Merz trójai falova elkészült, de a német „béketerv” csak tovább eszkalálná a konfliktust

A DPA beszámolója szerint Merz a johannesburgi G20-csúcs után kijelentette: jelenleg nem reális Oroszország visszatérése a G8-ba, saját békejavaslatot sürget a határidő lejárta előtt, és elutasítja, hogy az Egyesült Államok és az EU dönthessen a befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról.

A német kancellár a G20-találkozót követő sajtótájékoztatón világossá tette: nincs meg a politikai alap Oroszország visszavételére a G8 országcsoportba, hiába szerepel ez az ukrajnai háború rendezését célzó amerikai béketervben. Merz szerint ugyanis a G7 tagjai között nem mutatkozik egység a kérdésben.

– mondta.

A kancellár arra is emlékeztetett, hogy a G8-formátum újjáélesztéséhez egyhangú döntés szükséges. Hasonlóan nyilatkozott Emmanuel Macron francia elnök is, aki szerint továbbra sem adottak a feltételek Moszkva visszafogadásához.

Merz „béketerve”

Merz eközben saját kezdeményezését is bejelentette, amely szerinte legalább egy lépéssel közelebb vihetne a tűzszünethez a csütörtöki amerikai határidő lejárta előtt. A részleteket ugyan nem ismertette, de elmondta, hogy a javaslatot Genfben tárgyalják tovább. „Ha a 28 pont mindegyike túl sok lenne öt napra, akkor legalább megpróbálnám megtalálni azt a pontot, amelyben megegyezés születhet Oroszország, Ukrajna, valamint az amerikaiak és az európaiak között” – tette hozzá.

Ugyanakkor kétségeinek is hangot adott a szoros menetrend miatt, és ismét erős biztonsági garanciákat követelt Ukrajna számára. A legerősebb kritikát azonban az amerikai béketerv pénzügyi része váltotta ki. Merz elfogadhatatlannak tartja, hogy Washington rendelkezzen az EU területén befagyasztott orosz jegybanki vagyonnal, és azt sem támogatja, hogy az EU ehhez további 100 milliárd dollárral járuljon hozzá.

A kancellár arra is rámutatott, hogy

Ezzel szemben az amerikai béketerv 100 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz pénz amerikai vezetésű újjáépítési projektekbe irányításával számol, a haszon felét pedig az Egyesült Államok kapná meg. Európa szintén 100 milliárd dollárral növelné az újjáépítési alapot, a fennmaradó befagyasztott orosz vagyon pedig egy külön amerikai–orosz befektetési alapba kerülne, közös projektek finanszírozására.

Nyitókép: EMMANUEL CROSET / AFP

***