Váratlan fordulat: Európa kulcsszereplői Magyarország mellé álltak, besült Brüsszel veszélyes terve

A háttérben sok vezető számára Orbán Viktor fellépése kényelmes hivatkozási alap saját érdekeik védelméhez.

Az uniós csúcstalákozón hatalmas a tét. Koppenhágában gyűlnek össze az Európai Unió vezetői, ahol biztonságvédelemi kérdések és a befagyasztott orosz pénzek mellett a magyar vétó kikerülése is szóba fog kerülni.
A Politico egy cikkben elemezte, mi várható a koppenhágai találkozón, ahol felvonulnak az uniós országok vezetői. Várhatóan szóba kerül az ukrán csatlakozás és a magyar vétó kikerülése. Az eseményről Orbán Viktor miniszterelnök is posztolt az oldalán, ahol azt írta: „Ma irány Koppenhága. Észnél kell lenni. Veszélyes EU-csúcs elé nézünk. Ketrecharc lesz”.
A brüsszeli lap szerint 5 fontos kérdés kerülhet terítékre:
Ahhoz, hogy Ukrajna előrelépjen az EU-tagság felé vezető úton, a blokk mind a 27 tagállamának zöld utat kell adnia. Ez problémát jelent, mivel Magyarország többször is megfogadta, hogy megakadályozza Kijev csatlakozását.
António Costa, az Európai Tanács elnöke felvetette annak lehetőségét, hogy módosítsák a tagjelölt országokkal folytatott tárgyalások kereteit, hogy a csatlakozási fejezetek megnyitását az EU tagállamok minősített szavazati többsége, és ne egyhangúlag döntse el, megkerülve ezzel Magyarország vétóját.
A javaslatot Kijev szövetségesei már korábban is felvetették, és hétfőn megkapta a Bizottság jóváhagyását. De valószínűleg Budapest jóváhagyására is szükség lesz, amit a Politico szerint azonban nem valószínű, hogy megad.
A tervvel szemben meglepő szövetségesei lehetnek Magyaroszágnak ugyanis a Politico információ szerint több más ország, köztük Franciaország, Hollandia és Görögország sem támogatják a keretek módosítását.
A blokknak el kell döntenie, hogy a Bizottság vagy az egyes tagállamok vezetik-e a kiemelt védelmi projekteket – mint például a keleti határon az EU végrehajtó szerve által a múlt hónapban bejelentett „drónfal” –, vagy az egyes tagállamok.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy talált egy ügyes kiskaput, amellyel felszabadíthatja a szankcionált orosz eszközöket egy 140 milliárd eurós „kártérítési hitel” formájában Ukrajna számára – ha sikerül rávennie az országokat, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, azonban sokan aggódnak egy lépésnek milyen következményei lehetnek.
Az EU 19. szankciócsomagját, amelyet a múlt hónapban jelentettek be, még nem hagyta jóvá az összes tagállam.
A melléklet tervezetének megfelelően a csomag egy kibővített listát tartalmaz orosz és külföldi bankokról és energetikai vállalatokról, köztük kínai, egyesült arab emírségekbeli, kirgizisztáni és tádzsikisztáni cégekkel. A Politico megjegyzi, hogy itt is Magyarország lehet az akadály, mivel nem akar szakítani az orosz energiával.
Nyitókép: JOHN THYS / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
A háttérben sok vezető számára Orbán Viktor fellépése kényelmes hivatkozási alap saját érdekeik védelméhez.
***