Ha megveszik, történelmi rekord születik, hiszen Magyarországon még soha nem adtak ennyi pénzt a szabadságharc költőjének autográf soraiért árverésen.
A Hereditas Antikvárium június 2-án esedékes árverésén Petőfi Sándor emlékkönyvbe írt bejegyzését kínálja megvételre. A költő 1846. november 15-én, Debrecenben írt tizenkét sort egy bizonyos Kovács Jánosné, Erdélyi Lujza emlékkönyvébe és alá is kanyarította a nevét a bejegyzés alá. Petőfi az év novemberében, Erdélyből érkezett a cívisvárosba, ahol egy társaságban ismerte meg Kovács János természettudóst, akinek házában időzött napokig.
Petőfi bejegyzése az emlékkönyvben (fotó: Hereditas Antikvárium)
Itt írt a természettudós lányának emlékkönyvébe derűsnek nem mondható sorokat. „Jellemtelenség e kor bélyege” felütés után arra hívta fel a fiatal, házas hölgy figyelmét, hogy születendő gyermekeit jellemes embernek nevelje.
„Mindent adál, ha jellemet adál”
– zárultak a költő sorai az emlékalbumban, amely a beírás után 177 év elteltével kerül kalapács alá.
Gyanítható, hogy gazdára talál a ritka tétel, s azon sem lennénk meglepve, ha az állam még az árverés előtt védetté nyilvánítaná a Petőfi-sorokat, vagyis nem lehetne kivinni az országból.
Nyitókép: Petőfi Sándor/Wikipedia
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
A New Yorkban élő Kiss Emil úgy érezte, Magyarországon a helye a méregdrága képeknek.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
Két évvel a borzalmak után újra előtörhetnek az emlékek a magyar kapusból.
„Kicsit várni kellett rá, de csak összejött” – emlékezett vissza a volt városvezető.
