Akár Macron bukását és új parlamenti választást is hozhat a francia kormányválság a szakértő szerint

A Milton Friedman Egyetem adjunktusa rámutatott, hogy a mostani helyzetért kisebbségi kormányzás a felelős.

Franciaországnak már Macron bukása se lenne elég, hogy kilábaljon a káoszból, számol be a brüsszeli lap.
Egyre határozottabban merül fel Franciaországban Emmanuel Macron lemondásának lehetősége, amit a Politico szerint korábban csak a folyosói pletykák szintjén emlegettek.
Ezt is ajánljuk a témában
A Milton Friedman Egyetem adjunktusa rámutatott, hogy a mostani helyzetért kisebbségi kormányzás a felelős.
Bár egy ilyen lépés földrengésszerű hatást gyakorolna Európa diplomáciára, a szakértők és politikai megfigyelők szerint a probléma ennél mélyebben gyökerezik: a francia Ötödik Köztársaság intézményrendszere mára teljes bénultságban vergődik.
Macron François Bayrou miniszterelnök leváltására készül, aki a költségvetési hiány lefaragását célzó megszorítások miatt bukhat, miután szeptember 8-ára bizalmatlansági indítványt kért maga és kormánya ellen.
Ezt is ajánljuk a témában
A miniszterelnök csak akkor maradhat hivatalban, ha a szocialisták a kormány mellett szavaznak, de pártjuk vezetője, Olivier Faure a Le Monde-nak adott interjúban ezt kizárta.
Ugyanakkor sem egy új kormányfő kinevezése, sem egy előrehozott választás nem kecsegtet valódi többséggel, és azzal, hogy a törvényhozás kimozdulhat a mostani patthelyzetből.
Benjamin Morel alkotmányjogász szerint
a politikusok tévesen hiszik, hogy a franciák előbb választanak egy vezetőt, majd automatikusan biztosítanak neki parlamenti többséget”.
Ez a mítosz Macron 2017-es győzelmével omlott össze, és azóta a politikai törésvonalak csak mélyültek.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a jobboldali Nemzeti Tömörülés és a radikális baloldali Engedetlen Franciaország együtt a mandátumok harmadát birtokolja, vezetőik – Jordan Bardella és Jean-Luc Mélenchon – pedig nyíltan követelik Macron távozását.
Ezt is ajánljuk a témában
Egyre valószínűbb, hogy káosz és görög típusú adósságválság rántja magával az országot.
Még a Macron táborához közeli emberektől is halljuk ezt”
– árulta el Mathieu Gallard, az Ipsos közvélemény-kutatója.
Eric Chaney, az AXA korábbi vezető közgazdásza drámai történelmi párhuzammal élt:
1968 óta nem láttam ekkora bizonytalanságot.”
Szerinte, ha Franciaország tovább sodródik, „teljes körű válság” alakulhat ki, amelyben Németország is feltételeket szabhat az Európai Központi Bank segítségéért cserébe. Mint emlékezetes, Eric Lombard pénzügyminiszter korábban arra célozgatott, hogy az ország esetleg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzügyi segítségére is szorulhat, igaz később visszatáncolt ezzel kapcsolatban.
Ezt is ajánljuk a témában
Franciaország hitelfelvételi költségei meredeken emelkednek, miközben az ország egy éven belül másodszor is kormányválsággal szembesül.
Macron makacs vezetőként aligha mond le önként, és mindenképp igyekszik majd kitölteni az elnöki ciklusát, de Gaspard Gantzer volt elnöki tanácsadó szerint a politikai elit sem hajlandó összefogni a hiány csökkentése érdekében:
Folytatni fogjuk a deficit mélyítését, és a helyzet csak rosszabb lesz.”
A francia társadalom is egyre kevésbé fogadja el a megszorításokat: a sárgamellényes tiltakozások, a nyugdíjreform elleni 2023-as tüntetések és az újabb sztrájkfelhívások mind azt jelzik, hogy Franciaország aligha tűr el még egy költségvetési reformot.
Ahogy a cikk végkövetkeztetése fogalmaz: Macron fejét könnyű követelni, de jobb, ha mindenki felkészül a káoszra, ami utána következik.
Ezt is ajánljuk a témában
Ezt tervezi a Tisza is.
Fotó: Yves Herman / POOL / AFP