Magyar Péter, az újságírók, meg a kínos emlékű Erzsi néni
Mit tenne kiélezett történelmi helyzetben? Jó lenne tudni. De még jobb lenne őt már elfelejteni.
Ft
Ft
6°C
0°C
Elhozta, amire az átlagember vágyik háború idején – I. Rákóczi Györgyre emlékezünk
2023. október 11. 22:22
A bethleni aranykort követő fejedelem megőrizte Erdély stabilitását, jó arányérzékkel vitte a külpolitikát, kemény kézzel számolt le belső ellenzékével, és felesége is komoly tényezővé vált.
2023. október 11. 22:22
Az erdélyi fejedelem, I. Rákóczi György olyasmit valósított meg 18 éves erdélyi regnálása (1630-1648) során – Bethlen Gábor után és II. Rákóczi György előtt az idővonalon –
amire az átlagember vágyik, főleg háborús időkben: békét és mérsékelt, de biztos fejlődést hozott az országlakóknak.
Megerősítette Erdélyt politikailag, megerősítette gazdaságilag, sokat tett a református egyházért – mindezekhez külpolitikai sikerek járultak, plusz egy súlyos örökség a fia számára, a lengyel-kérdés.
A fejedelem jelmondata: „Ha Isten velünk, ki ellenünk?”. Az emlékezetes mondat talán sokaknak ismerős a francia időutazós vígjátékból, a Jöttünk, láttunk, visszamennénk című filmből, csak éppen Rákóczi korában még véresen komolyan vették a dolgot: Bethlen Gábor (1613-1629) és I. Rákóczi György erdélyi uralkodása alatt zajlott a harmincéves háború Európában, ami évszázadokra kialakította a kontinens vallási-politikai térképét. Napra pontosan 365 éve, 1648. október 11. hunyt el I. Rákóczi György erdélyi fejedelem.
Gyerekkori kapcsolatok és Lorántffy Zsuzsanna
Rákóczi György 1593-ban született, gyerekkoráról jóformán semmit nem tudunk. Az biztos, hogy a legnagyobb jólétben nőtt fel: édesapja a Rákóczi-házat röppályára állító Rákóczi Zsigmond fejedelem (1607-1608) volt. György Kassán apródkodott Bocskai István udvarában, ahol Bethlen Gáborral örök életre szóló szövetséget kötött, mellesleg a Bethlent megelőző és apját követő fejedelem, Báthory Gábor is itt kupálódott, szóval kapcsolatokban és anyagiakban sem volt hiány.
1616-ban vette feleségül Lorántffy Zsuzsannát, aminek minden szempontból komoly következményei lettek: egyrészt
a fiatal feleség Sárospatakot és Munkácsot villantotta hozományként,
melyek a család hatalmának jelképei, stratégiai fontosságú alapjai lettek, s a Rákócziak immár az ország legnagyobb urai közé tartoztak, akikhez a kisebb birtokosok igazodtak; másrészt a művelt, erős, okos asszony lelki és logisztikai hátteret jelentett a fejdelemnek a külföldi, Erdély érdekében zajló háborúskodások során, és
megalkotta Európa egyik virágzó kulturális központját Sárospatakon,
amiben semmi túlzás nincsen.
A trón megszerzése és megszilárdítása
Rákóczi György mindvégig Bethlen Gábor szövetségese volt annak politikai-katonai játszmáiban, de magánemberként, bizalmasaként is: ő kérte meg Bethlen második felesége, a rossz emlékű Brandenburgi Katalin kezét, és hozta Erdélybe a menyasszonyt.
Rákóczi György a Habsburgok elleni küzdelme során
Bethlen főkapitányaként, majd tanácsosaként szolgált.
Miután Bethlen 1629-ben meghalt, a már említett örökös, Brandenburgi Katalin bénázásai nyomán hatalmi válság robbant ki, Rákóczi pedig azonnal uralkodójelöltté vált, Bethlen Gábor testvérével, Bethlen Istvánnal egyetemben. Végül nem történt fegyveres konfliktus. Az ügyben totálisan közönyös Porta gyakorlatilag felhatalmazta Brandenburgi Katalint, hogy válasszon, és
Katalin döntött: annyira gyűlölte Bethlen Istvánt, hogy Rákóczi Györgyöt emelte trónra
1630-ban.
Viszonylag kedvező történelmi együttállás jellemezte a kezdeti időszakot: a Habsburgokat a harmincéves háború, a törököket a janicsárlázadások foglalták le. Később ugyan György is belekapcsolódott az „európai világháborúba”, uralkodását mégis „a békés fejlődés korszakaként” szokás emlegetni, mert
az ország nem igazán sínylette meg az Európa központi részeit brutálisan megtizedelő öldöklést,
sőt.
Történészek hozzáteszik: a nagyhatalmak érdektelenségéről, a beavatkozás teljes hiányáról mégsem beszélhetünk, hiszen a budai pasa és Bethlen István 1636-ban katonai erővel próbálták meg elmozdítani Rákóczit – a fejedelem győzelmével nem csupán a trónját érintő fenyegetést szüntette meg, hangsúlyozzák, de európai hírnevet is szerzett magának.
Kiváló „ár-érték arány” – belépés a harmincéves háborúba
A fejedelem a hatalomra kerülése óta kereste a kapcsolatot a harmincéves háború Habsburg-ellenes résztvevői, a franciák és a svédek felé. Amikor a hadszíntér áthelyeződött a Habsburgok örökös tartományaiba, Rákóczi szövetségi szerződést írt alá a svéd követekkel 1643-ban, majd elindította csapatait Magyarországra, magyarul elszánta magát a Habsburgok elleni háborúra.
Szakemberek leszögezik: „a Bethlen Gábor kora óta katolizált arisztokrácia támogatása híján, illetve a Porta tiltó utasítása miatt komolyabb eredmény nélkül fejezte be magyarországi hadjáratát, egyúttal pedig cserben hagyta a Bécs ostromára készülő svédeket is”. Ezzel együtt I. Rákóczi György korántsem távozott „üres kézzel” és
jó arányérzékkel lépett a nemzetközi színtérre: kedvező különbékét kötött III. Ferdinánd Habsburg uralkodóval,
visszaszerezte Erdélynek a hét felső-magyarországi vármegyét, ráadásul biztosította a királyi országrész jobbágyainak is a protestáns vallásgyakorlást.
Ha ez nem lenne elég, a fejedelem diplomáciai tehetségét (és mozgásterét) bizonyítja, hogy az 1645-ben megkezdődő vesztfáliai tárgyalásokon is képviseltette magát, vagyis diplomatáinak köszönhetően Erdély is szerepelhetett a harmincéves háborút lezáró 1648-as, korszakos békeszerződésben.
Élete alkonyán Rákóczi a lengyel trón megszerzésére koncentrált,
amit kisebbik fiának, Zsigmondnak szánt: tervéhez a kozákok támogatását is megszerezte, ám halála miatt nagyobb fiára, a későbbi II. Rákóczi Györgyre szállt a később végzetesnek bizonyuló „örökség” – de ez már egy másik cikk témája lesz.
Keményen, de stabilan – vegyes megítélésű belpolitika
A fejedelemnek többen a szemére vetik, illetve uralkodás negatívumaként említik – mind korabeli ellenzéke, mind napjaink történészei – hogy „a magyar történelemben példátlan méretű birtokelkobzásba kezdett”, ami kétségtelen tény: Rákóczi az ellenzékkel szemben gyökeresen eltérő utat követ Bethlenhez képest.
„Az állandó rémület hangulatát tartja fenn”.
Szinte nincs olyan esztendő, írják, amikor ne ítélnének valakit fej- és jószágvesztésre, igaz, hogy mindig volt az ügyeknek némi jogalapja.
Az érem másik fele azonban, hogy azok a folyamatok, amelyek sok-sok egyéni sérelmet és jogos indulatot halmoztak föl, hosszú távon mégis pozitív hatással bírtak: Erdély centralizációjához és a fejedelmi hatalom megerősödéséhez vezettek, ami
elengedhetetlen volt a bethleni aranykor folytatásához, a békés fejlődéshez,
„amit elsősorban a református oktatás bőkezű támogatásával és a könyvnyomtatás fellendülésével szoktunk jellemezni” – írja a Rubicon.
A stabilitás őrzője
A fejedelem, az államférfi értékelése alapvetően és széles körűen pozitív: egy sikeres külpolitikus és realista birtokgyarapító képe rajzolódik ki, aki megőrizte az erdélyi fejedelemség stabilitását.
Illik Péter történész szavaival: „A patrióta történeti hagyomány Rákóczi külpolitikáját egyértelmű sikerként magyarázza, és beilleszti a Bocskai Istvántól (1605–1606) eredő külpolitikai sémába:
az erdélyi fejedelemség szerepe a vallásszabadság és a királyi Magyarország autonómiájának védelme annak saját urától, a Habsburg uralkodótól.
Így egy modell alakul ki, amelyben Bocskai István elérte a bécsi béke megkötését (1606), amelyet Bethlen Gábor megerősíttetett a nikolsburgi békében (1622), és amelynek biztosítását I. Rákóczi György is kiharcolta azáltal, hogy Bethlenhez hasonlóan belépett a Habsburgok ellen a harmincéves háborúba, ezzel kikényszerítve a linzi béke megkötését (1645).”
*
Felhasznált irodalom:
https://tti.abtk.hu/terkepek/terkepek/1644-1645-rakoczi-gyorgy-habsburg-ellenes-hadjaratai
https://mek.oszk.hu/02100/02109/html/217.html
https://rubicon.hu/kalendarium/1630-november-26-i-rakoczi-gyorgyot-erdelyi-fejedelemme-valasztjak
https://magyarnemzet.hu/kultura/2023/06/aki-megerositette-erdelyt-430-eve-szuletett-i-rakoczi-gyorgy-fejedelem
https://sarospatak.hu/2023/04/18/1616-aprilis-18-an-kotott-hazassagot-lorantffy-zsuzsanna-es-i-rakoczi-gyorgy/
Wikipédia
Nyitókép: I. Rákóczi György, ismeretlen festő műve, részlet
Mennyire volt törvényes Magyarország német megszállása?
A nácik a jogot az áldozatok ellen, az elkövetők oldalán használták fel - hangzott el az MCC erdélyi konferenciáján.
Így őrizte meg Magyarország a németek önállóságát – 800 éves az Andreanum
II. András királyunk kiváltságlevele az Aranybulla és a Szent Korona együttes jelentőségéhez mérhető a szászok tudatában, mondja el a Tringli István történész a Mandinernek.
Visszavisszük a helyére! – A DK megindította a Horn Gyula táblájával kapcsolatos háborút
Visszaviszik a „helyére”.
Mit adott az országnak Teleki Pál, a tragikus sorsú miniszterelnök? – Ablonczy Balázs a Mandinernek
Teleki Pál a konszolidáció egyik konstrukőre volt, bár alkata miatt nem tudta végig vinni az elképzeléseit, hálózatszervezői, tudósi szerepe pedig rendszereken átívelő – mondja a történész.
Az ifjú Ulászló nem ijedt meg az árnyékától – így uralkodott az első Jagelló Magyarországon
Horváth Richárd történész szerint Ulászló trónra kerülésével alapjaiban változtak meg a királyság lehetőségei. Hunyadival jól kijöttek, komoly támadó hadjáratra is képes lett az ország.
Dévényi István: „Nem a mikrofon maradt bekapcsolva, hanem Evelin – és nem véletlenül”
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
Bezzeg az Orbán, ő „tönkretette” Magyarországot – ahhoz képest minden is smafu!
A trágár „túszejtő” Magyar Péternek nagyon tetszik a szitu – kérdés, hogy a „túszok” meddig bírják még a strapát. Kacsoh Dániel írása.
Összesen 37 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Skywalker_bp
2023. október 12. 16:40
@kérdés - de én nem vagyok történész, csak szenvedélyes történelemkedvelő magyar vagyok, akit zavar az a sok mákony, amivel etetjük magunkat. A munkában hiszek. A saját magunkért való felelőségvállalásban hiszek. A szolidaritásban hiszek. Nem vagyok továbbá tolvaj. Sosem tudtam azonosulni azzal, hogy a közös az senkié. És a magyar történelemben rengeteg az önfelmentő, felelősséget hárító narratíva. És ez nem visz bennünket szerintem előre.
Skywalker_bp
2023. október 12. 16:30
@kérdés - nem vagyok Monarchiapárti, bár a Monarchia szerepe itthon alulértékelt. Messze az. Szerepe volt a Monarchiának abban, hogy nem balkanizálódtunk, ha Monarchiapárti alatt azt érted, hogy számomra a Habsburg dinasztia nem a patás ördög, akkor elfogadom, hogy Monarchiapárti vagyok. Csak ez így félrevezető. Mert sokkal fontosabb, hogy én Árpád-ház párti vagyok. Az Árpad ház a teljesítménye alapján számomra egy outstanding, párját ritkítóan vérprofi uralkodói dinasztia. Nyilvánvaló, hogy ott volt uralkodói/társadalom-szervezési know how. Ez a tudás azonban velük : elveszett. A magyar rendek országszervezői munkáját pedig katasztrofálisnak tartom. Az erdélyi fejedelmekét pedig Bethlent leszámítva minden vonal alatti szintnek. Rákóczi ebben az egyik mélypont.
kérdés
2023. október 12. 15:29
Egyre meredekebb a személyes profilom.
Éjjel, amikor kiléptem, épp 500 db elolvasott cikket jelzett nekem. Reggelre ez 499 lett. Déltájban már csak 493. Most épp 491-et mutat. Igaz, közben elolvastam pár cikket, de sebaj. Fő, hogy percre készen ellenőrizhető 'valós' ténykedésem.
@skywalker_bp. A tied is egy vélemény, bár fura, hogy nem vagy hajlandó figyelembe venni sem azt, hogy mi volt az előzménye a Rákóczi szabharcnak, sem azt, hogy Rákóczi (mivel édesapját korán elvesztette), bizony Zrinyi nevelést kapott édesanyjától, Ilonától. Olyan monarchiapárti a megközelítésed, nem?
Skywalker_bp
2023. október 12. 12:42
A Rákóczi család (ismétlem, a Zrínyieket leszámítva, akiket megsüvegelek) a reálpolitikai érzékkel nem rendelkező, a nemzeti érdeket saját hatalmi ambícióival azonosító, magyarok ezreinek szenvedéséért és haláláért felelős irreálpolitika szimbóluma. Tanulmányokat érdemelne, hogy miért ünnepeljük őket hősként.
Rogán Antal: Abban bízom, sokan fogják használni a Digitális Állampolgárság Programot
origo.hu
Brüsszelben és Bécsben is felkapták a fejüket: fontos versenyt nyert meg Budapest
mandiner.hu
Itt az újabb Andrei Mangra botrány! Egy boltban balhézott a táncos
borsonline.hu
Folyamatosan menekül a sajtó elől Magyar Péter + videó
hirtv.hu
"Tudjátok, hányas a kabát..." - máris balhézik a Házasság első látásra új sztárja
ripost.hu
A Mazsihisz nem hagyta szó nélkül, hogy elfogatóparancs van érvényben Netanjahu ellen
hirtv.hu
Rákérdeztek az Európai Bizottságnál, Magyarország mikor kapja meg a 19 milliárd euróját – a válasz sokatmondó
mandiner.hu
Olvasóink többsége a görögök ellen küldené harcba a válogatottat
nemzetisport.hu
Két országban is rettegnek: Magyarország területeket vesz el tőlük a háború után
mandiner.hu
Drámai fordulatra készül Putyin: a fegyverszállító országoknak üzent
mandiner.hu
A Puskás Aréna lelátóján is feltűnt a német szurkolók üzenete Orbán Viktornak (FOTÓ)
mandiner.hu
A Magyarország elleni mérkőzés után döntöttek a német szövetségi kapitány sorsáról
mandiner.hu
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.