Trump nem felejt: büntetheti a „hűtlen” NATO szövetségeseket

A Politico értesülései szerint a Fehér Ház egyfajta „jó és rossz” listát készített a NATO-tagállamokról, amelyben az Egyesült Államok szövetségeseit hozzájárulásuk és politikai együttműködési hajlandóságuk alapján sorolhatják különböző kategóriákba.

A kezdeményezés hátterében az áll, hogy a Trump-adminisztráció értékelni kívánja, mely országok támogatták az Egyesült Államok Iránnal kapcsolatos katonai lépéseit, és melyek maradtak távol. A lista egy, Mark Rutte NATO főtitkár tervezett washingtoni látogatása előtt készült áttekintés része lehetett, amely az egyes tagállamok szerepvállalását vizsgálja.

A koncepció nem új:

• Pete Hegseth védelmi miniszter már korábban is beszélt arról, hogy „példamutató szövetségesek” – köztük Lengyelország, a balti államok vagy Dél-Korea – kedvezőbb elbánásra számíthatnak a jövőben,
• míg azok az országok, amelyek nem teljesítik a közös védelmi kötelezettségeket, következményekkel szembesülhetnek.

A konkrét lépések azonban egyelőre nem világosak. Diplomáciai források szerint a lehetséges intézkedések között szerepelhet

• az amerikai csapatok átcsoportosítása,
• a közös hadgyakorlatok számának csökkentése vagy
• a fegyvereladások újragondolása.

Ugyanakkor több tisztviselő is rámutatott: az ilyen lépések nemcsak politikailag, hanem logisztikailag és pénzügyileg is nehezen kivitelezhetők.

Haragszom rád politika

Az amerikai kormányzat részéről ugyanakkor egyértelmű elégedetlenség érzékelhető. A Fehér Ház szóvivője szerint Washington úgy látja, hogy miközben az Egyesült Államok jelentős katonai jelenléttel védi szövetségeseit, illetve azok érdekeit, több ország nem viszonozta ezt a támogatást az Irán elleni műveletek során, sőt kifejezetten hátráltatta az amerikai erőfeszítéseket.

A NATO-n belüli különbségek az utóbbi időszakban több kérdésben is megmutatkoztak. Míg egyes országok – például Románia vagy Bulgária – lehetővé tették amerikai bázisok használatát az Irán elleni csapásokhoz, addig más államok, köztük Spanyolország, Franciaország vagy az Egyesült Királyság, finoman szólva is „visszafogottabban reagáltak” az amerikai megkeresésekre.

A lista kialakítása illeszkedik abba a szélesebb politikai irányba, amelyben az amerikai vezetés nagyobb hangsúlyt helyez a szövetségesek védelmi kiadásaira és aktív szerepvállalására. Azok az országok, amelyek elérik vagy megközelítik a NATO által elvárt – Washington által is szorgalmazott – magasabb védelmi költési szinteket, várhatóan kedvezőbb megítélés alá eshetnek.

A kezdeményezés ugyanakkor kritikákat is kiváltott. Egyes amerikai törvényhozók arra figyelmeztetnek, hogy

• a szövetségesek nyilvános minősítése alááshatja a NATO egységét,
• miközben a katonai és politikai együttműködés számos stratégiai előnnyel jár az Egyesült Államok számára is.

Szakértők szerint kérdéses az is, hogy az amerikai kormányzat mennyire tudja végigvinni az elképzelést egy olyan időszakban, amikor több nemzetközi válság egyidejű kezelése köti le a figyelmét.

A fejlemények mindenesetre azt jelzik, hogy a NATO-n belüli feszültségek továbbra is napirenden vannak, és a szövetségen belüli szerepvállalás kérdése a jövőben is meghatározó vita tárgya maradhat.

***

Fotó: Brendan SMIALOWSKI / AFP