A románok közel 70 százaléka visszahozná a sorkatonaságot.
A románok több mint 70 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, a legtöbben a korrupcióval és a magas árakkal elégedetlenek – derült ki az Inscop közvélemény-kutató legfrissebb felméréséből, amelyet csütörtökön ismertetett az Agerpres hírügynökség.
A pesszimisták mostani, 73 százalékos aránya azonban alacsonyabb a novemberben mért 75 százaléknál, és az akkori 20 százalékról 22 százalékra növekedett azok aránya, akik szerint Románia jó irányba halad. Az Inscop szerint a 30 év alatti fiatalok és a jobboldali pártok szavazói között több az optimista, míg a 60 év feletti korosztály, illetve a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a kormányoldal által szélsőségesnek tartott, magát szuverenistaként meghatározó Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szavazói között az átlagosnál többen érzik úgy, hogy rossz az irány.
Arra a kérdésre, hogy mi aggasztja őket a legjobban, a megkérdezettek több mint 32 százaléka a korrupciót jelölte meg, amit novemberben még csak a válaszadók 21,5 százaléka emelt ki a legfőbb problémaként. Második helyre került (a korábbi méréssel azonos szinten) az árak emelkedése 23,6 százalékkal, a megkérdezettek 13,4 százaléka pedig a maga és családja egészségéért aggódott leginkább a novemberi 18,1 százalékhoz képest.
A leginkább aggasztó problémák közül a megkérdezettek 11,7 százaléka az oktatási rendszer állapotát, 9,8 százalékuk a munkahelyek hiányát jelölte meg. Azok aránya, akik az ukrajnai háborút tartották a legaggasztóbbnak, a novemberi 9-ről 6,9 százalékra csökkent.
A háború kitöréséért a megkérdezettek 54,9 százaléka Oroszországot (2022 májusában arányuk még 71,2 százalék volt), 14,1 százalékuk Ukrajnát teszi felelőssé (2022-ben 4,5 százalék), 7,7 százalékuk az Egyesült Államokat (2022-ben 10,4 százalék), 9 százalékuk pedig az Európai Uniót (2022-ben 1,7 százalék) hibáztatja.
A megkérdezettek 44,5 százaléka szerint a háború orosz győzelemmel fog végződni, arányuk 2022-ben még csak 26,1 százalék volt; 23,4 százalékuk ukrán győzelemre számít – 2022-ben arányuk 50,3 százalék volt -, a többiek nem válaszoltak.
Az INSCOP felmérése szerint a megkérdezettek 67 százaléka támogatná, 30,5 százaléka pedig ellenezné a sorkatonai szolgálat visszaállítását.
Nagyjából egyenlő arányban (48-49 százalék) megoszlanak az álláspontok arról, hogy szükséges lenne-e lőgyakorlatokat tartani a középiskolákban egy esetleges háborúra történő felkészülés jegyében, a megkérdezettek csaknem 81 százaléka helyeselné, hogy drónkezelői felkészítőket tartsanak a fiataloknak, 93 százalékuk pedig szükségesnek tartja, hogy elsősegélynyújtási tanfolyamokat szervezzenek a 15-60 év közötti korosztály számára.
Ezt is ajánljuk a témában
A szakértő elárulta, Ukrajnában tudják, hogy a Tisza Párt manipulált közvélemény-kutatásokkal igyekszik elfedni a valós népszerűségét.
Amennyiben Romániát katonai támadás érné, a megkérdezettek 48 százaléka lenne hajlandó harcolni az ország védelmében, 20 százaléka mondta azt, hogy kivándorolna, 10,5 százaléka elrejtőzne, amíg véget ér a háború, 4,7 százaléka pedig orvosi felmentést szerezne arról, hogy harcképtelen.
Az ukrajnai háború kitörésének negyedik évfordulójára időzített, elvileg 3 százalék alatti hibahatárt garantáló felmérést január 28. és február 6. között telefonos módszerrel készítették egy 1100 fős reprezentatív mintán.
(MTI)
Nyitókép: Daniel MIHAILESCU / AFP
Az sem maradt sokáig rejtély, miért „ijedhettek meg egy ágy képétől” a baloldalon.
„Ez most még csak rémálom, de Brüsszel arra készül, hogy valósággá váljon.”
Két út áll Magyarország előtt.
Patthelyzet állt elő.
„Az átlagos magyar munkavállalót arra kérik, hogy éves fizetésének 43–67 százalékát fizesse Ukrajna újjáépítésére” – figyelmeztetett a Magyar Külügyi Intézet szakértője.
A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 24. rész.
„Ez most még csak rémálom, de Brüsszel arra készül, hogy valósággá váljon.”
A miniszterelnök úgy fogalmazott, Donald Trump támogatása nagyban hozzájárul Magyarország békéjének fenntartásához.
Az osztrák-magyar publicista szerint az Unió nem háborúpárti.
