Itt a forgatókönyv: így próbálnak meg idegen erők beavatkozni az áprilisi választásokba

A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke az utcai zavargásokat sem tartja kizártnak.

A berlini bíróság kötelezte Elon Musk cégét arra, hogy szenzitív információkat adjon ki annak a szervezetnek, amelyre már a Szuverenitásvédelmi Hivatal is figyelmeztetett.

Eldőlt a közelmúlt egyik legfontosabb jogi csatája, és egy berlini bíróság végül arra kötelezte Elon Musk közösségi oldalát, az X-et, hogy adatokat adjon át a közelgő magyar választással kapcsolatban – értesült a Politico. A döntés súlyára korábban Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal igazgatója is felhívta a figyelmet.
Ezt is ajánljuk a témában

A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke az utcai zavargásokat sem tartja kizártnak.

A brüsszeli lap beszámolója szerint egy berlini bíróság kedden úgy döntött, hogy

az X köteles átadni a magyarországi választással kapcsolatos adatokat egy „jogvédő” szervezet számára.
A bírósági döntés a Democracy Reporting International (DRI) keresete nyomán született, miután a közösségi platform korábban elutasította az adatigénylésüket.
A Politico szerint a szervezet célja, hogy
a magyarországi voksolás kapcsán.
A bíróság döntése az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló rendeletére (DSA) hivatkozik, amely kötelezi a nagy közösségimédia-szolgáltatókat, hogy adatokat biztosítsanak külső kutatóknak az online kockázatok feltárásához.
Azokat a szolgáltatókat, akiket az amerikai kongresszus friss jelentése szerint az Európai Unió egyébként a legkülönfélébb indokokra hivatkozva durván cenzúráz az európai választások alkalmával.
Ezt is ajánljuk a témában

A dezinformáció, gyűlöletbeszéd és a rendszerszintű veszélyek elleni küzdelem jegyében cenzúrát gyakorol az EU az amerikai kongresszus tavalyi jelentése szerint. A kongresszus igazságügyi bizottságának elnöke és az EU biztosa közti levelezés sem segített dűlőre jutnia a feleknek afelett, hogy cenzúráról van-e szó vagy sem.

A DRI vezetője, Michael Meyer-Resende így üdvözölte a döntést:
Az online tér nem lehet fekete doboz.”
A döntés előzménye, hogy az Európai Bizottság már decemberben 120 millió eurós bírsággal sújtotta az X-et, miután a cég nem engedett hozzáférést a kért adatokhoz a gyanús hátterű NGO-knak.
A mostani berlini ítélet precedenst teremthet: tavaly ugyanez a szervezet még elveszített egy hasonló ügyet a német választásokkal kapcsolatban, most azonban sikerrel járt. Az ügy mögött a Gesellschaft für Freiheitsrechte és a Hausfeld ügyvédi iroda is felsorakozott.
Ezt is ajánljuk a témában

A jobboldali vezérigazgató cégét pécézte ki magának az Európai Bizottság.

Ha kicsit utánajárunk, kik finanszírozzák a magát „jogvédőként” aposztrofáló Democracy Reporting Internationalt, a szokásos NGO-háttérrel találhatjuk magunkat szembe. A 2006-ban alapított, berlini központtal működő, Európában, Afrikában és a Közel-Keleten „jogállamisági és választási projekteket” felügyelő, „kutatással, monitoringgal és tanácsadással” foglalkozó szervezetet ugyanis többek között nem más pénzeli, mint
Emellett természetesen szoros együttműködésben dolgozik a Soros Györgyhöz kötődő Nyílt Társadalom Alapítvánnyal is, amely szintén több projektját finanszírozta.
A szintén német Gesellschaft für Freiheitsrechte kifejezetten stratégiai perekre szakosodott balliberális érdekvédő szervezet, amely
területén képviseli a politikai meggyőződésének kedvező egyéneket és szervezeteket. Emellett gyakran indít pereket a neki nem tetsző állami döntések, illetve a különböző techcégek ellen. Az utóbbi esetekben jellemzően jogi bunkósbotként alkalmazza az uniós jogot.
Valószínűleg senkit sem ér komoly meglepetés, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány az egyik legbőkezűbb adományozójuk közé tartozik.
A Hausfeld ügyvédi iroda pedig tipikusan NGO-kkal együttműködő, progresszív ügyekben aktív jogi cég, amely gyakran szerepel klímaügyekhez, techcégek elleni eljárásokhoz és emberi jogi kérdésekhez kapcsolódó perekben.
***
Fotó: FERENC ISZA / AFP