Bayer Zsolt Putyin letartóztatásáról: Hirtelen kitör a béke? Zelenszkij eljátssza az Örömódát a farkával egy zongorán?

Bayer Zsolt kíméletlenül kifigurázta a brüsszeli kettős mércét.

Ti, akik ezt alábecsülitek – halljátok magatokat?!
Sokan nagyon alábecsülik, hogy Budapesten lesz a Trump-Putin béketárgyalás. Szerintem egy nagyon fontos tényt mindenki kifelejt. Azért alulbecsült dolog ez, mert hatalmas maratont futott Magyarország Trianontól máig. Magyarországot megcsonkították, a mai Oroszország és a Nyugat közé szorították.
Ez nem a mi döntésünk volt, ezügyben szavunk sem lehetett.
Így annak, hogy ma mi adunk teret egy potenciális harmadik világháborút megelőző tárgyalásnak, nagyobb szimbolikus értéke van, mint amit a legtöbben látni akarnak. Én legalábbis így gondolom: a megcsonkított Magyarország ma nagyobb szerepet kap a geopolitikai stratégiákban, mint Brüsszel.
És akkor itt van egy magyar elemző, aki azt írta a minap, hogy „A kérdés csak az: Magyarország szereplő lesz, vagy díszlet.” Tényleg? Helyszínt és mediátori szerepet vállalni ciki? Felőlem lehetünk csak díszlet is, mert díszlet nélkül nincs előadás. Nem attól lesz valaki szakértő, hogy mindenben a problémát keresi.
Sok város élne-halna azért, hogy díszlet lehessen egy ilyen hatalmas történelmi pillanatban.
Ugyanez a „szakértő” azt is mondja, hogy „a kormány ezt sikerpropagandaként fogja kommunikálni.” Nos, ilyen az, amikor a propaganda szót propagandára használják… Az, hogy a találkozó fontos, nem kormánypropaganda, hanem tény. A 2006-os Bush-látogatás után majdnem 20 évig Magyarországon nem járt amerikai elnök. Így a mostani találkozó több szempontból is történelmi.
S még egy gondolatot idehoznék, most egy újságírótól, aki szerint ezt a találkozót békecsúcsnak hívni nem lehet, hiszen maximum tűzszünetet hoz magával. Én nem tudom, ti halljátok e magatokat?!
Egyrészt: csak tűzszünet?
Gondolom, a jelenlegi status quo sokkal jobb... Másrészt a gázai-izraeli konfliktus egy összetettebb helyzet már csak azért is, mert nem két szuverén ország között zajlik a tárgyalás, és a kihívások sokrétűbbek. Mégis lehet béketárgyalásnak nevezni, ami Egyiptomban történt. Még akkor is, ha már most látszik, hogy nem lesz hosszú életű a béke. Akkor miért kell ezt a lehetőséget degradálni az ukrán-orosz kérdésben? Tudjuk: csak azért, mert.
Magyarország helyzete Európában különleges. Noha EU- és NATO-tagok vagyunk, Orbán okosan nem szakította meg a kapcsolatot Oroszországgal, ellentétben a legtöbb nyugati országgal. Három és fél éve hallgatjuk, hogy Putyin bábjai vagyunk, és elárultuk az országot. Tényleg?
Mi történt volna akkor, ha mint a többiek, sértődött kisgyerek módjára azt mondtuk volna mi is, hogy Putyinnal nem tárgyalunk?
Békét csak úgy lehet elérni, hogy az ajtókat nyitva tartjuk. És ezzel Orbán stratégiája most nyer. Nem kicsit.
Ma Budapest az egyik azon kevés európai főváros közül, melyek mindkét fél számára elfogadhatók. Oroszország bízik Orbánban, nem ellenséget lát bennünk. Trump elmondhatja, hogy Európában tárgyal, nem Moszkvában. Magyarország pedig presztízst nyer a közvetítő szereppel.
Mindennek szimbolikus jelentősége is van, hiszen Budapest földrajzilag és politikailag is Kelet és Nyugat között helyezkedik el. Ez semleges terepet jelenthet, ahol egyik fél sincs hazai pályán.
Orbán békeközvetítői szerepe nem lebecsülendő, még akkor sem, ha valaki nem szereti a jelenlegi kormányt. Orbán az utóbbi hónapokban aktívan próbál közvetítőként fellépni: találkozott Zelenszkijjel, Putyinnal és Trumppal is.
Egy ilyen csúcstalálkozó megerősíti Magyarország nemzetközi szerepét, és nem utolsósorban Brüsszelnek is megüzeni, hogy hátrább az agarakkal.
Ha ma végignézünk az európai fővárosokon, Budapest egyértelműen a legbiztonságosabb, és semlegesebb, mint a legtöbb opció. Ha idejön, azzal Trump nem tűnik oroszbarátnak, mégis demonstrálhatja, hogy tesz valamit a békéért. Putyinnak pedig szimbolikus győzelem, hogy egy európai fővárosban találkozhat egy amerikai elnökkel. Budapest az egyetlen európai főváros, ahol Trump és Putyin úgy találkozhatnak, hogy egyikük sem veszít arcot.
Aztán itt van egy tágabb geopolitikai üzenet is. A helyszínválasztás jelzi a közép-európai országok (főleg Magyarország és Szlovákia) egyre önállóbb politikáját: noha EU-tagok vagyunk, ez nem azt jelenti, hogy EU-gyarmatok lennénk.
És mi lesz, ha nem lesz béke ezután? A a cikk elején idézett „szakértő” szerint az „hatalmas kudarc lesz”, és Budapest számára presztízsveszteséggel jár majd. Még egyszer elismétlem: Nem attól lesz valaki szakértő, hogy mindenben a problémát keresi.
Attól csak több lájkot kap a Facebookon, persze ez is lehet egy cél. A kormányé viszont nem ez, hanem a béke lehetőségének megteremtése.
Mi lesz, ha nem lesz béke?
Szomorú lesz, de nem jelent kudarcot, és Magyarország sem veszít presztízst. Ha valaki kijut az olimpiára és ott lecsúszik a dobogóról, attól még nem lesz vesztes, és nem azért nem nyert, mert rossz volt a helyszín, vagy a „díszlet”. Ha most nem lesz béke, akkor majd lesz máskor. De Magyarország legalább ott ült a politikai pókerasztalnál, és osztottak neki lapot. Aki ezt nem értékeli, az nemhogy nem békepárti, de egyenesen magyarellenes.
Nyitókép: AFP/Drew ANGERER