Ez történt eddig Koppenhágában: Orbán Viktor ezúttal sem köntörfalazott (VIDEÓ)

Az uniós vezetők a dán királyi családdal közös vacsora előtt zárták le a hosszúra nyúlt tanácskozást a mai koppenhágai Európai Uniós csúcson, amelyen a védelem, az ukrajnai háború és a közös pénzügyi megoldások kerültek napirendre. A Politico helyszíni tudósítása szerint a megbeszélések több mint két órával csúsztak a tervezetthez képest, ám a fő kérdésekben továbbra sem született áttörés.

Orbán Viktor nem enged a magyar érdekből

A magyar miniszterelnök több kérdésben is kénytelen volt ismét felvenni a kesztyűt a háborúpárti európai vezetőkkel szemben. Orbán Viktor az energiafüggés ügyében világossá tette, hogy Budapest továbbra sem tud leválni az orosz energiahordozókról, akárhogy próbálják ráerőltetni ezt hazánkra:

Hozzátette:

Ezzel arra utalt, hogy Donald Trump – aki az orosz energiahordozók teljes bojkottját követeli a NATO- és EU-tagállamoktól – nemrég kiállt Magyarország mellett, és belátta, hogy miért nincs hazánk számára életképes alternatíva a Barátság kőolajvezetéken kívül.

Ukrajna uniós csatlakozása kapcsán még határozottabb választ adott az újságírói kérdésre. Az Európai Tanács elnöke, António Costa felvetette, hogy meg kellene kerülni Magyarország vétóját, ám Orbán erre csak annyit felelt:

A kormányfő szerint jogilag szigorúan szabályozott eljárás vonatkozik a bővítésre, és ettől nem lehet eltérni.

A koppenhágai légteret megsértő drónokkal kapcsolatban Orbán röviden és tömören reagált:

Orbán Viktor emellett az X-en arról beszélt, hogy

• az unió vezetése „sajátjaként akarja elismerni az orosz–ukrán háborút”.
• Szerinte ezzel összhangban az eddigieknél is több pénzt is küldenének az országba,
• amelyet továbbra is gyorsított eljárással vennének fel az unióba, valamint
• továbbra is arra szorítanák az összes tagországot, hogy ne vásároljanak olajat és gázt Oroszországtól.

Vita a befagyasztott orosz vagyonról

A csúcson központi téma volt, miként lehetne felhasználni a mintegy 200 milliárd eurónyi befagyasztott orosz állami vagyont Ukrajna támogatására.

Az Európai Bizottság egy 140 milliárd eurós kölcsönkonstrukciót javasolt, amelyben a befagyasztott eszközök hozamát használnák fedezetként.

A terv azonban erős ellenállásba ütközött. Bart De Wever belga miniszterelnök korábban egyértelműen elutasította a megoldást:

Belgium ugyanis kiemelt szereplő az ügyben, mivel a brüsszeli székhelyű Euroclear kezeli a legtöbb befagyasztott orosz eszközt.

Emmanuel Macron francia elnök pedig attól tart, hogy a vagyon elkobzása alááshatja az európai pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat és elriaszthatja a befektetőket. Alternatívaként közös eurókötvények kibocsátását vetette fel, amelyekkel megoszthatnák a terheket az uniós országok között.

Mégsem épül „drónfal”?

Ursula von der Leyen bizottsági elnök javaslata, miszerint Európának közös „drónfalat” kellene kiépítenie a határai védelmére, élesen megosztotta a tagállamokat. A balti államok és Lengyelország támogatják az elképzelést, amely a közelmúltbeli orosz dróntámadások miatt került napirendre.

Franciaország és Németország azonban szkeptikus. Emmanuel Macron szerint inkább előrejelző rendszerekre és ballisztikus képességekre kellene összpontosítani, míg Boris Pistorius német védelmi miniszter arra figyelmeztetett, hogy a projekt túl homályos, és hosszú időbe telne megvalósítani. Brüsszeli diplomaták egy része pedig úgy véli, hogy a kezdeményezés

További vitapontok

A csúcson Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnök és Giorgia Meloni olasz kormányfő arra figyelmeztetett, hogy a déli határok védelmét sem szabad elhanyagolni. Friedrich Merz német kancellár az EU túlszabályozottságának lazítását sürgette, mondván:

A közös vacsora előtt lezárt ülésszak végül egyik fontos témában sem hozott áttörést.

***

Fotó: Ludovic MARIN / AFP