Történelmi döntések a NATO-csúcson: Trump boldog, Magyarországra fontos feladatok várnak

Az amerikaiak elérték a rég dédelgetett céljukat.

A brit fegyveres erők korábbi vezérkari főnökénél kiemelt helyre került Zelenszkijék további támogatása.

Európának „gazdaságilag, politikailag és katonailag is szuperhatalommá kell válnia”, hogy Amerika nélkül is meg tudja védeni magát az „átalakuló világrendben” – nyilatkozta a brit fegyveres erők korábbi vezérkari főnöke egy németországi biztonságpolitikai csúcstalálkozóra készített jelentésében. Sir Nick Carter meglátásait a Telegraph foglalta össze.
Sir Nick Carter szerint a kontinens nem engedheti meg magának, hogy „automatikusan” az amerikai védelemre építsen, ezért a védelmi kiadások gyors növelését sürgette (holott az európai NATO-tagországok torkán már a GDP arányos 5 százalékos védelmi hozzájárulást is nehezen sikerült lenyomni – a szerk.).

Ezt is ajánljuk a témában

Az amerikaiak elérték a rég dédelgetett céljukat.

Figyelmeztetése szerint Európa befolyása azon múlik, képes-e „gyors kollektív cselekvésre” és saját biztonságáért felelősséget vállalni.
Az az Európa, amely képes erre, a nemzetközi rend alakítója marad. Azt az Európát, amelyik nem, mások fogják alakítani”
– fogalmazott.
Ezt is ajánljuk a témában

Az Egyesült Államok elnöke azt követelte, hogy a szövetségesek GDP-jük 5 százalékát védelmi kiadásokra fordítsák. Spanyolország volt az egyetlen ország, amely megtagadta az erre való elköteleződést.

A vita hátterében a második Trump-adminisztráció és a NATO jövőjével kapcsolatos bizonytalanság áll. Emmanuel Macron francia elnök szerint Európának „fel kell ébrednie”, és nagyhatalomként kell viselkednie, miközben azt állította:
Trump „szét akarja darabolni” az Európai Uniót.
Ezt is ajánljuk a témában

Az Egyesült Államok a „Make Europe Great Again” jelszava alatt szabná át az öreg kontinenst.

A Müncheni Biztonsági Konferencia szervezői közleményükben „pusztítóként” (demolition man) utaltak az amerikai elnökre, és úgy vélték,
az Egyesült Államok „lényegében feladta a szabad világ vezetőjének szerepét”, a nemzetközi politika pedig a „rombolókalapács-politika” korszakába lépett.
Trump korábban többször kilátásba helyezte az Egyesült Államok NATO-ból való kivonulását, és már megkezdte bizonyos NATO-bázisok feletti amerikai ellenőrzés átadását is.
Ezt is ajánljuk a témában

Marco Rubio Brüsszelben reagált arra a már-már globális hisztériára, ami a szövetség kapcsán az utóbbi időben eluralkodott.

A változó erőviszonyok közepette a NATO parancsnoki struktúrájában is átrendeződés kezdődött. Egy brit tábornok veszi át a virginiai Norfolkban működő Összhaderőnemi Parancsnokság vezetését, amely az egyetlen NATO-műveleti központ amerikai területen.
A brit védelmi miniszter, John Healey közölte: „a védelmi igények növekednek”, az Egyesült Királyság pedig vezető szerepet vállal az európai biztonság erősítésében. London az Arctic Sentry arktiszi misszió keretében három éven belül megduplázza a Norvégiába telepített katonák számát, 2000 főre.
Ezt is ajánljuk a témában

Az orosz bombázók, vadászgépek és atom-tengeralattjárók egyre gyakoribb felvonultatása után a NATO új misszióval erősíti jelenlétét az Arktiszon.

Sir Nick Carter a Tony Blair Intézet számára készített tanulmányában ötpontos tervet javasolt:
Közben az EU védelmi biztosa, Andrius Kubilius egy százezerfős „Európai Katonai Erő” létrehozását is szorgalmazza, amely az amerikai háttér nélkül gondolná újra a kontinens védelmét.
Ezt is ajánljuk a témában

Jevhen Karasz korábban Zelenszkijtől is kapott kitüntetést.

***
Fotó: Ozan KOSE / AFP