A lakhatás ügyét mindenki megérzi a saját bőrén – konferencián keresték a választ a legégetőbb kérdésekre

Immár ötödik alkalommal szervezték meg Budapest szívében, a Dorothea Hotelben az iCon-intelligent economy Gazdaságpolitikai Konferenciát február utolsó napján. A fókuszban az otthonteremtés, a lakhatási válság kezelése, valamint az építészeti beruházások álltak. A szervezők a témaválasztást azzal indokolták, hogy a lakhatás kérdését mindenki „a saját bőrén érzi”, mind magánemberként, mind vállalkozóként.

Az első panelbeszélgetés felvezetőjeként Déri Stefi műsorvezető emlékeztetett, hogy a kormány egyik kiemelt célja, hogy az elmúlt években egyre inkább tapasztalható lakhatási válságot megoldja, ehhez pedig egy erős gazdaság jelentheti a megoldást. A Megafon véleményvezére arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány 21 pontból álló gazdasági tervének egyik fő pillére a lakhatás biztosítása. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter e témában korábban úgy nyilatkozott, hogy cél az is, hogy ezentúl évente 25 ezer új lakás épüljön.

Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és iparért felelős államtitkár a rendezvényen elmondta, hogy a modern világ nagyvárosaiban jellemző probléma a lakáshiány, és emellett jelentősen megugrottak a lakásárak is. Sőt, még a hotelszobák árai is nagy mértékben emelkedtek. Ennél a pontnál rámutatott, hogy 

 Erre látni példát Londonban is, és ez üzleti oldalról is komoly kiesést tud okozni.

Az államtitkár ugyancsak problémának nevezte az Airbnb-helyzet elharapózását is, amelyek bár népszerűek voltak, de e jelenség az ingatlanárakat is felfelé tolta. Így bizonyos kerületekben elképesztő módon megemelkedtek Budapesten is az ingatlanárak. A kormányzat ezt a problémát azonban felismerte, és ősszel olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek afelé mozdíthatják el a turistákat, hogy a három vagy annál több csillagos szállodákat válasszák, ha a városba érkeznek. 

Családi ház vagy bérlakás?

Lóga annak kapcsán, hogy a magyarok mit preferálnak, a családi házat vagy a bérlakást, kijelentette, hogy ha feltennénk egy kérdést, hogy ki miben szeret lakni, akkor azt a választ kapnánk, hogy saját ingatlanban. 

 „De cél az is, hogy segítsük a kínálat felépülését is hitel- és tőkeprogrammal”. Az államtitkár ezután arról is beszélt, hogy reményei szerint a következő 14-16 hónapban „lakásépítési bumm” lehet. Gondolatmenetének zárásaként felhívta a figyelmet arra a jelenségre is, hogy egyre több nyugat-európai, illetve amerikai is Magyarországra költözik, mivel itt biztonságban érzik magukat, és a megélhetésük is biztosított.

Biztató évkezdet

A beszélgetés során szóba került a különböző szolgáltatások és az élelmiszerek árainak emelkedése is. Itt elhangzott, a kormány jelenleg is vizsgálja, hogy melyek lennének a legszükségesebb beavatkozások utóbbi területen. Lóga leszögezte, azt mindenképp el akarják elkerülni, hogy valakik „elcsipegessék” a polgárok keresetének emelkedését. 

 – hangsúlyozta.

Arra a kérdésre, hogy javulhat-e a magyar konjunktúra index, Lóga Máté kijelentette, hogy gazdasági szempontból „nem ez volt a világ legjobb három éve”, főként a problémák elhárítása övezte ezt az időszakot. Az államtitkár ugyanakkor bizakodóan tekint a jövőbe, mivel véleménye szerint már 2025 elején is érződik egy dinamika, egy emelkedés, így megvan az esély arra, hogy az év második felében egy fokozattal feljebb kapcsol majd a gazdaság.

Lóga végül kifejezte abeli reményét is, hogy az új német kormány sem fog tétlenkedni, és hasonlóan aktív lesz a Trump-kabinethez. „Ezzel Magyarország csak nyerhet” – húzta alá.

„Meg kellene tanulni újra várost tervezni”

A második beszélgetésben a budapesti fejlesztéseket, a rozsdaövezet rehabilitációját, valamint az építészeti értékmentést vették górcső alá a résztvevők. Elhangzott, hogy Európában az egyik legjobb példa a rozsdaövezetek „újrahasznosítására” a londoni Docklands, ahol az egykori kikötő dokkjain nőttek ki lakó- és irodaépületek. 

A panel során megkerülhetetlen téma volt Rákosrendező ügye. Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára elmondta, hogy Rákosrendező Budapest legnagyobb rozsdaövezete, mintegy 130 hektár, közel akkora, mint a Margit-sziget. Meglátása szerint egy olyan terület, amellyel mindenképp foglalkozni kell.

Tiborcz Istvánt, a BDPST Group tulajdonosát a rozsdaövezeteknél maradva arról kérdezte a beszélgetést vezető Kerékgyártó Gábor, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara gazdaságfejlesztési igazgatója, hogy egy ingatlanfejlesztőnek érték-e egy ilyen terület. Tiborcz kérdésre válaszolva elmondta, hogy a nagy visszhangot kapott terv kapcsán fontos leszögezni, hogy komoly üzenete van annak, ha egy ekkora fejlesztő, mint az Eagle Hills fantáziát lát Budapestben. Egy hasonló kaliberű fejlesztő által megvalósított beruházás még inkább becsatornázná a nemzetközi vérkeringésbe a magyar fővárost és rengeteg külföldit vonzana ide. Ugyanakkor véleménye szerint 

„Rákosrendezőnél az is kibukott, hogy nincs hosszú távú városfejlesztési stratégiája Budapestnek. Szakértők, illetve minden érintett fél bevonásával meg kellene tervezni, hogy a város ezekkel a barnamezős területekkel mit akar kezdeni, milyen fejlesztéseket és funkciókat szeretne rajtuk 5-10 vagy 15 év múlva látni, mire lenne szüksége a városnak”– magyarázta. Hozzátette: nem lehet csak önmagában nézni a területeket, hanem integrálni kell teljes Budapest hosszútávú fejlesztési koncepciójába. Utóbbi tulajdonképpen egy iránytű lenne, mind a városvezetésnek, mind a fejlesztőknek, mind a finanszírozóknak a jövőbeli fejlesztésekkel kapcsolatban. Véleménye szerint a fejlesztők számára is feladat, hogy 8-10-15 éves távlatban gondolkozzanak legalább.

Zoboki Gábor, a ZDA Zoboki Építésziroda ügyvezetője kijelentette, „nem jövünk rá, mennyire zseniális helyen élünk. Budapest a legfiatalabb főváros, valamint a legritkábban beépített város is” – fűzte hozzá. Az ügyvezető arra is kitért, hogy viszont „meg kellene tanulni újra várost tervezni”, mert az utóbbi több mint 30 évben, mintha elfelejtettek volna. „Még az átkosban” is volt főépítész. Ha ez megvalósulna, akkor nem arra kellene koncentrálni, hogy az agglomerációba vigyük ki az embereket”.

Az építészeti államtitkár ezután leszögezte, valóban szükség van vízióra. „A Grand Budapest is egy ilyen elgondolásból született, ahol nyitottunk a fejlesztők felé, meghallgattuk, mik a terveik, mit akarnak építeni”. Lánszki szerint jó, hogyha vannak keretek, de a jövőbeli projektek esetében szükség lesz arra, hogy megnézzék, kinek van pénze egy-egy fejlesztésre.

Mit takar a Budapest-márka?

Tiborcz István valamivel később hangsúlyozta, hogy a budapesti fejlesztéseket két részre kellene választani. „Budapest egy egyedülállóan szép város, ez pedig annak köszönhető, hogy a 19. század végén és a 20. század elején minőségi módon épült meg”. A BDPST Group tulajdonosa szerint rendbe kell tenni a belvárost, ez lehet lakóingatlan- vagy üzleti fejlesztés. 

 – hangzott el a konferencián.

Az üzletember szerint a Duna és környéke sincs rendben. A Dunát még inkább ki lehetne használni véleménye szerint, ehhez például le lehetne fedni az Erzsébet híd és a Lánchíd közötti útszakaszt, hogy a Korzót így meghosszabbítva gyalogosan elérhető legyen a folyó partja. Szerinte azt is meg kell találni, hogy melyek azok a fejlesztések, amelyeket minél gyorsabban 1, 3 vagy 5 éven belül meg lehetne valósítani ennek érdekében.

Tiborcz valamivel később arról is szólt, Budapest turisztikailag kiemelt város, épp ezért itt az ideje annak, hogy megváltoztassák a márkáját: 

 „Ennek a városnak számos arca van, ez a sokszínűség legyen inkább vonzó a látogatók számára, hogy mindenki megtalálhatja itt a számításait” – tette hozzá.

Majd arra is kitért, hogy a kiskereskedelmet illetően is mindennek meg kellene találni a helyét, érdemes lenne bizonyos típusú kiskereskedelmi, retail kínálatot egyes helyszínekre koncentrálni. Szerinte a belvárosi üzlethelyiségekkel is kellene valamit kezdeni, mert most jelentős részük üresen áll. Ennek megoldására vannak nemzetközi példák, ahol például kedvezményes bérleti konstrukciókkal, ösztönzéssel, közös koncepció mentén adják ki az üzleteket vállalkozókedvű fiataloknak.

Lánszki az elhangzottakkal javarészt egyetértett. Hangsúlyozta, Budapesten erős kereskedelemnek lenne helye, 

Ez lehet Rákosrendező sorsa

A beszélgetés legvégén a moderátor arra kérte a résztvevőket, hogy röviden mondják el, milyen jövőt vázolnak fel a már említett rákosrendezői területnek. Az építészeti államtitkár itt felidézte, hogy az elmúlt időszakban komoly munka folyt annak érdekében, hogy az érintett városrészek újjászülessenek, de mivel a főváros élt az elővásárlási joggal, ezután az ő kezükben van, hogy mi és hogyan történik ezen e rozsdaövezeti területen. Tiborcz István e kérdésre rövid és tömör választ adott. Véleménye szerint 

Míg Zoboki leszögezte, hogy építészként nem tud pesszimista lenni, úgy gondolja a fantázia és a kreativitás még utat törhet ez ügyben is.

Terítéken a hazai ingatlanfejlesztések és kétoldalú gazdaságpolitikai kapcsolatok

A fenti beszélgetés után Balogh Péter, az MBH Bank Nyrt. nagyvállalati hitelezésért felelős ügyvezető igazgatója, Nagy Gergely, az OTP Bank Nyrt. közép-magyarországi régióvezető, valamint Deák Tamás, az ERSTE Bank Zrt. vállalati ingatlanfinanszírozási igazgatója a magyarországi ingatlanfejlesztésekről cseréltek eszmét. Míg Pillók Péter, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Társadalmi folyamatok és Média Kutatóintézetének igazgatója az otthon fontossága témakörben tartott előadást.

A konferenciát Illés Boglárka, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkárának beszéde zárta, melyben röviden igyekezett ismertetni Magyarország kétoldalú gazdaságpolitikai kapcsolatait.

Nyitókép: BDPST Koncept