Ha megveszik, történelmi rekord születik, hiszen Magyarországon még soha nem adtak ennyi pénzt a szabadságharc költőjének autográf soraiért árverésen.
A Hereditas Antikvárium június 2-án esedékes árverésén Petőfi Sándor emlékkönyvbe írt bejegyzését kínálja megvételre. A költő 1846. november 15-én, Debrecenben írt tizenkét sort egy bizonyos Kovács Jánosné, Erdélyi Lujza emlékkönyvébe és alá is kanyarította a nevét a bejegyzés alá. Petőfi az év novemberében, Erdélyből érkezett a cívisvárosba, ahol egy társaságban ismerte meg Kovács János természettudóst, akinek házában időzött napokig.
Petőfi bejegyzése az emlékkönyvben (fotó: Hereditas Antikvárium)
Itt írt a természettudós lányának emlékkönyvébe derűsnek nem mondható sorokat. „Jellemtelenség e kor bélyege” felütés után arra hívta fel a fiatal, házas hölgy figyelmét, hogy születendő gyermekeit jellemes embernek nevelje.
„Mindent adál, ha jellemet adál”
– zárultak a költő sorai az emlékalbumban, amely a beírás után 177 év elteltével kerül kalapács alá.
Gyanítható, hogy gazdára talál a ritka tétel, s azon sem lennénk meglepve, ha az állam még az árverés előtt védetté nyilvánítaná a Petőfi-sorokat, vagyis nem lehetne kivinni az országból.
Nyitókép: Petőfi Sándor/Wikipedia
Tokaj-Hegyalja térsége mindig káprázatosan szép volt, és Bodrogkeresztúr, ahol mindenfelől látszanak a tokaji szőlődombok és a Zemplén tekintélyes vonulata, egészen különös miliőt áraszt magából. Petri Lukács Ádám írása.
Ismét hatalmas elismerést kapott hazánk Krasznahorkai László kitüntetésével. Szinte hihetetlen, de az újabb magyar Nobel-díjast faképnél hagyta első angol fordítója.
A mai világban, amikor nem lehet nyugodtan lenni a politika zajától, hasznos és jóleső lehet egy kis irodalom.
Mindent tudott a tengeri csigákról, amelyeket egy üveges szekrényben tartott a dolgozószobájában. Még egy tudományos alaposságú regényt is írt a csigákról.
Az öröm ideje jött el, mert a világ a magyar irodalomra figyel. Csender Levente írása.
Ha komolyan vesszük a Nobelt, akkor joggal várjuk el, hogy olyan Nobel-díjasaink legyenek, akik szeretnek magyar Nobel-díjasok lenni.
A szomszédunkban már valósággá vált, amit már Ruszin-Szendi Romulusz is belengetett.
Milyen érveket fogalmazott meg a kommunista magyar kormány, mit reagált a Szovjetunió és a Nyugat? Idén 37 éve ismerte el hazánk Palesztinát, felkutattuk az archív cikkeket!
