A románok közel 70 százaléka visszahozná a sorkatonaságot.
A románok több mint 70 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, a legtöbben a korrupcióval és a magas árakkal elégedetlenek – derült ki az Inscop közvélemény-kutató legfrissebb felméréséből, amelyet csütörtökön ismertetett az Agerpres hírügynökség.
A pesszimisták mostani, 73 százalékos aránya azonban alacsonyabb a novemberben mért 75 százaléknál, és az akkori 20 százalékról 22 százalékra növekedett azok aránya, akik szerint Románia jó irányba halad. Az Inscop szerint a 30 év alatti fiatalok és a jobboldali pártok szavazói között több az optimista, míg a 60 év feletti korosztály, illetve a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a kormányoldal által szélsőségesnek tartott, magát szuverenistaként meghatározó Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szavazói között az átlagosnál többen érzik úgy, hogy rossz az irány.
Arra a kérdésre, hogy mi aggasztja őket a legjobban, a megkérdezettek több mint 32 százaléka a korrupciót jelölte meg, amit novemberben még csak a válaszadók 21,5 százaléka emelt ki a legfőbb problémaként. Második helyre került (a korábbi méréssel azonos szinten) az árak emelkedése 23,6 százalékkal, a megkérdezettek 13,4 százaléka pedig a maga és családja egészségéért aggódott leginkább a novemberi 18,1 százalékhoz képest.
A leginkább aggasztó problémák közül a megkérdezettek 11,7 százaléka az oktatási rendszer állapotát, 9,8 százalékuk a munkahelyek hiányát jelölte meg. Azok aránya, akik az ukrajnai háborút tartották a legaggasztóbbnak, a novemberi 9-ről 6,9 százalékra csökkent.
A háború kitöréséért a megkérdezettek 54,9 százaléka Oroszországot (2022 májusában arányuk még 71,2 százalék volt), 14,1 százalékuk Ukrajnát teszi felelőssé (2022-ben 4,5 százalék), 7,7 százalékuk az Egyesült Államokat (2022-ben 10,4 százalék), 9 százalékuk pedig az Európai Uniót (2022-ben 1,7 százalék) hibáztatja.
A megkérdezettek 44,5 százaléka szerint a háború orosz győzelemmel fog végződni, arányuk 2022-ben még csak 26,1 százalék volt; 23,4 százalékuk ukrán győzelemre számít – 2022-ben arányuk 50,3 százalék volt -, a többiek nem válaszoltak.
Az INSCOP felmérése szerint a megkérdezettek 67 százaléka támogatná, 30,5 százaléka pedig ellenezné a sorkatonai szolgálat visszaállítását.
Nagyjából egyenlő arányban (48-49 százalék) megoszlanak az álláspontok arról, hogy szükséges lenne-e lőgyakorlatokat tartani a középiskolákban egy esetleges háborúra történő felkészülés jegyében, a megkérdezettek csaknem 81 százaléka helyeselné, hogy drónkezelői felkészítőket tartsanak a fiataloknak, 93 százalékuk pedig szükségesnek tartja, hogy elsősegélynyújtási tanfolyamokat szervezzenek a 15-60 év közötti korosztály számára.
Ezt is ajánljuk a témában
A szakértő elárulta, Ukrajnában tudják, hogy a Tisza Párt manipulált közvélemény-kutatásokkal igyekszik elfedni a valós népszerűségét.
Amennyiben Romániát katonai támadás érné, a megkérdezettek 48 százaléka lenne hajlandó harcolni az ország védelmében, 20 százaléka mondta azt, hogy kivándorolna, 10,5 százaléka elrejtőzne, amíg véget ér a háború, 4,7 százaléka pedig orvosi felmentést szerezne arról, hogy harcképtelen.
Az ukrajnai háború kitörésének negyedik évfordulójára időzített, elvileg 3 százalék alatti hibahatárt garantáló felmérést január 28. és február 6. között telefonos módszerrel készítették egy 1100 fős reprezentatív mintán.
(MTI)
Nyitókép: Daniel MIHAILESCU / AFP
Az Európai Unió ezzel a lépéssel buktatá meg Orbán Viktor kormányát.
„Amikor azt akarom, hogy véget érjen, véget is fog érni” – tette hozzá az amerikai elnök.
Eltaktikázta magát az ukrán elnök.
Évente több százezer forintot is megspórolnak az autósok a védett árak bevezetésével, a vállalkozások kedvezménye még jelentősebb.
A magyarok józansága előrébb jár, mint a nyugatos politikai trendek – szögezte le a Mandinernek adott interjúban ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF-CÖKA szóvivője.
A Kelet-Európában zajló konfliktusok kapcsán jelenleg három forgatókönyv képzelhető el: egy rossz, egy sokkal rosszabb és egy reményt keltő.
Az emberek szerint a világban zajló események rajtuk kívülálló dolgok, pedig, ha zajlik a szomszédunkban egy háború, az mindenkire hatással van - mondta Rubint Réka a Mandiner és a DPK közös műsorában. A Kollázs új részében az aerobic edző arról is beszél, a gyermekei újra és újra felteszik neki a kérdést, lesz-e háború Magyarországon.
Karnyújtásnyira a negyeddöntőtől a norvég Bodö/Glimt, melynek tündérmeséje a Sporting ellen folytatódott.
Elszakadt a cérna az újságírónál.
