Két Románia emelte fel Călin Georgescut – és két Románia fogja elsüllyeszteni

Kisebb botrány tört ki Călin Georgescu nemzeti ünnepi megemlékezésén. A volt román államfőjelölt december elsején, hétfő reggel érkezett Gyulafehérvárra, ahol több száz AUR-szimpatizáns fogadta kenyérrel és sóval, nemzeti zászlókkal. A tömegben azonban csetepaté tört ki: egy férfi azt kiabálta, hogy „Mars Moszkvába, becsap és manipulál titeket!”, mire a résztvevők távozásra kényszerítették. 

Egy év telt el a törölt romániai államfőválasztás első fordulója óta, ám mindmáig csak töredékekből rakhatjuk össze, hogyan vált Călin Georgescu egyik napról a másikra országos jelenséggé. Emelkedése messze túlmutat a dühös választók ösztönös lázadásán: egy gondosan felépített, több szinten zajló befolyásolási művelet sejlik fel mögötte – amelyre máig nincs koherens és átlátható válasz. A Georgescu-jelenség mélyére néztünk.

22,94 százalék: egy éve ekkora arányban voksoltak a politikai senkiből „insiderré” emelt Călin Georgescura, aki ezzel azonnal megnyerte az első fordulót. A 2024. november 24-i voksolás azonban nem pusztán választási kisiklás volt. 

egy külső támogatással fellazított kampány, amelyben a populista hangok és a digitális mozgósítás példátlan erővel söpörtek végig a társadalmon.

A jelenség nem csupán az algoritmusok hatalmáról vagy a digitálisan manipulálható intézmények sérülékenységéről szól. Sokkal inkább rendszerszintű figyelmeztetés – amely egy év múltán is élesen rezonál. 

A látható és a láthatatlan Georgescu

„Călin Georgescu egy szegény csaló, aki hamisította az életrajzát… de mögötte áll Oroszország” – mondta 2024. december 5-én Nicuşor Dan, az akkori bukaresti főpolgármester, Elena Lasconi mellett kampányolva. A választás után valóban rengeteg információ került nyilvánosságra Georgescu múltjáról, de mindmáig nem látjuk a teljes képet.

A szélsőjobboldali jelölt nem a semmiből érkezett: a ’90-es években a környezetvédelmi minisztériumban dolgozott, majd Románia ENSZ-képviselője lett a Környezetvédelmi Programban. 2021-től célzottan építették fel „szakértőként” és potenciális vezetőként, miközben a legszélsőségesebb antiszemita ideológiákat éltette: Codreanut, a Vasgárdát, az EU- és NATO-ellenességet, összeesküvés-elméleteket, áltudományos nézeteket. TikTokos jelenléte mestermunka volt: precízen építette a dühre, kiábrándultságra és félelemre optimalizált algoritmusra.

Mindez azonban csak a felszín. A választásokat megelőző időszakban egyértelmű bizonyítékok kerültek elő az orosz beavatkozásról: Moszkva a hosszú évek alatt kiépített médiainfrastruktúrát és online hálózatokat állította Georgescu mögé. Ennek ellenére a romániai CURS friss felmérése szerint 

noha vádat emeltek ellene az alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekményekben való részvételért.

A „mi tudjuk, ti majd megtudjátok” kommunikációja

„Összegyűjtöttünk minden anyagot, és megfelelő pillanatban közzétesszük” – mondta nemrég Nicuşor Dan immár államfőként. 

Novemberben még ennél is tovább ment: szerinte azért hiszik még mindig sokan hitelesnek Georgescut, mert a hatóságok nem mondták el, ki is ő valójában. A lakosság tehát egy éve vár arra, hogy az állam tiszta képet adjon arról, milyen támadás érte Romániát – hiszen a Legfelsőbb Védelmi Tanács megállapítása szerint hibrid agresszió történt.

A történtek nyilvánosságra hozatala nem csupán a politikai integritás helyreállítását szolgálná, hanem a társadalom immunrendszerének megerősítését is. Ehelyett egy év után is csak a jéghegy csúcsát látjuk, miközben a kormány, az államfői hivatal és a titkosszolgálatok továbbra is adósak a válaszokkal.

A láthatatlan hadszíntér: 85 ezer kibertámadás, dezinformáció, szabotázs

Szeptember 16-án a legfőbb ügyész, Alex Florenţa először ismertette nyilvánosan, milyen konkrét bizonyítékok támasztják alá, hogy Románia célpontja volt egy orosz irányítású hibrid kampánynak. A 2024-es választási év során:

• több mint 85 000 kibertámadás érte az országot,
• szervezett dezinformációs hullám söpört végig a közösségi médián,
• fizikai szabotázskísérletek történtek,
• a belpolitikában is megjelentek a befolyásolási kísérletek.

Georgescu és Horațiu Potra zsoldosvezér már vádlottak. Utóbbi emberei tavaly decemberben megpróbáltak beszivárogni a tüntetésekbe, hogy káoszt teremtsenek – egy titkos találkozó után, ahol a tervet a beszámolók szerint maga Georgescu is jóváhagyta.

A következő hónapokban a vádhatóság célja bizonyítani: Georgescu felemelkedése nem spontán népharag volt, hanem egy több szinten felépített befolyásolási művelet része. Egy év után a társadalom még mindig válaszokra vár. 

Miért nem fékezte meg Georgescut a román hírszerzés?

Călin Georgescu szélsőnacionalista román politikus villámszerű felemelkedését sokan külső befolyással magyarázták, ám Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső szakértője szerint a jelenség gyökerei sokkal inkább Románián belül keresendők. „Călin Georgescu… felbukkanását leginkább Románián belüli csoportok támogatták, így érdemes ezek érdekeire, előéletére összpontosítani, hogy megértsük ezen új típusú populizmus lényegét” – fogalmaz. Értelmezése szerint a román belpolitika máig két nagy érdekcsoport küzdőtere, és Georgescu felemelkedése pontosan ezen csoportok logikájába illeszkedik.

Barabás szerint „a kettő közül a fontosabbik az országos szinten működő, főleg titkosszolgálati tisztek vezette vállalkozások”, olyan pénzemberekkel, mint Ion Țiriac, Dinu Patriciu vagy a Voiculescu-médiabirodalom köré szerveződő érdekhálók. Ezek a körök korábban nacionalista projekteket finanszíroztak – akár Moldovában is –, és bár 2020 után részben háttérbe szorultak, új, „nyugatosabbnak látszó”, de továbbra is etnokrata-szuverenista üzletemberek nőtték ki magukat soraikból. Barabás szerint érdekük továbbra is változatlan: „kartellük megtartása, és egy etnokrata nacionalista állam megerősítése, de maradnának az euroatlanti struktúrákban”. 

A második érdekcsoport a vidéki politikus-vállalkozók, a megyei oligarchák és az ortodox-szélsőjobbos hálózatok világa. Ez a réteg kevésbé kifinomult, sokkal inkább radikális és rendszerellenes. Ide tartoznak azok, akiket Barabás úgy ír le: „leválnák a politikai elitet, amelyet nemzetietlennek és korruptnak tartanak.” A kör legismertebb figurái közé sorolja Liviu Dragneát, a PSD korábbi vezérét, aki nem zár ki egy PSD–AUR koalíciót; Teodosie konstancai érseket, aki többször is nyíltan Georgescu mellé állt; valamint Horațiu Potrát, a román szélsőjobb paramilitáris alakulatainak vezetőjét. 

Barabás szerint a Georgescu mögött álló pénzügyi háttér sem légüres tér. A sajtóban többször felmerült, hogy legnagyobb támogatója Bogdan Peschir, egy dél-afrikai székhelyű, román tulajdonú kriptovaluta-cég képviselője. A szakértő azonban kételyét fejezi ki a cég függetlenségével kapcsolatban: 

Ez szerinte részben magyarázatot ad arra, miért nem tekintette veszélyesnek Georgescu előretörését a Külső Hírszerző Szolgálat (SIE): „érthetőbb, hogy a SIE jelentéseiben nem látott veszélyt Călin Georgescu és az AUR előretörésében.”

 „Georgescu támogatói között jelentős nézetkülönbségek vannak… emiatt sem koherens az AUR politikája” – véli Barabás. A szakértő szerint egy esetleges AUR-kormányzás „belpolitikai káoszt” eredményezne, mert a két hálózat teljesen eltérő célokat követ: az egyik a rendszer fönntartásában érdekelt, a másik éppen lebontaná azt.

A kutató összegezve hangsúlyozza, hogy a szélsőjobboldal nem múló divat Romániában: „A szélsőjobbos politika mélyen be van ágyazva a román politikai kultúrába… hosszú távon kell számolni velük”. A Georgescu elleni ügyészi eljárások csak újabb vezetők megjelenéséhez vezetnek: már zajlik a verseny az új nacionalista-szuverenista „guru” pozíciójáért.

A Georgescu-jelenség tehát nem egy férfi története, hanem egy mélyen beágyazott politikai kultúráé. A két Románia – a titkosszolgálati-üzleti elit és a vidéki oligarchák radikális köre – egyszerre emelte fel, és egyszer talán ugyanúgy el is tünteti majd. De maga a jelenség velünk marad: új arcokkal, ugyanazzal a logikával

Nyitókép: Daniel MIHAILESCU / AFP