Charles Brown tábornok világosan fogalmazott: ha Teherán be mer avatkozni a palesztinok oldalán, az USA a lehető legkeményebb választ fogja adni.
Bár a Hamász már megköszönte Irán segítségét az Izrael elleni támadásokban, Teherán tagadja, hogy részt vett volna a háború kirobbantásában. Az USA – hivatalos közlése szerint – egyelőre nem talált arra vonatkozó bizonyítékot, hogy Irán valóban szerepet játszott volna a mostani terrorista támadásokban, az azonban tény, hogy az ország régóta támogatja a Hamászt, és fegyverekkel is ellátta azt.
A hetekben leköszönő Mark Milley tábornok utódja az USA hadseregének vezérkar főnöki székében Charles Q. Brown tábornok lett, aki máris erős üzenetet fogalmazott meg Irán (és nem kimondva az egész térség) felé: maradjon a lehető legtávolabb az izraeli–palesztin konfliktustól, különben az Egyesült Államok a gyakorlatban mutatja meg, mit jelent, amikor „Izrael feltétlen támogatásáról” beszélt.
Brown rámutatott, hogy a térségbe irányított repülőgép-hordozó és a vadászgépek kifejezetten Irán elrettentése céljából jelentek meg. Mint mondta, az USA (akárcsak Ukrajna esetében) újabb elhúzódó háborúra készül, de mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza Izrael ellenségeit a mostani zűrzavaros helyzet kihasználására, magyarán: Washington a fegyveres közbeavatkozástól sem riad vissza, ha azt látja, hogy stratégiai szövetségese érdekei azt kívánják.
Jelenlétünk erősítése a térségben nem csak Izraelt támogatja, de elrettent mindenkit, aki azt fontolgatja, hogy a Hamászt támogatja ebben a küzdelemben
– fogalmazott a frissen kinevezett vezérkar főnök, aki immár nem csak az ukrajnai háborút örökölte meg elődjétől, de rögtön hivatalba lépése után egy új konfliktusba is belecsöppent.
Brownra egyébként még egy hálátlan feladat vár a napokban: Brüsszelbe utazik, hogy egy közel 50 ország képviselőit felvonultató találkozón próbálja „megnyugtatni” Kijev egyre idegesebb szövetségeseit: az USA nem hagyja cserben őket, és továbbra is tevékeny részt vállal az ukrajnai háború finanszírozásában.
Brüsszel aggodalma teljesen jogos: az utóbbi hetekben egymást érték a segélyezési problémák. Lengyelország nyíltan kijelentette, hogy a szerződésben foglalt fegyvereket még leszállítja, aztán befejezte a haditechnikai jótékonykodást. Szlovákia a választások után azonnal stoppolta a segélyezést. A legnagyobb gond azonban az Egyesült Államokban van, ahol a törvényhozás zűrzavara miatt visszavontak 6 milliárd dollárnyi segélyt, és erős a gyanú, hogy a republikánus nyomás miatt a jelenlegi pénzutalási rendszert meg is szüntetik.
Ezt is ajánljuk a témában
Az USA segélyeinek ideiglenes leállása Ukrajna felé súlyos kérdéseket vet fel. Elsősorban azt, hogyan tudja pótolni az Egyesült Államokat Európa, ha az végleg kivonul a saját proxy háborújából. A rövid válasz: sehogy.
Európa tehát egyedül maradhat az ukrajnai háborúval, amelynek finanszírozását természetesen sem anyagilag, sem fegyversegélyekkel nem bírja az USA nélkül. Az Egyesült Államok azonban jelenleg jól látható fordulatot vesz, és minden idegszálával a Közel-Keletre koncentrál.
Hogy Brown tábornok mit tud majd mondani a káoszos szituációról Brüsszelnek, az persze kérdés. A „támogatjuk Ukrajnát, ameddig csak szükséges” mondat most kevés lesz, már csak azért is, mert jelen pillanatban sem igaz.
Ezt is ajánljuk a témában
Ha a világpiaci ár megvadul, azt Magyarországon is mindenki érezni fogja.
Hamarosan nehéz helyzetbe kerülhet Ukrajna a brit lapnak nyilatkozó tisztviselők szerint.
Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a bejelentett drónészlelések nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági fenyegetést jelentenének.
Abu Mohamed al-Golani felszólította a menekülteket, hogy térjenek haza „egy új Szíria” felépítésére.
Egy sikertelen támadásban az ukrán védelem FPV-drónokkal összesen nyolc támadó páncélost semmisített meg, a leírás alapján valahol Kupjanszk előtt.
Ami tizenhárom év alatt nem, az tizenhárom nap alatt sikerült: iszlamista felkelők megdöntötték Bassár el-Aszad hatalmát Szíriában. Korábban hatszázezer ember halt meg a polgárháborúban, a véreskezű elnök kitartott, most azonban rendszere elvesztette külső és belső támasztékait.
Háfez al-Aszad 1971-től 2000-ben bekövetkezett haláláig volt Szíria kegyetlen kormányzója.
Sajtóhírek szerint egy listát is találtak náluk politikusokról és újságírókról.
A bukfenckirály megint nagyot alakított.
