Kőkemény állásfoglalás a Trump-kormánytól, hadat üzentek a cenzúrának – európai vezetők is kitiltási listára kerültek

2025. december 24. 11:25

Marco Rubio külügyminiszter bejelentése új korszakot nyithat a szólásszabadság körüli globális vitában – Washington szerint a külföldi cenzúra többé nem marad következmények nélkül.

2025. december 24. 11:25
null

Mint már beszámoltunk róla, a Trump-kormányzat kemény üzenetet küldött Európába: 

Marco Rubio külügyminiszter egyértelművé tette, hogy az Egyesült Államok a továbbiakban nem tűri el azt a gyakorlatot, amelynek keretében európai ideológiai csoportok és hálózatok szervezetten próbálják rákényszeríteni az amerikai online platformokat arra, hogy megbüntessék vagy elhallgattassák azokat az amerikai véleményeket, amelyekkel nem értenek egyet, 

mivel Washington szerint ez a szólásszabadságot sértő, határokon átnyúló cenzúra elfogadhatatlan.

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Hoppá: a Tisza legszűkebb vezetése olyan információhoz jutott, ami nagy hatással lesz az áprilisi választásokra

Hoppá: a Tisza legszűkebb vezetése olyan információhoz jutott, ami nagy hatással lesz az áprilisi választásokra
Tovább a cikkhezchevron

Az Egyesült Államok külpolitikájában markáns irányváltást jelez: a Trump-adminisztráció álláspontja szerint elfogadhatatlan a beavatkozás az amerikai szólásszabadságba, és az Egyesült Államok többé nem tűri az úgynevezett extraterritoriális cenzúrát – áll az amerikai Külügyminisztérium honlapján.

A döntés részleteit Sarah B. Rogers, a külügyminisztérium politikai ügyekért felelős államtitkára ismertette, aki szerint az intézkedéseket az ő irodája készítette elő. Rogers hangsúlyozta, hogy a szankciók kizárólag vízumjellegűek, pénzügyi vagy Magnitsky-típusú büntetőintézkedések nem lépnek életbe.

Ugyanakkor a lépés politikai üzenete egyértelmű: 

Washington szerint ezek a szereplők aktívan hozzájárultak ahhoz, hogy külföldi államok és NGO-k közvetett módon amerikai állampolgárok és amerikai vállalatok ellen lépjenek fel, megsértve az Egyesült Államok szuverenitását.

A vízumtilalmi listára került Thierry Breton, az Európai Bizottság korábbi biztosa, akit a Digital Services Act egyik fő kiagyalójaként tartanak számon. Különösen súlyos elemként értékeli Washington azt az esetet, amikor Breton 2024 augusztusában a Digitális Szolgáltatásokról szóló jogszabályra (DSA) hivatkozva levélben fenyegette meg Elon Muskot, közvetlenül azelőtt, hogy Musk interjút készített volna Donald Trumppal. 

Az amerikai külügy értelmezése szerint ez már nem pusztán szabályozási kérdés volt, hanem egy európai politikai szereplő közvetlen beavatkozása az amerikai belpolitikai diskurzusba.

A szankcionáltak között szerepel Imran Ahmed is, a Center for Countering Digital Hate vezetője, akiről Rogers azt állította, hogy együttműködött a Biden-adminisztrációval annak érdekében, hogy az amerikai államapparátust „fegyverként” használják amerikai állampolgárok ellen. Szintén vízumkorlátozás alá került Clare Melford, a brit székhelyű Global Disinformation Index vezetője. 

Az amerikai Külügyminisztérium szerint a GDI amerikai adófizetők pénzéből végzett cenzúratevékenységet, miközben amerikai médiumokat feketelistázott és gazdaságilag ellehetetlenített.

A lista további két neve Anna-Lena von Hodenberg, a német HateAid alapítója és vezetője, valamint Josephine Ballon, a szervezet társelnöke. A Trump-kormányzat értelmezésében ezek a szereplők nem pusztán a gyűlöletbeszéd vagy a dezinformáció elleni fellépés keretében tevékenykedtek, hanem egy olyan nemzetközi hálózat részei voltak, amely célzottan amerikai megszólalókat és amerikai cégeket vett célba politikai és ideológiai alapon.

A Külügyminisztérium hivatalos közleménye – amely egyelőre még nem nevesíti mind a szankcionált személyeket – világossá teszi, hogy Washington szerint ezek a „radikális aktivisták és fegyverként használt nem kormányzati szervezetek” tevékenysége potenciálisan 

súlyos és kedvezőtlen külpolitikai következményekkel járhat az Egyesült Államokra nézve. 

A dokumentum arra is utal, hogy a Belbiztonsági Minisztérium akár kitoloncolási eljárásokat is kezdeményezhet az érintettekkel szemben. Trump „America First” külpolitikájának jegyében az üzenet egyértelmű: 

ha a külföldi szereplők nem változtatnak irányt, Washington kész a vízumtilalmi lista további bővítésére is.

Nyitókép: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP

Összesen 13 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
jetilovag
2025. december 24. 12:06
tisza szarok!?..átbasznak benneteket a gazdáitok!.....nem veszitek észre elmeroggyant agyhalott köcsögök????..apad a tisza..erősen!.....sok tiszastrand ott virít üresen...a kutya nem megy oda!....az útszéli kutyát nem érdekli a nőverő pszihopötyi kornyikálása.....szoptok bazdmeg!...a punijó is szopik velletek együtt!....Hajrá Főni ..Hajrá Fidesz!
Válasz erre
5
0
backsplash
2025. december 24. 12:00
Mondjuk célravezetőbb lett volna lúgban feloldani őket.
Válasz erre
3
0
nitsahon
2025. december 24. 11:59
Reméljük, hogy ez még CSAK a KEZDET !!!
Válasz erre
6
0
nuevoreynuevaley
2025. december 24. 11:48
Nem a cenzuranak uzentek hadat, hanem az amerikai cegek erdekeit vedik (konkretan Elonet) Szegyen, hogy Europa akkora csicska, hogy nem vagja ki a googlet, facebookot, twittert igy kezdetnek. Csak hat elaludtak az europaiak, es felnek hogy hatranyba kerulnek ezen cegek nelkul. Kinanak van mindenbol sajatja, nem hasznalnak semmilyen amerikai appot. Az EU igen helyesen legalabb megprobalja szabalyozni hogy a techcegek mit tehetnek es mit nem az EU teruleten. Kemenyebbnek kellene lenniuk
Válasz erre
0
8
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!