Feszültség a tetőfokon: Koppenhágában néz farkasszemet Orbán és Zelenszkij

„Veszélyes EU-csúcs elé nézünk. Ketrecharc lesz” – fogalmazott korábban Orbán Viktor.

„Ukrajna egy hősies ország, amit támogatnunk kell, ez nem kérdés. A kérdés, hogy milyen keretek között támogatjuk” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Ahogy arról beszámoltunk, szerdán Koppenhágában EU-csúcsot tartanak, amely középpontjában az unió védelmi képességeinek erősítése, a finanszírozás biztosítása, valamint Ukrajna gyorsított csatlakozása áll. Orbán Viktor miniszterelnök Dániában is a magyar álláspontot képviseli.
Ezt is ajánljuk a témában
„Veszélyes EU-csúcs elé nézünk. Ketrecharc lesz” – fogalmazott korábban Orbán Viktor.
A kormányfő a csúcs előtt a helyszínen nyilatkozott az újságíróknak. Mint fogalmazott:
Nem akarunk egy integrációba tartozni Ukrajnával. Nem akarjuk, hogy a háborút behozzák Európába. És nem akarjuk, hogy a magyarok pénzét kivigyék Ukrajnába.”
Hozzátette, több kérdésben is szemben áll a magyar álláspont más tagállamokéval, legyen szó az Ukrajnának szánt további forrásokról, a tagsági folyamat felgyorsításáról vagy az orosz olaj- és gázvásárlás leállításáról.
A magyar javaslat a stratégiai megállapodás. Ukrajna egy hősies ország, amit támogatnunk kell, ez nem kérdés. A kérdés, hogy milyen keretek között támogatjuk”
– hangsúlyozta a miniszterelnök, aki egyértelművé tette: Magyarország álláspontja szerint Ukrajna jelenleg nem lehet az Európai Unió tagja. Orbán szerint ez a helyzet egy évszázad múlva változhat, de ma határozottan kitart ezen álláspont mellett. A tárgyalási légkört úgy jellemezte: „Ezt hívják itt ketrecharcnak. Ráadásul itt minden irányból támadnak.”
Ezt is ajánljuk a témában
„A magyarok pénzét pedig nem fogják Ukrajnába küldeni. Ameddig Magyarországnak nemzeti kormánya van, addig biztosan nem!” – szögezte le a miniszterelnök közösségi oldalán.
Arra a felvetésre, hogy támogatja-e António Costa, az Európai Tanács elnökének javaslatát – miszerint a csatlakozási tárgyalások fejezeteit ne egyhangú döntéssel, hanem minősített többséggel lehessen megnyitni, és csak a lezárásukhoz kelljen minden tagállam jóváhagyása –, Orbán Viktor határozottan nemet mondott. Kijelentette:
a csatlakozási folyamatnak van egy jogilag meghatározott menetrendje, amelyhez ragaszkodni kell.
A miniszterelnök ezen túl ismét hangsúlyozta korábbi álláspontját: szerinte Ukrajna nem szuverén ország. Úgy fogalmazott, ez nem morális vélemény, hanem tény, amelyet arra alapoz, hogy az ország területének jelentős részét elveszítette, pénzügyileg pedig teljes mértékben külső forrásokra szorul.
Nincs pénzük arra, hogy eltartsák magukat. Mi fizetünk a hadseregükért, mi fizetjük a bürokráciájukat, mi fizetjük a nyugdíjukat, mi fizetünk mindent”
– jelentette ki Orbán, hozzátéve: ha egy ország mások támogatásából tartja fenn magát, akkor nem beszélhetünk valódi szuverenitásról.
Ezt is ajánljuk a témában
Úgy tűnik, hogy mindent a politika határoz meg, így egy elnökváltás után könnyen jó viszony jöhet létre a két ország között.
Orbán a svéd kormány hozzáállását is bírálta, mondván: „a svéd miniszterelnök a svéd kormány nevében négy vagy öt ügyben mi ellenünkre avatkozott be. Ez a probléma. Egyébként szeretjük a svédeket.”
A moldovai választással kapcsolatban gratulált a győztesnek, ugyanakkor leszögezte: Moldova és Ukrajna két különálló ország, és utóbbi nem tekinthető szuverénnek.
„Ukrajna nem szuverén ország, hiszen nem tudjuk hol a határa, a keleti határát nem tudjuk hol van, nem tudjuk mennyien laknak ott, és ráadásul nem tud megállni a saját lábán” – fogalmazott. Hozzátette: ha Magyarország úgy döntene, hogy nem folyósít több támogatást, Ukrajna megszűnne létezni mint állam.
A Barátság kőolajvezetékről kijelentette: „Hát reméljük, hogy az működni fog úgy, ahogy eddig működött. Időnként, amikor az ukránok szétbombázzák az orosz oldalon lévő szakaszokat, akkor megáll, de most egyelőre működik. A Mol vezetőivel konzultáltam, mielőtt idejöttem volna, ismerem a Mol álláspontját ezekben a kérdésekben, és igyekszem is képviselni.”
A világháborús veszélyről szóló kérdésre Orbán azt válaszolta:
ha egy nagyobb ország hibát követ el, akár globális konfliktus is kialakulhat.
Úgy fogalmazott: „ez a probléma”. Hozzátette, Magyarország minden fontos ügyben bevonja polgárait a döntésekbe, így például a migráció, Ukrajna uniós tagsága vagy a háború kérdésében.
Zárásként ismét leszögezte: „Egyszerűen a magyarok nem szeretnének ugyanahhoz az integrációs formához tartozni, mint Ukrajna, még ha az katonai, mint a NATO, vagy politikai-gazdasági, mint az Európai Unió. Tehát az én javaslatom, a magyar javaslat az, hogy stratégiai megállapodást kössünk velük, ne tagságot adjunk nekik.”
Nyitókép: Thomas Traasdahl / Ritzau Scanpix / Ritzau Scanpix via AFP