A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke az utcai zavargásokat sem tartja kizártnak.
„Külföldi pénzből szervezik a 2026-os választási eredmény megkérdőjelezését és az utcai zavargások előkészítését” – írta közösségi oldalán a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke. Lánczi Tamás kifejetette, hogy Február 17-én másodfokon folytatódik Berlinben az az eljárás, amelyben a Democracy Reporting International – esetleges beavatkozás kockázatának felmérésére hivatkozással – azt követeli, hogy az X adja át a 2026-os magyar országgyűlési választással kapcsolatos adatokat.
Lánczi szerint bár ez az ügy első pillantásra egy egyszerű adatigénylés iránti pernek tűnhet, valójában azonban
szervesen illeszkedik abba a struktúrába, amely az elmúlt években lépésről lépésre épült ki a magyar választások körül.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke szerint a rendelkezésre álló információk alapján olyan koordinált előkészítő tevékenység zajlik, amely a 2026-os magyar országgyűlési választás törvényességének megkérdőjelezését, valamint az azt követő utcai demonstrációk, zavargások lehetőségének megteremtését célozza.
„A minta jól felismerhető. Először nemzetközi »kutatási« és »jogállamisági« narratívák jelennek meg, amelyek rögzítik, hogy a választás kockázatos, sérülékeny, potenciálisan tisztességtelen. Ezeket a narratívákat nemzetközi politikai nyomásgyakorló központok állítják elő, uniós, nyugat-európai kormányzati, valamint transzatlanti finanszírozási segítséggel” – mutatott rá a hivatal elnöke.
Ezt is ajánljuk a témában
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke szerint vizsgálatokat folytatnak és ahol szuverenitássértést észlelnek, ott jelzik a megfelelő és illetékes szerveknek.
Lánczi Tamás szerint a második lépés a szervezeti infrastruktúra kiépítése. „Nemzetközi módszertani központok, berlini és brüsszeli székhelyű aktivista- és jogvédő szervezetek, valamint hazai közvetítő szereplők kapcsolódnak össze a narratívák egységesítése érdekében. Ennek az aktivista hálózatnak a szervezése most is folyamatban van Magyarországon, korábban Ukrajnában, Lengyelországban és Szerbiában aktív szereplők részvételével” – hangsúlyozta a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke hozzátéve, hogy a harmadik szint már nem narratív, hanem operatív.
Lánczi szerint a szavazatszámlálást is megszervezik.
„Pártdelegáltnak álcázott, valójában nyomásgyakorló szervezetek által kiképzett és küldött aktivistákat irányítanak a szavazókörökbe. Ez a stratégia nem a választási eljárás tisztaságát támogatja, hanem azt készíti elő, hogy az eredmény vitathatóvá váljon” – fogalmazott.
Ezután következik a tömeges adatkiadás kikényszerítése. A hivatal elnöke szerint az X ellen zajló per célja az, hogy manipulálható bizonyítékokat gyűjtsenek a választási csalási narratívájuk utólagos megerősítésére. „Ha ugyanis sem a választási jelentések, sem a szavazatszámlálás tapasztalatai nem támasztják alá a narratívát, akkor maga a per általuk várt eredménye lesz az eszköz: a megszerzett adatokból gyártott statisztikáik alapján lehet majd kimondani, hogy beavatkozás történt” – írta, hozzátéve, hogy végül marad a környező országokból már ismert forgatókönyv: civil jelentések, nemzetközi fórumokra szánt anyagok, jogi és politikai nyomásgyakorlás, majd az eredmény legitimitásának vitatása.
Ha ez sem elegendő, demonstrációk és utcai zavargások következnek”
– írta Lánczi Tamás.
A hivatal elnöke összefoglalva végül azt írta: „A Democracy Reporting International fellépése tehát nem egy elszigetelt akció, hanem egy előre felépített folyamat része. Az adatvita nem a végcél, hanem az eszköz: egy olyan narratíva megalapozása, amely akkor is működik, ha azt tények nem támasztják alá.”
A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője szerint a 2026-os választás tétje az, hogy meg tudjuk-e védeni a választási eljárás és az eredmény törvényességét az utólagos delegitimálási kísérletekkel szemben. „A Szuverenitásvédelmi Hivatal mindent megtesz, hogy feltárja és nyilvánosságra hozza a beavatkozási műveletben részt vevő, külföldről finanszírozott politikai nyomásgyakorló hálózat szereplőit és tevékenységét” – tette végül hozzá Lánczi Tamás.
Nyitókép: ATTILA KISBENEDEK / AFP
Hol marad a vízió, és mi lesz a nagy ígéretek teljesítésével? Kovács András írása.
A Tisza Párt „történelmi felhatalmazása” gyors cselekvéseket igényel Zárug Péter Farkas szerint, de megvan rá az esély, hogy egy demokratikus „béna kacsává” válik.
A Skót Nemzeti Párt megnyerte a helyi választást, de nem szerzett önálló többséget. A függetlenségpárti erők azonban minden korábbinál erősebb parlamenti többséget alkotnak, miközben a Brexit után Skócia számára az önrendelkezés kérdése egyre inkább összekapcsolódik az Európai Unióhoz való visszatérés ígéretével.
Tavaly ősszel visszavonult a közélettől, de a jobboldal súlyos választási veresége most visszatérésre késztette Szentesi Zöldi Lászlót, aki ennek ellenére vallja: az ember nem a politikáért él.
Ez ez a polgári Magyarország.
Nagyon gyanús dolgokat művelhetett a Facebook a választási kampány ideje alatt.
A szocdemek kihátráltak, s a szélsőjobboldal kormányra kerülésének réme fenyeget.
A nemzeti össztermékük 0,25 százalékáról lenne szó.
Arra is fény derült, mit tervez a kormány az Ukrajnából érkező élelmiszerekkel és hogyan alakítaná át az agrártámogatásokat.
