Szijjártó Péter elárulta: így lehet biztosítani Magyarország jövőjét

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az InfoRádió Aréna című műsorában részletesen beszélt Magyarország külpolitikai prioritásairól, az ukrajnai háború hatásairól, a körkörös Európa-modellről, valamint a magyar energiaellátás realitásairól.

Az interjúban kitért pekingi látogatásának részleteire, az amerikai kapcsolatok helyzetére, valamint arra, hogy milyen diplomáciai feladatok lesznek a következő időszakban. 

Kimaradás az ukrajnai háborúból

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország legfontosabb külpolitikai feladata három és fél éve változatlan: biztosítani az ország kimaradását a szomszédos Ukrajnában zajló háborúból. A háború eszkalálódásának jelei miatt ez a feladat továbbra is prioritás marad. A kárpátaljai magyar közösség helyzete különösen érzékeny kérdés, hiszen a kormány felelősséget érez minden magyar iránt, határon innen és túl. Az ukrán kormány 2015 óta tartó magyarellenes politikája, amely a kisebbségi jogok szűkítését célozza, tovább nehezíti a helyzetet.

Szijjártó szerint a magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a kárpátaljai magyarok biztonságban legyenek, és visszakapják az őket megillető jogokat. A miniszter elítélte az ukrajnai háborút, és hangsúlyozta, hogy Magyarország a béke mellett áll, mert az mindenki érdeke, beleértve Ukrajnát és a kárpátaljai magyarokat is.

Emlékeztetett Orbán Viktor 2024 júliusában, az EU soros elnökségét betöltő ország vezetőjeként Kijevbe látogatott, ahol tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmazott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Az ukrán vezetés azonban elutasította ezt, mondván, hogy az idő Ukrajna oldalán áll, és a háborút folytatni kell.

Szijjártó szerint,

Ukrajna felosztása és a körkörös Európa-modell

A külügyminiszter szerint Ukrajna felosztása gyakorlatilag már zajlik, bár politikailag korrekt módon „biztonsági garanciákról” és „békefenntartásról” beszélnek. Oroszország elfoglalta Ukrajna egyes területeit, például a Krímet és a Donbasz bizonyos részeit, és ezek a területek már kész tényként szerepelnek a nemzetközi politikában. Szijjártó hangsúlyozta, hogy Magyarország nem vesz részt ezekben a tárgyalásokban, mivel nem hívták meg a „hajlandók koalíciójába”, amely a „biztonsági garanciák” kidolgozásával foglalkozik.

Orbán Viktor körkörös Európa-modellje kapcsán Szijjártó arról beszélt, hogy az Európai Unió jelenleg nem meghatározó tényező a globális politikában és gazdaságban, ezért a kontinens újragondolására van szükség.

Ehhez olyan stratégiai partnerségek szükségesek, mint például Törökországgal. A modell megvalósításához változás kell a brüsszeli politikai kurzusban, amit a patrióta pártok erősödése és a V4-ek felerősödése segíthet elő. Szijjártó szerint az EU jelenlegi vezetése az Európai Egyesült Államok vízióját követi, amit Magyarország elutasít, mert az a nemzeti szuverenitás feladását jelentené.

Gazdasági semlegesség és kínai kapcsolatok

Szijjártó Pekingben tett látogatásáról elmondta, hogy a győzelem napi ünnepségeken képviselte Magyarországot. Tárgyalt több kínai nagyvállalat, például a Wanua, a Chervon és a Xiaomi vezetőivel a magyarországi beruházások bővítéséről.

Kiemelte, hogy Európában nagy verseny van a kínai beruházásokért, és Magyarország sikeresen szerepel ebben, hiszen 2024-ben az Európába irányuló kínai beruházások 31%-a Magyarországra érkezett. Ez munkahelyek tízezreit jelenti, miközben a maradék 69% más európai országokba került.

amely lehetővé teszi, hogy keleti és nyugati gazdasági szereplők – például német autógyártók és kínai akkumulátorgyártók – zavartalanul működjenek együtt Magyarországon. Ezt a modellt példázza, hogy a BMW, a Mercedes és az Audi jelentős gyárakat működtet Magyarországon, míg a kínai BYD és CATL akkumulátorgyárakat épít, kiszolgálva a német vállalatokat. 

Szijjártó cáfolta, hogy Magyarország csupán összeszerelő üzem lenne, hiszen a világ legmodernebb technológiái működnek az országban.

Energiaellátás: fizika, nem politika

A magyar energiaellátás kapcsán Szijjártó hangsúlyozta, hogy az nem politikai vagy ideológiai, hanem fizikai kérdés. Magyarország földrajzi helyzete miatt csővezetékeken keresztül tudja biztosítani a földgáz- és kőolajellátását. A Török Áramlat gázvezeték kulcsfontosságú, mivel évi 8,5 milliárd köbméter földgáz behozatalát teszi lehetővé, de Horvátországból és Romániából is érkezik gáz. 

Kőolaj tekintetében a Barátság vezeték (Oroszország–Ukrajna) és az Adria vezeték (Horvátország) biztosítja az ellátást. Az orosz energiaforrások kiiktatása veszélyeztetné az ország energiabiztonságát, mivel a horvát vezeték egyedül nem képes ellátni a magyar és a szlovák piacot.

Szijjártó elutasította az EU REPowerEU kezdeményezését, amely az orosz energiaforrások kivonására irányul, mert az

Kiemelte, hogy az amerikaiak tisztában vannak az európai energiainfrastruktúra korlátaival, és Magyarország nem számíthat külön büntetőintézkedésekre az orosz energiakapcsolatok fenntartása miatt.

A paksi atomerőmű bővítéséről Szijjártó elmondta, hogy a két új blokk a következő évtized első felében állhat üzembe, de a projektet Brüsszel és a Biden-kormányzat is hátráltatta. A beruházás kulcsfontosságú a rezsicsökkentés fenntartásához, a földgázimport csökkentéséhez és a környezetvédelemhez, mivel évente 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátását kerülheti el. A kis moduláris reaktorok magyarországi alkalmazásáról is folynak tárgyalások amerikai technológia bevonásával.

A Balkán stabilitása

A Nyugat-Balkán kapcsán Szijjártó hangsúlyozta, hogy Magyarország érdeke a béke, a stabilitás és a fejlődés a régióban, mivel egy instabil Balkán veszélyt jelentene az országra. Ezért támogatja a balkáni országok európai integrációját és gazdaságfejlesztési programokat indít a térségben.

Magyar–amerikai kapcsolatok és Donald Trump

Szijjártó kiemelte, hogy Orbán Viktor és Donald Trump között személyes barátság van, ami előnyös Magyarország számára. A két vezető bármikor elérheti egymást, és szükség esetén magas szintű megbeszéléseket folytatnak.

A magyar–amerikai gazdasági együttműködés sikeres, az amerikai vállalatok szívesen fektetnek be Magyarországon. A külügyminiszter szerint a magyar külpolitika egyik legnagyobb sikere, hogy Orbán Viktor egyszerre ápol baráti kapcsolatot az amerikai, a kínai és az orosz vezetőkkel, ami ritka a nemzetközi politikában.

Nyitókép forrása: MTI/Kovács Attila

***