Az USA segélyeinek ideiglenes leállása Ukrajna felé súlyos kérdéseket vet fel. Elsősorban azt, hogyan tudja pótolni az Egyesült Államokat Európa, ha az végleg kivonul a saját proxy háborújából. A rövid válasz: sehogy.
Óriási pánik tört ki az Ukrajnának küldendő pénz- és fegyversegélyek körül. Az USA-ban tomboló politikai káosz a képviselőház republikánus elnökének menesztésében csúcsosodott ki. Matt Gaetz republikánus képviselő, aki saját párttársa kirúgását kezdeményezte, az okok között egyértelműen azt jelölte meg, hogy McCarthy megegyezést keresett a demokratákkal az Ukrajnának nyújtott segélyek további folyósítása érdekében.
A jelenlegi, november közepéig érvényes átmeneti költségvetésből kihúzták az északkeleti szomszédunknak folyósítandó 6 milliárd dolláros segélyt, és nagyon reális az esélye, hogy azok vagy végképp leállnak, vagy az összegüket annyira lecsökkentik, hogy gyakorlatilag szimbolikussá válik. Biden ugyan igyekezett magabiztosan biztosítani Kijevet arról, hogy továbbra is működésben tartja a háborút, valójában azonban szinte könyörög a republikánusoknak, hogy ne akadályozzák meg annak folytatását a pénzcsapok elzárásával.
A válaszok egyre markánsabbak. A szenátusi külügyi bizottság vezető republikánusa, Jim Risch, valamint a képviselőház külügyi bizottságának elnöke, Michael McCaul közös levélben válaszoltak az elnöknek, amelyben így fogalmaztak:
„Az ön kormányának nem sikerült meghatároznia egy olyan stratégiát, amely felvázolja, hogy az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott segítsége miként segíti azt győzelmet aratni Oroszország felett, miközben előtérbe helyezi és előmozdítja az amerikai érdekeket.
Az az ígéret ugyanis, hogy addig támogatjuk Ukrajnát, »ameddig csak kell«, nem stratégia”.
A nyugati liberális mainstream média (mintha előre tudta volna, hogy nagy baj lesz), a kongresszusi káosz első jeleire zsinórban kezdte el megjelentetni azokat az írásokat, amelyek Európa felé fogalmaztak meg vörös felkiáltójeleket, mondván: ha az USA felfüggeszti az ukrán segélyezést, akkor az EU-nak kell még több pénzt és fegyvert biztosítania Kijevnek. Ez az, ami nem fog menni.
Ezt is ajánljuk a témában
Anyagilag és szolidaritásban. Ha az USA kiesik a segélyek csökkentése miatt, Európának kell még többet utalni és szállítani Ukrajnába. A lap vezércikke szerint az ukrán ellenoffenzíva hatástalansága miatt immár egy végtelen háborúra kell felkészülni.
Az október első hetében szervezett Európai Politikai Közösség granadai csúcstalálkozóján tapintható volt a zavarodottság az uniós vezetők körében. Az amerikai segélyek leállását egyedül az ukránok igyekeznek bagatellizálni, az európai politikusok azonban már nem tudtak azonosulni a szokásos „így akarjuk, tehát így lesz” diplomáciával.
Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője nyíltan kimondta: Európa nem tudja átvenni a támogatási rendszerben az USA helyét, és nem tudja egyedül finanszírozni Ukrajna lélegeztetőgépen tartását, valamint a háború folytatását. „Mindenki, aki nem akarja, hogy Putyin nyerje ezt a háborút, abban reménykedik, hogy az Egyesült Államok átgondolja majd a kérdést, és továbbra is támogatja Ukrajnát. Ha nem így történik, Európa nem tudja az USA-t helyettesíteni. A hiánya pótolhatatlan lesz” – fogalmazott komoran.
Hasonlóképpen fogalmazott Ursula von der Leyen is, aki regnálása óta talán először látszott teljesen tanácstalannak. Mint mondta, az EU éppen most készül megszavazni 50 milliárd eurót négyéves lebontásban Kijevnek, de az édeskevés lesz az ukrán állam működtetéséhez, ha az Egyesült Államok valóban visszavonul a saját proxyháborújából.
Ami azt illeti, az 50 milliárdos EU-s költségvetési plusz még szintén képlékeny. A magyar kormány többször jelezte, hogy nem támogatja a tervet, Brüsszel végül (rengeteg hatástalan fenyegetés után) most azzal próbál hatni hazánkra, hogy elutal 13 milliárd eurót az eddig befagyasztott, de jogosan járó felzárkóztatási támogatási összegből.
Ez sem jelent azonban garanciát arra, hogy Orbán Viktor beleegyezik az uniós költségvetés pluszduzzasztásába. Új javaslata szerint az ukránoknak küldendő négyéves segély legyen kettébontva, és 2025-ben tartsanak „félidős” felülvizsgálatot annak felhasználásáról, amelyet a következő részletek átutalásáról szóló újabb tagállami szavazás követ. Kijev mintegy 43 milliárd dollárnyi segélyre számít 2024-ben, ennek nagy részét az Egyesült Államok állja majd – a dolgok állása szerint azonban valóban elképzelhető, hogy Európa egyedül marad.
És ha már szóba kerültek az ukrán segélyek magyar szemszögből: a mostani abszurd és káoszos helyzetet látva visszacsenghetnek Szijjártó Péter szavai, aki június elején a Budapest Peace Forum nyitó előadásában azt mondta: Európa óriási hibát követett el azzal, hogy versenyezni próbál az USA-val az Ukrajnának küldendő fegyversegélyek ügyében.
Ahogy fogalmazott: „Versenyre kelni a világ első számú katonai szuperhatalmával abban, hogy egy harmadik szereplőnek ki tud nagyobb katonai segítséget nyújtani, önmagában is értelmezhetetlen döntés. A háború itt zajlik Európában, európai emberek halnak meg, a hatások itt jelentkeznek a legsúlyosabban, ennek ellenére ebben a logikátlan versenyben egy súlyosan veszélyes spirál alakult ki. Az EU-s külügyminiszteri értekezleteken kényszeresen folyik annak bizonygatása, hogy a mi segítségünk versenyképes, miközben pontosan tudjuk, hogy az USA-nak mekkora a katonai potenciálja. Az egész oda vezet, hogy a háború még jobban elhúzódik, és minél jobban elhúzódik, annál többen halnak meg.”
Az események jelenlegi állása szerint, ha az USA kiszáll a háborúból, amely gyakorlatilag miatta zajlik, az Európai Unió vezetőinek a legsúlyosabb kérdéseket kell majd feltenniük: nemcsak Washingtonnak, de saját maguknak is.
Nyitóképen: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójára érkezik Granadában 2023. október 5-én. Fotó: MTI/AP/Fermin Rodriguez
Magyar Péter előrelépést jelentett be az Ukrajnával folytatott egyeztetések kapcsán.
Kikapott az elődöntőben, így bronzérmesként zárt az Eb-n a magyar válogatott.
A lengyelek forronganak, az ukránok terelnek.
Egy német lapnak nyilatkozott a kormányfő.
E hűségnyilatkozat mellett kínosan hosszan gyalázta Magyarország hivatalban lévő köztársasági elnökét.
Az energetikai szektorban is röpködnek a százmilliók a hatalmasok zsebébe.
Az ügyben nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség, szinte az egész politikai spektrum érintett.
Megválasztották a Biztonsági Tanács új, nem állandó tagjait. Németország elbukott.
