Mintha nem is léteznének brutális kényszersorozások Ukrajnában: itt van az Amnesty International ítélete

Az egyik legnagyobb nemzetközi jogvédő szervezet nem tesz említést az ukrajnai kényszersorozásokról az országjelentésében.

Elfogult jelentéssel rukkolt elő a Soros-pénzzel kitömött jogvédő szervezet is.
Vajon mi állhat az egyik legismertebb jogvédő szervezet ukrajnai országjelentésében? Az már korábban kiderült, az Amnesty International (AI) nem tesz említést az ukrán kényszersorozásokról, ott csak a hadiállapot miatti általános jogkorlátozásokról ejtenek szót.
De hogy áll az erőszakba torkolló ukrajnai mozgósítási gyakorlatokhoz a Human Rights Watch (HRW)?
Ezt is ajánljuk a témában
Az egyik legnagyobb nemzetközi jogvédő szervezet nem tesz említést az ukrajnai kényszersorozásokról az országjelentésében.
A Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok által is támogatott szervezet legutóbbi, ukrajnai riportjában ugyan több jogsértés is szerepel, ám
a jelentés hangvétele pozitív kimenetelű – akár az euró-atlanti integráció belépőjének is lehetne tekinteni.
A nyugati út szinte már ki van kövezve a HRW szerint, hiszen az orosz agresszió által több éve sújtott Ukrajna 2024-ben elkezdte az európai uniós csatlakozáshoz szükséges tárgyalásokat; Kijev lépéseket tett annak érdekében, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) teljes jogú tagjává váljon (2025. január 1-jétől már az – a szerk.); az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) helyt adott Ukrajna Oroszország elleni panaszának, amely Moszkvát találta felelősnek az oroszok által annektált Krím-félszigeten elkövetett emberi jogi visszaélésekért.
És az sem mellékes, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa (UN HRC) meghosszabbította az Ukrajnával foglalkozó nemzetközi vizsgálóbizottság megbízatását.
Ezt is ajánljuk a témában
Kinek van a legtöbb joga a Krímhez? Az ukránoknak, az oroszoknak vagy a tatároknak? Mire tanít a történelem és mire kötelez a nemzetközi jog? Fedinec Csilla történészt kérdeztük a hányatott sorsú félszigetről!
A legutóbbi HRW-riportban (a szexuális kisebbségeket ért sérelmeken és a jogállami dilemmákon túl) szinte csakis szörnyű orosz túlkapások, háborús bűncselekmények kerültek be, például kazettás lőszerek használata, miközben korábban ez a jogvédő szervezet is beszámolt arról, hogy az Ukrán Fegyveres Erők ugyancsak használták a nemzetközi egyezményekkel tiltott fegyvereket.
Ami a konkrét visszaéléseket illeti, a 2024-es HRW-jelentésben az oroszok által megszállt ukrán területeken történt jogsértéseket részletezik. Orosz jogszabályok használata; orosz tanterv, oktatási rendszer bevezetése; alapvető szabadságjogok korlátozása. Illetve itt már megemlítik az erőszakba torkolló mozgósítási gyakorlatokat,
de úgy, mintha ez csak az agresszor Oroszországra és az általa megszállt területekre vonatkozna. Hogy a védekező Ukrajnában úgyszintén lennének sajnálatos módon hasonló esetek, arra nem térnek ki a HRW jogvédői.
Vagyis – az Amnesty-hez hasonlóan – a Human Rights Watch legutóbbi országjelentése is elfogult.
Ezt is ajánljuk a témában
A kényszersorozott magyar állampolgárt állítólag vasdoronggal ütötték. Hetekkel később a beregszászi kórházban váratlanul meghalt, noha a hozzátartozóinak azt mondták, minden rendben.
Emlékezetes, portálunk elsőként számolt be arról, hogy Sebestyén József kárpátaljai magyar és ukrán állampolgár életét vesztette, miután a Területi Toborzási és Szociális támogatási Központ (TCK) munkatársai brutálisan bántalmazták.
Ezt ugyan felvételek, fényképek bizonyítják
– verbális megaláztatásokról, külsérelmi nyomokról kerültek fel videók, fotók a világhálóra –,
mégis sokan igyekeznek hitelteleníteni a kárpátaljai tragédia jelentőségét.
Fontos leszögezni, nem Sebestyén József esete volt az első (és vélhetően nem az utolsó), amely jelzi, sajnálatos módon Ukrajnában akár a frontig sem kell eljutni, hogy a mozgósított állampolgár a kényszersorozás közepette életét veszítse. Az ukrán katonai sorozási irodák tisztjei gyakorta alkalmaznak „fizikai erőszakot, beleértve veréseket”, gyakorlatilag rendszerszinten követnek el jogsértéseket.
Még a sokszor cenzúrázott ukrán médiában is bemutatnak olyan eseteket, amikor a toborzóhatóságok tömeges fizikai erőszakot alkalmaznak.
Továbbá emlékezetes az Al Jazeera 2024-es riportja is, amely bemutatja, mobilizációs egységek rendőrökből és sorozókból álló járőröket indítanak különböző közterületekre, ahol – jogellenesen – bármelyik férfit igazoltatják, „összepakolják őket”, és elszállítják katonai toborzóparancsnokságokra.
Mások mellett erre hívta fel a figyelmet az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa, Michael O’Flaherty, aki egyben aggodalmát fejezte ki azon beszámolók után, amelyek kínzásokról és halálesetekről szólnak a sorozás során. O’Flaherty felszólította az ukrán hatóságokat, haladéktalanul vizsgálják ki a visszaéléseket, és tegyenek lépéseket az ehhez hasonló jogsértések megelőzése érdekében, beleértve a sorozótisztek viselkedésének kivizsgálását is.
Ezt is ajánljuk a témában
A szervezet emberi jogi biztosa szerint aggasztó a helyzet.
Nyitókép forrása: SERGEY BOBOK / AFP
Kapcsolódó cikkek a Háború Ukrajnában aktában.
Az ukrán elnök szavai nem okoztak zűrt. Putyin nem kertelt a feltételeket illetően.
Nem feltétlenül igaz, hogy Putyin csak a gyors előrenyomulást tartja szem előtt.
Robert C. Castel szerint itt már egyáltalán nem az Oroszországtól való félelemről van szó.