Csak erős idegzetűeknek! – Nyilvánosságra hozták a számokat: ennyi halált, sérülést és pusztítást okozott a háború négy év alatt

A negyedik évfordulón az orosz–ukrán háború már nem pusztán frontvonalak és hadijelentések története, hanem egy elhúzódó humanitárius és társadalmi sokk. Az ENSZ ukrajnai Emberi Jogi Megfigyelő Missziója (HRMMU) a négy év után kiadott összegzésében azt jelzi, hogy a helyzet bizonyíthatóan romlott, és a civileket érő kockázatok nőnek. A rombolás nemcsak emberéletekben mérhető, hanem abban is, hogy milliók naponta csak kevés áramhoz jutnak, és a téli hónapokban tömegek maradnak fűtés nélkül.

Az orosz–ukrán háború civil áldozatai emelkednek

A HRMMU szerint a civil áldozatok száma 2025-ben látványosan magasabb lett a megelőző évekhez képest. Az ENSZ-misszió igazolt adatai alapján 2025-ben a civil áldozatok összesített száma 31 százalékkal haladta meg a 2024-es értéket, és 70 százalékkal volt magasabb a 2023-asnál. 

A havi bontás is a tartósan magas szintet mutatja. 2025 decemberében legalább 157 civil vesztette életét és 888-an megsérültek, ami a jelentés szerint 66 százalékos növekedés 2024 decemberéhez képest. 2026 januárjában a jelentés legalább 161 halottról és 757 sérültről számol be, és azt is rögzíti, hogy a veszteségek száma nagyjából hasonló volt 2025 januárjához.

A támadások jellege is kirajzolódik az adatokból. 2026 januárjában a hosszú hatótávolságú fegyverekkel végrehajtott csapások (rakéták és drónok) adták a civil áldozatok 39 százalékát, jellemzően városi központokban, távol a fronttól. A fennmaradó áldozatok a frontvonal közelében következtek be, ahol a rövid hatótávolságú drónok okozták a legtöbb civil veszteséget, ezt követte a tüzérség és a sorozatvetők, majd a légi bombázás, továbbá voltak fel nem robbant lőszerekhez és aknákhoz köthető esetek is. 

A HRMMU szerint 2025 októbere óta erősödtek az orosz fegyveres erők ukrajnai energiarendszer elleni támadásai, amelyek kulcsfontosságú infrastruktúrát rongáltak vagy semmisítettek meg. Ennek következménye az elhúzódó áram-, fűtés- és vízellátási zavar lett, országos kiterjedéssel. 

A Reuters által ismertetett Világbank-alapú értékelés arra is kitér, hogy a vizsgált időszak (2022. február 24. és 2025. december 31. között) után, 2026 január–februárban az energialétesítmények elleni fokozott támadások további tízezreket hagytak fűtés, áram és víz nélkül, az évtizedek óta tapasztalt leghidegebb tél idején. A jelentések szerint súlyos nemzetközi humanitárius jogi jogsértések folytatódnak, különösen az orosz hatóságok részéről: a jelentésben szerepel a hadifoglyok és civil fogvatartottak széles körű és rendszerszerű kínzása és bántalmazása, szexuális erőszak, valamint kivégzések dokumentálása. 

A jelentések ugyanakkor azt is tartalmazzák, hogy a HRMMU dokumentált olyan eseteket is, amikor ukrán hatóságok hadifoglyokat a fogságba esés kezdeti szakaszában bántalmaztak, még azelőtt, hogy hivatalos internálási létesítményekbe kerültek volna, és a vizsgálatok kevés előrelépést mutattak. A megszállt területekkel kapcsolatban a misszió azt írja, hogy az orosz hatóságok jogellenesen szilárdítják meg az ellenőrzést az orosz jogrend és kormányzási rendszerek bevezetésével, az állampolgárság megszerzésére irányuló kényszerrel, valamint a véleménynyilvánítás korlátozásával.

A pusztítás ára csaknem 190 billió forint

A Világbank Csoport által ismertetett, a kormányzati és nemzetközi partnerekkel közös RDNA5 értékelés szerint 2025. december 31-i állapot alapján Ukrajna helyreállításának és újjáépítésének teljes költségét közel 190 ezer milliárd forintra becsülik a következő évtizedre, ami a közlés szerint csaknem háromszorosa Ukrajna 2025-re becsült nominális GDP-jének. Ugyanez az értékelés azt is rögzíti, hogy a közvetlen károk meghaladták a csaknem 63 ezer milliárd forintot, és a leginkább érintett szektorok a lakhatás, a közlekedés és az energia.

Az energiaszektorban a károsodott vagy megsemmisült eszközök aránya a korábbi felméréshez képest mintegy 21 százalékkal nőtt, beleértve az áramtermelés, az átviteli és elosztó hálózatok, valamint a távhőrendszerek elemeit. A közvetlen kár óriási és folyamatosan nő, és a károk a frontvonal menti térségekben és a nagyvárosokban is koncentrálódnak, beleértve a fővárost. Az RDNA5 szerint a háború a legnagyobb európai menekültválságot indította el a második világháború óta: 

Nem csak házak dőlnek össze, emlékezet is sérül

A pusztítás nem csupán lakóépületeket és közműveket érint, hanem egy ország történelmi és kulturális önazonosságát is. Az UNESCO 2026. február 11-i állapot alapján 519 kulturális helyszínt tart nyilván igazoltan sérültként Ukrajnában. Ez a szám nem becslés, hanem dokumentált káresemények összesítése. A felsorolás részletei jól mutatják a rombolás természetét: 

• 153 vallási helyszín, 
• 270 történelmi vagy művészeti jelentőségű épület, 
• 39 múzeum, 
• 33 emlékmű, 
• 19 könyvtár, 
• 4 régészeti helyszín és 
• 1 archívum szerepel a listán. 

A károk tehát nem kizárólag katonai vagy infrastrukturális objektumokat érintenek, hanem templomokat, színházakat, könyvtárakat, városházákat, műemléki lakóépületeket és kulturális központokat is. Az UNESCO által ismertetett adatok alapján a sérülések földrajzilag is kiterjedtek. A listán szerepelnek többek között Kijev, Harkiv, Odessza, Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja, Herszon, valamint más régiók kulturális intézményei. 

A számok mögött az is kirajzolódik, hogy a háború nem csupán a jelen életfeltételeit rombolja, hanem a múlt tárgyi emlékeit is. Egy megrongált templom vagy múzeum nem pusztán építészeti kár: közösségi emlékezetet, identitást és történelmi folytonosságot érint. 

Az orosz és ukrán katonai veszteségek mérlege

A Mediazona a BBC orosz szolgálatával és önkéntesekkel közös, név szerinti azonosításon alapuló számlálása szerint a teljes körű invázió negyedik évfordulójára 200 ezer igazolt orosz katonai halott neve szerepel a listájukon. A szerkesztőség hangsúlyozza, hogy ez konzervatív alsó becslés. Egy kiszivárgott orosz állami anyakönyvi adatbázis segítette több tízezer név utólagos igazolását, ugyanakkor a kép így sem teljes.

Az AP News a számok összegzésében a washingtoni Center for Strategic and International Studies (CSIS) becslésére hivatkozva azt írja, hogy a háború során mindkét oldalon akár 1,8 millió katona halhatott meg, sebesülhetett meg vagy tűnhetett el. A CSIS szerint 2022 februárja és 2025 decembere között Oroszország 1,2 millió katonai veszteséget szenvedett el, ezen belül akár 325 ezer halottal.

Ukrajna esetében a CSIS becslése 500–600 ezer katonai veszteségről szól, amelyből akár 140 ezer lehet a halottak száma . Az AP idézi Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is, aki a hónap elején azt mondta: 55 ezer ukrán katona halt meg a háborúban, és sokan eltűntnek számítanak. A beszámoló megjegyzi: 

Nyitókép: Genya SAVILOV / AFP