Az ELTE lapunk által megkérdezett történész professzora szerint nem elég egy félórás előadáson bejelenteni a nyelvemléki „szenzációt”, hanem publikálni kell az eredményeket egy tudományos fórumon, részletesen adatolva és az érveket kifejtve. Hozzáteszi: a tudományos elfogadáshoz vagy cáfolathoz egyaránt idő kell.
Nyitókép: Telegdi János Rudimentáinak ábécéje (1598)
Fehér Bence nyelvész, a Magyarságkutató Intézet főmunkatársa nemrég bejelentette, hogy egy avarkori, 8. századi tűtartón látható jeleket írásként fejtett meg, a székely írás jeleinek segítségével. Így az általa magyarul elolvasott két szó („baszjad izüt”) lenne a legrégibb magyar nyelvemlék, amely évszázadokkal előzné meg az első nagyobb terjedelmű magyar szórvány emléket, a Tihanyi Alapítólevelet (1055) és az első összefüggő magyar szövegemlékünket, a Halotti Beszédet (1200 k.).
Hogy jobban és több oldalról is megvilágítsuk olvasóinknak a nyelvemlék körüli bonyodalmakat, Fehér Bence megkérdezése után felkértük Vásáry István turkológust, történészt, az ELTE professor emeritusát, az MTA rendes tagját, hogy mondja el véleményét az üggyel kapcsolatban.
A kutató mindenekelőtt leszögezi a tényeket: Fehér Bence a jánoshidai tűtartó magyar olvasatát („baszjad izüt”) először 2020 decemberében megjelent könyvében közölte (A Kárpát-medencei rovásírásosemlékek gyűjteménye I. Budapest, 2020, 104–106. o.). Ahogy említettük a MKI főmunkatársával készült anyagunkban is, Fehér Bence ekkor még óvatosan fogalmazott: „Amennyiben elfogadjuk ezt az olvasatot, jelen pillanatban ez a legkorábbi magyar nyelvű szövegemlék.”
„A tudomány nem így működik”
Vásáry István hozzáteszi: „Fehér Bence érdemi tudományos hozzászólás híján, a »közvéleményhez« fordult, és nyilatkozataival sajtószenzációt keltett. A tudomány azonban nem így működik. Először is egy újdonságnak tartott felfedezés elfogadtatásához idő kell. Nem elég egy félórás előadáson bejelenteni a »szenzációt«, hanem eredményeit publikálni kell egy tudományos fórumon, részletesen adatolva és az érveket kifejtve. Ennek alapján szólhat hozzá egy másik kutató a vélt új eredményhez, akár elfogadva, akár elvetve azt.”
Az ELTE professzora azt is hangsúlyozza, hogy
Úgy folytatja: „Az egyik félnek tetszik az ötlet, mert így a magyarok Kárpát-medencei ittléte a 9. századi honfoglalás előttre kitolható, s így igazolható lenne az ún. kettős honfoglalás, a másik fél pedig a magyar nacionalizmus egy újabb káros és nevetséges megnyilvánulását látja benne. Jelenleg egyik állítás sem igaz, mivel a kérdést nem érzelmi alapon, hanem tudományos érveket és módszereket használva kell eldönteni.”
A neves kutató a médiumok szenzációéhségére is reagál: „Tudom a sajtó szenzációt vár, de ezzel nem szolgálhatok. Természetesen az előadás tudományos fórumon, írásban történt megjelentetése után jómagam és nyilván más kutató is állást fog foglalni a kérdésben.”
Vásáry István szerint Fehér Bencének eredménye publikálását követően
Addig azonban, ha ez be is következnék, „várnunk kell a »szenzációval«” – fogalmaz.
Vásáry István
„Az első lépés a bizonyítás, utána jöhet a cáfolat”
Kérdésünkre, hogy létezik-e tudományos cáfolat az eredménnyel szemben, Vásáry István elmondja, hogy ilyen valóban nem létezik, de
Hangsúlyozza: „Fehér Bence azt mondja egyik riportjában, hogy állítását »senki nem próbálta vitatni, tehát úgy gondolom, hallgatólagosan a szakma elismerte.« Ez vaskos tévedés, mert a hallgatás önmagában nem jelent egyetértést; az argumentum ex silentióval nagyon óvatosan kell bánnunk. Különben is, az első lépés a bizonyítás, s utána jöhet a cáfolat. A bizonyítással meg bajok vannak.”
A MTA rendes tagja ezt követően részletesebben kifejti szakmai véleményét, amit változtatás nélkül közlünk:
„Az előadás meghallgatása után egyelőre csak azt mondhatom, Fehér Bence nem győzött meg olvasata igazáról. Sok minden kétségessé teszi érvelését, elsősorban az, hogy megengedhetetlenül sok és bizonyíthatatlan hipotézissel él. A székely írás meglétéről először Kézai Simon írt (1280-as évek), biztosan datálható emlékei azonban csak a 15. századból vannak. Milyen prekoncepció alapján alkalmazza a székely ábécé betűit egy 8. századi, avarkori, 5-6 betűs felirat magyar nyelvű elolvasásához? Tán annak bizonyítására, hogy a magyarok már a honfoglalás előtt a Kárpát-medencében voltak? Ezt bizonyítandó elegendő lehet egy öt betűt tartalmazó ismeretlen alfabétumon írt ismeretlen nyelvű felirat, melynek magyar nyelvű olvasatából mindössze három betűt lehet biztosan a székely ábécé betűivel kiolvasni? Ilyen fokú képzelőerő már meghaladja a tudományos bizonyíthatóság határát. A bizonyítással tehát még adósunk Fehér Bence, annak híján csak egy újabb merész hipotézisnek ítélhetjük kísérletét, amelyekben eddig sem volt hiány” – monda Vásáry István.
A jánoshidai tűtartó (Fehér Bence: A Kárpát-medencei rovásírásosemlékek gyűjteménye I., Budapest, 2020)
Lezsák Sándor elmondta: több éve szerveznek tudományos konferenciákat, hogy a Kárpát-medence felsőoktatási intézményeiben tanuló hallgatók, doktoranduszok számára.
Európában kétféle Attila-kép létezett, az Árpádok nem voltak rászorulva Attilára, mint ősre, krónikásaink esetében pedig „ősvállalásról” beszélhetünk, nem „ősválasztásról” – mondja Szabados György.
Egyetlen javítás is sokat elmond Potápi Árpád Jánosról, akit bonyhádi születésűként is elszakíthatatlan szálak fűztek ősei szülőföldjéhez. Veczán Zoltán nekrológja.
Szeptember közepén pár nap leforgása alatt volt, ahol hirtelen 20 Celsius-fokot esett vissza a hőmérséklet Magyarországon.
Nem, valószínűleg nem rólatok írt Anonymus, és nem ti voltatok előbb Erdélyben. De ha már ennyire szeretitek a magyar Gesta Hungarorumot, volna egy javaslatom a számotokra. Veczán Zoltán írása.
A források a hunokat nevezik hunnak és szkítának, az avarokat szkítának, hunnak és avarnak, végül a magyarokat szkítának, hunnak, türknek, ám a magyarokat nem nevezik avarnak – hangsúlyozza a kutató.
Csütörtök este PAOK–Ferencváros mérkőzést rendeznek a labdarúgó Európa-liga alapszakaszának hatodik fordulójában.
A család kártérítési pert indít a gyilkos ellen.
