Tárik Meszár szerint a röszkei események történelmi fordulópontot jelentettek.
Pontosan tíz éve, 2015. szeptember 16-án csúcsosodott ki a migrációs válság Magyarország déli határán. A röszkei határátkelőnél több száz illegális bevándorló próbálta áttörni a kerítést, kövekkel dobálták a rendőröket, és megpróbálták ledönteni a határt védő kaput.
Az összecsapásban több tucat magyar rendőr sérült meg, az erőszakot csak a rohamrendőrök és a Terrorelhárítási Központ egységeinek bevetésével sikerült megfékezni.
Az esemény később szimbólummá vált: jelezte, hogy Magyarország képes megvédeni határait.
Ezt is ajánljuk a témában
Közel egy napig tartó súlyos összecsapásra került sor Röszkén a magyar hatóságok és az országba engedély nélkül betörni kívánó illegális bevándorlók között. Videón, ahogy megtámadták Magyarországot tíz évvel ezelőtt.
A közel-keleti és migrációs ügyek szakértője, Tárik Meszár, aki tolmácsként maga is jelen volt a déli határon, úgy látja, a 2015-ös válság nem egyetlen okra vezethető vissza, hanem sok válságtényező egymásra rakódásának eredménye volt. „A 2008-as gazdasági világválság mélyen megrázta a Közel-Keletet és Észak-Afrikát is, növelte a munkanélküliséget, és aláásta a társadalmi stabilitást” – emlékeztet.
Ehhez adódott a 2010–2011-es arab tavasz, amely több országban polgárháborúba vagy diktatórikus visszarendeződésbe torkollott. „Szíriában a háború milliókat kényszerített menekülésre, Líbia pedig Kadhafi bukása után Európa felé vezető fő tranzitponttá vált” – teszi hozzá.
Ezt is ajánljuk a témában
Történelmi sorsforduló történt 10 éve.
A szakértő szerint a 2015-ben érkező közel egymillió ember motivációi vegyesek voltak.
„Sokan valóban életveszély elől menekültek, főleg Szíriából, de nagy számban voltak gazdasági bevándorlók is, akik jobb életet kerestek. A menekültek és a gazdasági migránsok gyakran ugyanazokat az útvonalakat használták, ami rendkívül megnehezítette a helyzet kezelését” – magyarázza Tárik.
Magyarország földrajzi helyzete miatt az egyik legfőbb tranzitországgá vált. 2015-ben több százezer ember próbált átkelni a magyar–szerb határon.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint csak abban az évben közel 410 ezer illegális határátlépést regisztráltak, és volt olyan nap, amikor 8–9 ezer embert kellett kezelni a határőröknek. Ez logisztikai szempontból is óriási nyomást jelentett”
– idézi fel.
A magyar kormány válasza a kerítésépítés és a szigorú határvédelem volt. „A déli határzár rövid időn belül drasztikusan csökkentette az illegális átkeléseket. Bár sok bírálat érte, idővel más országok, például Ausztria és Szlovénia is hasonló eszközökhöz nyúlt” – hangsúlyozza a Közel-Kelet szakértő.
Szerinte a vita ekkor vált európai szintűvé: „Németország a «Willkommenskultur» szellemében százezreket fogadott be, míg a visegrádi országok, köztük Magyarország, inkább a nemzeti szuverenitást és a határvédelem elsődlegességét hangoztatták.”
Meszár kiemeli, hogy a válság nemcsak politikai, hanem társadalmi törésvonalakat is létrehozott. „Az európai közvélemény kettészakadt: egyesek humanitárius kötelezettségről beszéltek, mások a biztonsági kockázatokat hangsúlyozták. Ez a törés azóta sem gyógyult be, és máig az uniós döntéshozatal egyik legélesebb vitapontja a migráció” – mondja.
Ezt is ajánljuk a témában
A kormányfő megemlékezett a napról, amikor illegális migránsok rohamozták meg Magyarország déli határait.
A szakértő személyes tapasztalatokról is beszélt: „Tolmácsként rengeteg szíriai és iraki menekülttel találkoztam, köztük keresztény kisebbségekkel, akik a szélsőséges milíciák üldöztetése miatt menekültek el. Láttam égési sérüléseket, lőtt sebeket, családokat, akik mindenüket elveszítették. Ezek az emberek valóban az életüket mentették” – nyilatkozta.
Ugyanakkor nem hallgatta el a másik oldalt sem.
A csoportok keveredtek, sokan gazdasági okokból jöttek. Nekem tolmácsként mindig szembetűnő volt ez a kettősség: egyik oldalon a menekülők, akiknek nem volt választásuk, másikon a jobb életet keresők, akik számára Európa inkább lehetőségnek tűnt.”
Tárik Meszár szerint a röszkei események fordulópontot jelentettek.
„Röszke szimbolikus üzenet volt: Magyarország megvédi határait, és a szuverenista politika jelképévé vált. Ugyanakkor figyelmeztetés is: ha Európa nem kezeli közösen a migrációt, újabb krízisek jöhetnek.”
A szakértő összegzése világos: „A 2015-ös válság óta eltelt tíz év azt bizonyítja, hogy a migráció nem rövid távú probléma. A Közel-Kelet instabilitása, Afrika demográfiai robbanása és a gazdasági különbségek továbbra is hajtóerők maradnak.
Európának választania kell: közösen, felelősséggel kezeli a kérdést, vagy újabb röszkei csatákra kell felkészülnie.”
Ezt is ajánljuk a témában
Tíz évvel ezelőtt hazánkat Európa mehurcolta, mert lezárta a déli határát. Akkor mindenki „embertelennek” nevezett minket – ma ugyanazok az országok kerítést építenek, határt zárnak és menekültkvótákat utasítanak vissza. Íme a 2015-ös migrációs válság története – magyar szemmel.
Nyitókép: SANDOR GEMESI / AFP
Orbán Viktor szerint Magyarország előtt két út áll: vagy követi a nyugati országokat, ahol a migráció szerinte biztonsági problémákat okozott, vagy a saját, magyar utat járja.
Kiegészítve a svédisztáni sajtó cikkei alatt megjelent svéd állampolgárok kommentjeivel.
„Tíz évvel ezelőtt ezen a napon Röszkén valami végképp megváltozott” – fogalmazott a miniszterelnök politikai igazgatója.
Európa számára is irányadó lehet.
A keleti perem megerősítése szükséges – az eszkaláció nyelvének felerősítése nem az.
Az Európai Unió Tanácsa azt javasolja a tagállamoknak, hogy az ukrán menekültek ideiglenes védelmi státuszát fokozatosan váltsák fel nemzeti tartózkodási engedéllyel, és készüljenek fel az önkéntes hazatérés támogatására is, ha azt a körülmények lehetővé teszik.
A közvélemény-kutatás a Charlie Kirk-gyilkossággal egyidőben készült Amerikában.
Noha írtam róla számtalanszor, és nincs olyan momentuma, amelyik ne lenne ismert, mostanában mégis többször gondoltam rá, hogy írni kéne róla.
