Spectator: Egyedül Amerika veszi komolyan az ukrajnai békét

Miközben az EU vezetői egyre harciasabb nyilatkozatokkal készítik fel társadalmaikat egy esetleges orosz–uniós háborúra, a Spectator elemzése szerint valójában csak az Egyesült Államok próbálja komolyan lezárni az ukrajnai konfliktust. Ugyanakkor a Donald Trump által sürgetett úgynevezett „platinum security guarantee” (platina biztonsági garancia) első hallásra megnyugtatóan hangzik, ám a részletek jóval kevésbé egyértelműek.

A garanciát sokan a „NATO 5. cikkelyhez hasonlóként” írják le, ám a „hasonló” szó jelen esetben egy kulcsfontosságú kiskapu:

Egy valódi biztonsági garancia – ahogy a történelemben Lengyelország vagy Belgium esetében – mindig azt jelentette, hogy a kedvezményezett ellen indított támadás automatikusan háborút vált ki. (Bár, hogy ennek a második világháborúban például Lengyelország esetében mekkora gyakorlati haszna volt, azzal kapcsolatban érdemes megnézni az 1939. szeptember 3. és 1940. május 10. közötti úgynevezett furcsa háború időszakát – a szerk.)

Ukrajna korábbi tapasztalata, az 1994-es budapesti memorandum azonban éppen azt bizonyította, mennyit ér egy politikai ígéret, ha nincs mögötte jogi kényszerítő erő.

A Spectator szerint Volodimir Zelenszkij ezért óvatos:

A lap szerint ugyanakkor komoly amerikai szándékot jelez, hogy a berlini tárgyalásokat különmegbízottként Steve Witkoff és Jared Kushner vezetik.

Brüsszel, a szájhős

A cikk szerint Európa ezzel szemben inkább szimbolikus lépéseket kínál. A német kormány által köröztetett tízpontos „biztonsági terv” főként

• ipari együttműködésről,
• fegyvergyártásról és
• tanácskozásokról szól,

a katonai kötelezettségvállalás gyakorlatilag teljesen hiányzik belőle.

A Spectator úgy látja, ez éles ellentétben áll a kontinensen elhangzó drámai figyelmeztetésekkel, amelyek Oroszország közeli invázióját vizionálják.

Az elemzés három alapvető európai tévedést emel ki:

• Egyrészt azt, hogy Zelenszkij és szövetségesei úgy tárgyalnak, mintha Trump lenne a végső döntéshozó, holott a béke kulcsa Moszkvában van.
• Másrészt egyszerre beszélnek Oroszország összeomlásáról és elsöprő fenyegetéséről, holott a kettő nem lehet igaz egyszerre.
• Harmadrészt alábecsülik az idő tényezőt: Ukrajnát folyamatos rakéta- és dróntámadások sújtják, miközben belső problémák gyengítik az ellenállóképességét.

A lap végkövetkeztetése szerint Európa inkább egy vágyvezérelt logika mentén politizál,

A béke akkor jöhet el, ha a biztonsági garanciák nemcsak Kijev, Washington és Brüsszel, hanem végső soron a Kreml számára is elfogadhatók lesznek. Minden más forgatókönyv egyetlen alternatívát hagy: az Oroszországgal vívott háborút.

Fotó: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP