Ez a véleménye a Most vagy soha! című filmről Petőfi Sándor rokonának!

Ez a film végre lesöpörte azt a sok port, amely rátelepedett a Petőfi-képre a hosszú évtizedek alatt – Petőfi rokona a Mandinernek.

Petőfi Sándor a túrós csuszáért rajongott, Jókai Mór pedig a körmös bablevestől olvadt el.
Mit reggeliztek a pesti Pilvaxban március 15-én reggel Petőfi Sándorék?
Arról, hogy pontosan mit, nem maradt írásos emlék, de egy biztos, széles választékból válogathattak – kezdi Csíki Sándor gasztronómus, foodstylist. – A korabeli reggelik kötelező kelléke volt a tej, a csokoládé és persze a kávé. Petőfi Sándor szerette a kávét, meg a felhabosított tejet, amelybe alkalmasint kiflit lehetett mártogatni. Ott volt bécsi virsli és a kolbász is, de
akár gulyást és pörköltet is reggelizhettek, hiszen akkoriban és később sem volt szokatlan a meleg étel reggelire.
Ezt is ajánljuk a témában
Ez a film végre lesöpörte azt a sok port, amely rátelepedett a Petőfi-képre a hosszú évtizedek alatt – Petőfi rokona a Mandinernek.
Azt is tudni lehet, hogy a későbbi híres író, Jókai Mór vastagabb pénztárcával bírt, mint Petőfi, gyakran ő finanszírozta a kettőjük ebédjét vagy vacsoráját.
Melyik ételért rajongott Petőfi Sándor?
Közismertek Petőfi sorai, melyek szerint:
szeretőmet, a franciákat, a túrós tésztát és a rónaságot fülem hallatára ne gyalázza senki.”
A túrós csuszát még a szülői házban kedvelte meg, ugyanúgy, mint a pörköltet, a különböző pecsenyéket és rostélyosokat. Érdekesség egyébként, hogy Petőfi és kortársai sok olyan állatot ettek, amelyek ma védettek vagy egyszerűen kikoptak a gasztronómiából.
Például?
Akkoriban gémet, kócsagot,
hattyút, varjút és különböző énekes madarakat is tálaltak.
A túrós csuszáért rajongott Petőfi, de melyik étel volt az, amelytől szinte irtózott?
Itt is vele válaszolok:
Ha kritikusok nem volnának, a világon legjobban utálnám a tejfölös tormamártást.”
Ha vendégségbe ment, szinte reszketett, nehogy tormamártásos húst tegyenek az asztalra. Annál jobban kedvelte viszont a bort. Az úti levelekben felmagasztalta a tokaji bort is, amelyet úgy jellemzett, hogy az öröm istenei a hegyről küldik szét a világba apostolaikat, a palackba zárt aranyszínű lángokat. Azt is tudni lehet, hogy az alkoholos italok közül
nem vetette meg az ürmösöket, vagyis a vermutot.
Petőfi olyan volt az asztalnál, mint az életben. Valamit nagyon szeretett és mást nagyon utált. A költészetben jelentkező hihetetlen érzékenysége itt is kidomborodott.
Ezt is ajánljuk a témában
A budai Vár is fontos helyszíne volt az 1848-as forradalom kitörésének, hiszen az emberek március 15-én az Úri utcában található Helytartótanács épületéhez vonultak, majd a közeli József-kaszárnyából szabadították ki az ott raboskodó Táncsics Mihályt. Ismét egy izgalmas cikk a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldaláról.
Petőfihez képest Jókai Mór hogy állt a gasztronómiához?
Jókai ínyenc volt, sokféle ételt kedvelt, különösen a körmös bablevest. Még Komáromban, a családi háznál szeretett bele. A rajongását írásban is kifejezte, a levert szabadságharc után arról írt, micsoda borús, pocsék időket élünk, mennyire jó lenne átaludni és felébredni, amikor már
térdig járunk a bablevesben.”
A Jókai által kedvelt körmös bableves mennyire hasonlított ahhoz, amelyet ma Jókai bablevesként fogyasztunk?
A Jókai-féle körmös bablevest a tatai Szarka fogadóban kínáltak először az 1880-as években, a nevét is ekkor kapta. A nagy író személyesen instruálta a szakácsot fogadó konyháján. De, hogy a kérdésre is válaszoljak,
a körmös bablevesben még nem volt nyoma zöldségeknek, a kolbász és a csülök, vagyis a bableves gazdagodása csak a huszadik század elejére tehető.
Ezt is ajánljuk a témában
Van e visszaút? Erről is kérdeztük a Jókai-életművet 25 éve kutató Hansági Ágnest.
A körmös bablevesben nem volt más, csak jófajta füstölt köröm és persze bab. Volt szerencsém megkóstolni az eredeti recept alapján. Mit ne mondjak, jobban tetszik.
Az ízek harmonikusabbak, a köröm is jobban illik hozzá, mint a csülök. Jókai imádta az úgymond hétköznapi ételeket.
A zsenge zöldborsólevest, a rántott csirkét fejessalátával. Melegen szerette a csirke zúzáját és combját, a liba mellét pedig hidegen ette. És ott volt a tárkonyos bárány, amelyről már a legelső magyar nyelvű szakácskönyv is megemlékezett. Azt nem tudjuk, hogy Jókai mit evett a Pilvaxban, de az egyik márciusi ifjú, Bulyovszky Gyula évtizedekkel később írt naplójában is benne volt, hogy
délben, a napi rutinnak megfelelően mindenki ebédelt és csak három órától folytatták a forradalmat.
Más, lassabb volt akkor az élet, és az étkezésnek fontosabb volt a szerepe.
Ön szerint hogy tetszene Petőfinek és Jókainak a mostani vendéglátás?
Ki lennének békülve vele. Elég, ha azt vesszük, hogy
Petőfinek nagyon nem tetszett, hogy mikor utazóként betért egy étterembe, a vendéglős általában azt tett az asztalra, amit éppen a konyhán talált, és azt is úgy, mintha kegyet gyakorolna.
Ebből a szempontból biztosan lenyűgözné egy mai, az átlagnál picit nívósabb étterem. De közben eszembe jutott: azt nem tudjuk, hogy a Pilvaxban mit ettek Petőfiék, azt viszont tudni lehet, hogy 1848. március 14-én este mit evett Kossuth Lajos a Nemzeti Kaszinóban.
Mit?
A tiszteletére rendezett vacsorán kenyérleves volt az első fogás,
aztán jött a böfsztök, vagyis a bifsztek, majd kolompér főzelék következett, ami ugyebár a krumplifőzelék, utána paprikás kecsegét ettek, végül szalagos fánkot.
Másnap pedig kitört a forradalom. Persze nem a vacsora színvonala miatt…
Ezt is ajánljuk a témában
A jó érzésű emberek megrohamozták a Nemzeti Színházat és az Operaházat, mert nem tűzték ki a fekete lobogót. 130 éve hunyt el Kossuth Lajos.
Nyitókép: Petőfi Sándor ki nem állhatta a tejfölös tormamártást. Forrás: Wikipedia/Orlai Petrich Soma festménye.