A 8. század elejére létrejött egy Kárpát-medence szerte egységes kultúra – vallja Szücsi Frigyes az avar korról. A kutató szerint nincs megnyugtató magyarázat a korban kialakuló nagyobb népsűrűségre.
A szegedi építkezéssel a magyar régészet előtt is grandiózus lehetőségek nyíltak. A speciális körülmények miatt kiváló kép alkotható arról, milyen településeken éltek a nevezetes avarok.
Rácz Zsófia vezető régész elmondta: létrejött egy közel száz egyénből álló hálózat Mongóliától a Kárpát-medencéig, és közvetlen bizonyítékot találtak az európai hunok ázsiai hun eredetére.
A magyar archeogenetika világszínvonalú, a tudomány pedig nem felejt – vallja az Archeogenetikai Kutatóközpont igazgatója, aki Baskíriában találta meg az Árpád-házi rokonokat a legnagyobb számban.
A források a hunokat nevezik hunnak és szkítának, az avarokat szkítának, hunnak és avarnak, végül a magyarokat szkítának, hunnak, türknek, ám a magyarokat nem nevezik avarnak – hangsúlyozza a kutató.
A neves régész-történész Kontos Gábor hun és avar Attilákról szóló, érdekes elméletére válaszolva többek között kifejti: Attila a germán kultúrában lényegében pozitív hős, nem szörnyeteg! Első rész.
Hun hagyományunknak több köze van az avarokhoz, mint az ókori hunokhoz, sok forrásunk valójában egy Attila nevű avar királyra utal – mondja a Mandinernek Kontos Gábor.
Neves szaklapban jelent meg egy cikk, ami eddig elképzelhetetlen mélységben elemzi az avarok genetikáját, rokonsági és társadalmi viszonyait, akik makacsul ragaszkodtak hitükhöz, gyökereikhez.
