Vége főcím, eldőlt: Magyarország nem jogállam!

25 ember megmondta, hát nem hiszik el? De az is kiderült, hogy a ruandai katonai diktatúra már-már paradicsomi jogállammá nemesült. Varga Mátyás Zsolt írása.

A Politico nem sokat bízott a fantáziára: Szlovákia és Magyarország romlott a legjobban Európában, míg világszinten Oroszország.

Belengette a Politico: a World Justice Project rendkívül szakmai jogállamisági indexében – amely hivatalosan csak később jelenik meg, de „valahogy” a Politico már megszerezte – az Európai Unió tagállamainak több mint kétharmadában romlott a jogállamiság helyzete. A legnagyobb visszaesést elszenvedő országok kilétét sem hagyja kétségek között a lap: Szlovákia és Magyarország teljesített a legrosszabbul Európában, a világon pedig Oroszország.
Sőt, az is kiderült, hogy Bulgária és Magyarország voltak az EU leggyengébben teljesítő országai.
Dánia ismét az első helyen végzett, míg a legnagyobb javulást Írország és Lengyelország mutatta.
Amikor tavaly novemberben kijött az akkori jogállamisági index, Varga Mátyás Zsolt kollégánk egy publicisztikában kifejtette, hogy „a kutatás maga instabil alapokon nyugszik, [...] ugyanis – igen, még a WJP saját kutatási útmutatója szerint is – a jogállamiságnak nincs nemzetközileg elfogadott definíciója, így ebben – szintén az útmutató szerint – óriási lokális eltérések lehetnek. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a felmérés válaszadóit emlékeztették a tavalyi válaszaikra, nehogy heveny önellentmondásba kerüljenek, a kérdéses módszertani döntések sorát pedig csak bővíti az, hogy az egész index – a saját bevallásuk alapján – arra lett kitalálva, hogy »megbízható és független adatforrást nyújtson a döntéshozók, vállalatok, nem kormányzati szervezetek (NGO-k) és más érintettek számára annak értékeléséhez, hogy egy ország mennyire tartja be a jogállamiság elveit az alapján,
Ezt is ajánljuk a témában

25 ember megmondta, hát nem hiszik el? De az is kiderült, hogy a ruandai katonai diktatúra már-már paradicsomi jogállammá nemesült. Varga Mátyás Zsolt írása.

ahogyan azt az átlagember érzékeli és megtapasztalja«.
A World Justice Project jogállamisági jelentése amúgy 2 kérdőíven nyugszik, »annak érdekében, hogy a jogállamiságot az átlagemberek által megtapasztalt módon hűen ábrázolhassuk«: egy általános lakossági felmérésből, és egy képzett válaszadói kérdőívből. Utóbbiban – újfent, a módszertan szerint – országonként átlagosan 25 ember vett részt, előbbiben pedig Magyarországról két adatgyűjtés eredményét mosták össze: egy 2017-ben és egy 2024-ben készültét.”
Azaz ennek értelmében megkérdeztek 25 „képzett válaszadót”, majd a válaszaikat összemosták 2017 és 2024-es közvéleménykutatásokkal,
és kiszámolták ebből a katyvaszból, hogy Magyarországon a jogállamiság érzékelése bizony nem jó, míg Ruandában – láss csodát – messze jobb.
Azt is kiderítette kollégánk, hogy a WJP jogállamisági indexnél nyolc tényező alapján értékelik a jogállamiság mértékét az adott országban. Ezen tényezők között szerepel a kormányzat és annak tisztségviselőinek a törvények betartása, a korrupció hiánya, a kormányzati transzparencia, az emberi jogok tiszteletben tartása, a közbiztonság, a törvények igazságos betartatása, a civil igazságszolgáltatás hozzáférhetősége, és a büntető igazságszolgáltatás hatékonysága is.
Nyitókép: AFP/Frederick Florin