„Egy ingatlanfejlesztő legfontosabb dolga, hogy világot lásson, és minél több tapasztalatot hozzon haza” – Tiborcz István a Mandinernek

Napjainkban mely területeken szükséges leginkább fejleszteni Budapesten?
Szerintem Budapestnek egy hosszú távú fejlesztési stratégiára lenne szüksége, amelyet szakmai konszenzus övez, és annak kellene meghatároznia, hogy a város mely területein milyen fejlesztések valósulhatnak meg, milyen fejlesztésekre és funkciókra van szükség. Ugyanis azt gondolom, hogy 

az, hogy nem készült egy ilyen hosszú távú és összehangolt fejlesztési terv Budapest számára. Ettől van az, hogy most kerületenként szétszabdalva, szigetszerűen valósulnak meg fejlesztések, az egyik pedig nem igazán kapcsolódik a másikhoz. 

És Ön szerint mivel lenne érdemes kezdeni?
Személy szerint úgy gondolom, Budapesten három területen lenne fontos fejleszteni. A legeslegelső, hogy a belváros épített környezetét rendbe kell tenni, és az ott álló műemlék épületeknek, illetve az omladozó, romos ingatlanoknak is meg kell találni a funkcióját. Meg kell tervezni, hogy a jövőben hogyan lehet ezeket hasznosítani, mivel ez a városrész Budapest „kirakata”, ezt érinti leginkább a turizmus. A második a barnamezős területek, más néven rozsdaövezetek. Ezeket az övezeteket komplexen szükséges kezelni, és az említett hosszú távú stratégia részévé szükséges tenni: fel kell mérni, hogy hány ilyen barnamezős terület van, 

 Alapvetően azt priorizálom, hogy a meglévő épületeket újítsuk fel, és kapcsoljuk be újra a vérkeringésbe, valamint, hogy alakítsuk át és fejlesszük az említett övezeteket. Amennyiben ezek közül egyik sem megoldható, akkor lehet zöldmezős beruházásban gondolkozni, az arra alkalmas területeken. Mindezek mellett szerintem érdemes megtalálni a „low hanging fruitokat”, „quick wineket”, tehát azokat a gyors fejlesztési lehetőségeket, amelyek 1-2-3 év alatt megvalósíthatók, de már érdemben javítanák a város élhetőségét. Ilyen lehet például a belvárosban a Duna gyalogos megközelíthetőségének a javítása: szerintem érdemes lenne megfontolni a Lánchíd és az Erzsébet híd között az autós forgalom lefedését a rakparton, és ezáltal a folyó partjáig meghosszabbítani a Duna-korzót.

Milyen megoldásokkal könnyíthető meg a lakáshoz jutás a fővárosban: ha új lakóingatlanok épülnének akár a barnamezős területeken, vagy ha a meglévő, üresen álló épületekbe költözne új élet?
A lakhatási problémák több tényezőre vezethetők vissza, ezek közül az egyik, amely kifejezetten Budapestet érinti, hogy a főváros turisztikailag kiemelt város, rengeteg turistát vonz, az Airbnb elmúlt bő évtizedben történt térnyerése pedig mesterségesen felnyomta az árakat és a bérleti díjakat. Ennek következtében a belvárosban, illetve egyre inkább már azon kívül is csak nagyon drágán lehet lakást bérelni, illetve vásárolni. Ezzel hosszú távon kezdeni kell valamit.
Közben ez a jelenség kiüresíti a fővárost, mert ahol zömében turisták vannak, ott a normál városi élet csekélyebb lesz. Azt az életformát ugyanakkor nem szabad elveszíteni, hogy az itt élő magyarok is használják a belvárost. Véleményem szerint ezen a kihíváson az kevésbé segítene, ha az üresen álló, de műemlék jellegű belvárosi épületeket akarnánk lakáscélú fejlesztések keretében felújítani, ugyanis ezeknek a renoválása nagyon költséges, így a bérleti díjuk is magas lenne. 

 – üzletileg ugyanis itt valósítható ez meg. Fontos lenne, hogy ezek vegyes fejlesztések legyenek, tehát létesüljenek ezeken a területeken a lakások mellett közszolgáltatások, üzletek, valamint egyéb életterek, hogy az ott lakóknak ne kelljen kocsiba ülniük ahhoz, hogy a mindennapi élettel kapcsolatos szükségleteiket kielégítsék.

Ha forintosítani kellene, akkor mit értenénk megfizethető lakáson?
Ez nehéz kérdés, mert a piac árazza be a lakásokat, de a cél az kellene legyen, hogy bruttó 1,1 -1,2 millió forintos négyzetméteráron is lehessen már új lakáshoz jutni Budapesten. Minderre hihetetlen igényük lenne az embereknek. Egy példa: tavaly a Gránit Alapkezelő vett egy 110 lakásos lakóparkot, és ezzel megjelent egy új üzleti területen: a lakásbérbeadás piacán.

Beszéljünk egy kicsit a turizmusról, hiszen a főváros felel Magyarország nemzetközi turisztikai forgalmának 60 százalékáért. Hogy törhet ki a város turisztikai márkája abból a skatulyából, hogy „Budapest szép és olcsó”?
Az első lépések már megtörténtek. Az utóbbi években sok új ötcsillagos szálloda épült vagy nyitott meg Budapesten. Kijelenthető, hogy a szállodák szolgáltatási színvonala és modernitása tekintetében már nagyon jól állunk, sok új brand jelent meg Budapesten. A szállodák tehát megvannak, a következő lépés, hogy az ideérkező vendégeknek legyen szórakozási lehetőségük. Nyilván vannak kiváló múzeumaink, színházaink, ott a Müpa, illetve az Operaház – ezek mind annak a kulturális palettának a részei, amellyel ki tudjuk szolgálni az ideérkezőket. De ezt bővíteni kell! Nagyon fontos lenne, hogy az itt tartózkodóknak legyen könnyűzenei élmény, jöjjenek ide nagyzenekarok koncertezni. Látható volt, hogy a tavalyi Coldplay-koncertre mennyi ember érkezett a városba, ez rekordbevételt hozott a szállodáknak és az éttermeknek egyaránt. Az is lényeges, hogy nemzetközi étterembrandeket hozzunk be a magyar fővárosba, mert sok turista – legyenek ázsiaiak vagy amerikaiak – kifejezetten az ilyen gasztronómiai brandeket keres. 

 365 napon át kell kulturális élményeket adni az idelátogatóknak.

Mit üzen azoknak a fiataloknak, akik ingatlanokkal kívánnak foglalkozni? Érdemes belevágni most a vállalkozói létbe?
Lássanak világot, szélesítsék a látókörüket, hogy minél több benyomást, tapasztalatot és inspirációt szerezzenek. A 19. századi és 20. század eleji Budapest is azért épült meg úgy, ahogy, mert az akkori magyar városvezetők sokat utaztak, és ami pozitív példákat láttak világszerte, azt mind hazahozták, ezen felül pedig olyan világhírű személyek alkottak itt, mint Gustave Eiffel. 

 Mi is ezt tesszük. Sőt, érdemes lenne minél több külföldi építészt most, a 21. században is meghívni az országba, mert az ilyen együttműködésektől lesz sokszínű a város.

Nyitókép: BDPST Koncept
 

***