Szenzációsan házasodott többször is, kitartott a Habsburgok mellett, mégsem feküdt le idegen érdekeknek. Nagy kortársának, Bethlen Gábornak méltó ellenfele, Pázmány Péternek méltó bajtársa volt.
Napra pontosan 380 éve, 1645. szeptember 11-én hunyt el Esterházy Miklós nádor (1582-1645), a híres-neves család fölemelkedésének első és legfontosabb „bástyája”, a fraknói ág őse, a hercegi ág megalapítója,
Bethlen Gábor nagy ellenfele, Pázmány Péter nagy bajtársa. Kiváló politikai és házasodási érzékkel rendelkezett,
a magyar történelem kiemelkedően fontos alakjának számít, a korban nem született nélküle döntés a magyarság ügyeiről. Az Esterházyak az ő idejében emelkedtek ki a magyar családok közül, és váltak az ország vezető arisztokratáivá.
Apja kitagadta
Miklós szülei protestáns köznemesek voltak, és a maguk szempontjából ott szúrták el a dolgot, hogy a bécsi jezsuitáknál neveltették a tehetséges ifjút, aki 1601-ben katolizált. Ez a cselekedet a karrier szempontjából jól jött, ám az édesapát nem érdekelték a pápista lehetőségek, így kitagadta a fiát.
Itt jegyezzük meg: Esterházy Miklós karrierjét nagymértékben elősegítette, hogy református hitét elhagyva áttért a katolikus vallásra. Komoly érdemeket szerzett a törökök elleni küzdelmekben és mindvégig
hű maradt a Habsburgokhoz, miközben velük szemben a magyar rendi érdekeket képviselte – vagyis nem szolgálta ki az idegen érdekeket,
csupán máshogy látta Magyarország helyzetét, mint például Bethlen Gábor. Esterházy Habsburg segítséggel űzte volna ki a törököt, míg Bethlen számára az Erdélyben fennmaradt magyar függetlenség volt a fontosabb szempont.
Kétszer is jól házasodott, sőt, szenzációsan
Esterházy egy bombasztikus házassággal „robbant be” a közéletbe 1612-ben: a nála idősebb, özvegyen maradt Dersffy Orsolyával kötött házassága révén tekintélyes vagyonhoz jutott. Történt, hogy Miklósunk Mágóchy Ferenc felső-magyarországi főkapitány udvarában szolgált, majd a kapitány halála után az özvegy segítő kezet nyújtott neki.
Mint kiderült,
a párocska már az dúsgazdag előző férj életében viszonyt folytatott, és a házasság többszörösen kifizetődő volt Esterházy Miklós számára:
Orsolya a kapcsolati tőkéjét és szerelmét is megosztotta a fiatal nemessel, majd halála után a vagyona is rászállt. Egy fiuk született. Ekkor került többek között Munkács és Lakompak az Esterházy-család tulajdonába.
A második házasság sem sikerült kevésbé előnyösre. Miután az első feleség meghalt, Miklós újabb házassággal növelte impozáns vagyonát: 1624-ben az egyik leggazdagabb magyar arisztokrata, Thurzó Imre özvegyét, Nyári Krisztinát vette el, akitől kilenc gyermeke született és legendásan jó kapcsolatban voltak,
folyamatosan leveleztek egymással olykor meghitt, olykor tréfás, bensőséges hangulatban.
Boldog házasságban éltek.
Érdekesség, hogy Esterházy feleségeinek a portréi ma egymás mellett függenek a kismartoni kastély falán, bár kétségtelen, hogy az első kevésbé előnyös benyomást tesz a látogatóra – úgy rebesgetik, a féltékeny második feleség óhajtotta beállítani így az „optikát”.
Ezt is ajánljuk a témában
A történész szerint a fejedelem hozott egymásnak ellentmondó döntéseket, de mindig a realitásokhoz alkalmazkodva: képes volt nagyívű terveiről lemondani, ám az adott körülményeket országa számára maximálisan kihasználni.
A magyar rendekért küzdött, a magyar jobbágyokért nem
Nem volt megállás, a katolizált nemes pályája töretlenül ívelt fölfelé. Mint a Habsburgok híve, vagyonát királyi adományokkal tovább növelte, fontos méltóságokat szerzett: 1613-ban bárói rangot kapott, 1617-ben Bereg, 1618-ban Zólyom főispánja lett, majd aranysarkantyús vitéz. 1625-ben nádorrá választották, 1626-ban grófi rangra emelték.
Mint nádor, az abszolutizmussal szemben ugyan védte a rendi jogokat, de támogatta az udvar ellenreformációs törekvéseit és
ellenezte a jobbágyi törekvéseket,
a legszegényebbek terhein való könnyítést.
Része volt a történelmi jelentőségű nikolsburgi és linzi béke megkötésében, így európai szintű politikussá vált. A nikolsburgi béke (1621) rendelkezései alapján
átengedte egyik legfontosabb birtokát, Munkácsot Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek, de bőséges kárpótlást kapott a császártól:
a ma ausztriai Fraknó várát és Kismartont, a család későbbi központját.
„Engesztelhetetlenül szemben állt az erdélyi fejedelmek függetlenségi törekvéseivel, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György felkelései ellen fegyverrel is harcolt” – írják róla a történetírók.
Ezt is ajánljuk a témában
A bethleni aranykort követő fejedelem megőrizte Erdély stabilitását, jó arányérzékkel vitte a külpolitikát, kemény kézzel számolt le belső ellenzékével, és felesége is komoly tényezővé vált.
„Őrültség semmit sem tennünk, ha mindent nem tehetünk is”
Esterházy célja a török kiűzése és a három részre szakadt ország egyesítése volt, de úgy látta, erre nem kerülhet sor addig, amíg Európa erőit a kor világháborúja, a harmincéves háború köti le.
„Őrültség semmit sem tennünk, ha mindent nem tehetünk is”
– ismételgette.
Szorgalmazta a végvárak újjáépítését, hajdúkat telepített a határvonalra és megszervezte a védelmet a betörő törökökkel szemben – írják róla.
„Habsburg-pártiként Erdély és Magyarország egyesítéséért küzdött,
ellenezte Bethlen és Rákóczi György politikáját, mert az önálló erdélyi fejedelemséget a törökök előretolt bástyájának vélte.
Ugyanakkor küzdött a rendi alkotmány körülbástyázásáért, és egy önálló magyar hadseregért” – foglalják össze életrajzírói. Kiemelik kulturális életben betöltött szerepét: támogatta a barokk magyarországi terjedését, fraknói és kismartoni udvara pedig kora szellemi központjai közé tartozott.
Hitelességét támasztja alá, hogy amikor csalódott reményeiben, kivonult a közéletből és lemondott nádori tisztségéről.
*
Felhasznált irodalom:
https://esterhazy.at/hu/gy%C5%B1jtem%C3%A9nyek/csal%C3%A1dt%C3%B6rt%C3%A9net/mikl%C3%B3s-n%C3%A1dor
https://vasarnap.hu/2023/04/08/esterhazy-miklos-nador-440-eve-szuletett/
Nyitókép: Esterházy Miklós képe a pápai ősgalériából, Wikipédia
Az érdekfeszítő, inspiráló vitával tarkított beszélgetés során az archeogenetika szerepe, a magyar identitás fogalma, és a kettős honfoglalás elmélete is szóba került.
Varga Endre László munkája során azt kutatta, hogy a lengyel–magyar két jó barát miként harcolt együtt az első világégés idején.
A máig a sztyeppén élő madjarok apai felmenői és a magyarországi magyarok egy részének az apai felmenői között genetikai kapcsolat mutatható ki, ami tudományos tény – hangsúlyozza Bíró András Zsolt.
A történelmi film él és virul, csillaga sosem állt magasabban. De miért? Ezer oka van, ezekből sorolunk föl párat.
Izgalmas új könyv tárja fel egy kevéssé ismert, ám a magyar történelem kulcspillanatainál jelen lévő ex-náci, Rátz Kálmán életét. Recenziónk!
Meglepő mód reagált a magyar miniszterelnök szavaira az ukrán elnök.
A magyar–román mindig két nemzet csatája.
Műholdfelvételek bizonyítják, hogy az atomhatalom gyors ütemben bővít és épít jelentős katonai létesítményeket.
