Megindultak Dánia felé az amerikaiak: nem a levegőbe beszélt Trump

Ezek tényleg nem viccelnek.

Úgy tűnik, az elnök tényleg nem válogat az eszközökben, ha a hőn vágyott sziget megszerzéséről van szó.

Donald Trump szerint az Egyesült Államoknak „nemzetbiztonsági okokból” szüksége van Grönlandra, és most már vámokkal is fenyegeti azokat az országokat, amelyek nem támogatják az amerikai területfoglalási terveket. Mindeközben a Kongresszus kétpárti küldöttsége épp Koppenhágában próbálja csillapítani a feszültséget – írta az AP.
Ezt is ajánljuk a témában

Ezek tényleg nem viccelnek.

Donald Trump január 16-án, a Fehér Házban a következő nyilatkozatot tette:

Lehet, hogy ezt Grönland miatt is megteszem. Vámokat vethetek ki azokra az országokra, amelyek nem mennek bele Grönland ügyébe, mert szükségünk van rá nemzetbiztonsági okokból.”
Az elnök hónapok óta hangoztatja, hogy az Egyesült Államoknak ellenőrzése alá kellene vonnia a Dániához tartozó, autonóm Grönlandot. Korábban azt is közölte:
számára „elfogadhatatlan” bármilyen megoldás, amely nem amerikai kézbe adja a szigetet.
Az esetet különösen pikánssá teszi, hogy Trump nyilatkozata idején kétpárti kongresszusi küldöttség tartózkodott Koppenhágában, ahol dán és grönlandi politikusokkal tárgyaltak a feszültség csökkentéséről:
A Fehér Ház retorikája azonban ettől élesen eltér. Trump rendszeresen azzal indokolja terveit, hogy Kína és Oroszország is érdeklődik a térség iránt, amely jelentős, még kiaknázatlan ásványkincsekkel rendelkezik. A kormányzat nem zárta ki azt sem, hogy akár katonai erővel is szerezné meg a szigetet, bár ezt több elemző sem tartja valószínűnek, illetve az USA számára előnyös lépésnek.
Ezt is ajánljuk a témában

Trump grönlandi fenyegetései mögött nem katonai forgatókönyv, hanem hosszabb távú stratégia rajzolódik ki, amely Dániát megkerülve próbálja újrarendezni a sziget geopolitikai státuszát. A katonai opció emlegetése inkább kommunikációs eszköz, mint reális terv: Washington a keményebb és a puhább, de tartósabb nyomásgyakorlás lehetőségeit teszteli.

A helyzettel kapcsolatban Aaja Chemnitz grönlandi politikus a következőket mondta el a hírügynökségnek:
Rengeteg túlzást és egyenesen valótlanságot hallottunk Grönlandot érő fenyegetésekről. A legkomolyabb nyomás most az Egyesült Államok felől jön.”
Lisa Murkowski szerint az Egyesült Államok közvéleménye sem támogatja Trump tervét. Felmérésekre hivatkozva azt mondta:
az amerikaiak mintegy 75 százaléka ellenzi Grönland megszerzését.
A republikánus szenátor épp ezért, demokrata képviselőkkel karöltve, olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely megtiltaná, hogy az USA a NATO-tagok beleegyezése nélkül területet foglaljon el.
Grönland miniszterelnöke, Jens-Frederik Nielsen kedden egyértelművé tette:
Ha most választani kellene az Egyesült Államok és Dánia között, Dániát, a NATO-t és az Európai Uniót választjuk.”
Ezt is ajánljuk a témában

Revansot akarnak.

Az inuit közösségeket képviselő szervezet vezetője, Sara Olsvig szerint pedig a Fehér Ház nyilatkozatai azt mutatják, hogy az amerikai vezetés lenézi a kis lélekszámú őslakos népeket.
Az inuitok nem akarnak újabb gyarmatosítást”
– hangsúlyozta.
Ezt is ajánljuk a témában

A biztonságpolitikai szakértő szerint egy forgatókönyv létezik, amelyben az USA még akkor is csapdahelyzetbe jut, ha sikerül megszereznie Grönlandot.

***
Fotó: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP