennek ellenére a kivándorlást fontolgatják. A motivációk tekintetében túl nagy különbség a fiatalok pártpreferenciái alapján nem mutatkozik, hiszen az első három leggyakoribb ok mind a kormánypárti, mind az ellenzékkel szimpatizáló fiatalok motivációi mögött a jobb megélhetés kérdése (38–44 százalék), a családi okok (26–33 százalék), valamint az itthoni lehetőségek hiánya (25–25 százalék) – áll a kutatásban.
A maradásra ösztönző tényezők közül a családhoz való ragaszkodás (31 százalék), az itthoni helyzettel való elégedettség érzése (itthon is boldogul: 26 százalék, nem akarja feladni itthoni életét, karrierjét: 20 százalék), valamint a félelem (fél az idegen környezettől: 18 százalék, fél a sikertelenségtől: 15 százalék,) játszik erős szerepet, ha a fiatalok végül inkább a maradás mellett döntenek. Az itthon maradásra ösztönző tényezők esetében nincs statisztikai értelemben vett különbség a kormánypárti és az ellenzékkel szimpatizáló fiatalok között.
Fotó: MTI/Vasvári Tamás
A Tisza-vezér és a sajtó kapcsolata cseppet sem mondható harmónikusnak. Magyar Péter színre lépése óta rendre fenyegeti és súlyos jelzőkkel illeti az újságírókat. Van, akiket egyenesen a Dunába lökne.
A Magyar Nemzet kiderítette, hogy az a cím, ami Miroslav Tokar neve mellett szerepelt, kamu. A férfi nem reagált a lap megkeresésére, LinkedIn-profilját pedig törölte.
A Tisza-vezér reakciót várt az újságíró szövetségtől az Index által szerinte elkövetett „sorozatos dezinformációs- és hazugságkampány miatt”. A szervezet elnöke válaszolt is.
A Fidesz frakcióvezetője az újabb ellenzéki lebukás kapcsán kijelentette: „Az ukránok már a tiszás telefonokban vannak!”.
Nem ez az első alkalom, hogy az ellenzéki párt háza táján komoly adatszivárgás történik.
A bíróságokat is megfenyegette Magyar Péter, miután megtudta, hogy elvesztette az Index ellen indított sajtóperét. Nem ez volt az első alkalom.
Magyar Péter is erősen figyelhet.
A liberális politikus kínjában már csak a sajtót tudja támadni.
