Az egyik legnagyobb nemzetközi jogvédő szervezet nem tesz említést az ukrajnai kényszersorozásokról az országjelentésében.
Rohamléptékben haladna Volodimir Zelenszkij Ukrajnája az európai uniós és a transzatlanti integráció irányába. Csakhogy ennek
számos jogi, politikai, de talán morális akadálya akad, még akkor is, ha Kijev immár több mint három éve harcol az agresszor Oroszországgal szemben.
Utóbbihoz sorolnánk Sebestyén József tragikus esetét, amely nemcsak a magyar és ukrán közvéleményt foglalkoztatja (továbbá mélyíti a budapesti és kijevi kabinetek közötti ellentétet). De az Európai Unióhoz (EU) is eljutott a híre, azt követően, hogy a magyar kormányfő kezdeményezte, hogy az ukrán katonai toborzókat helyezzék fel az unió szankciós listájára.
Ezt is ajánljuk a témában
A kényszersorozott magyar állampolgárt állítólag vasdoronggal ütötték. Hetekkel később a beregszászi kórházban váratlanul meghalt, noha a hozzátartozóinak azt mondták, minden rendben.
Ezt is ajánljuk a témában
A korrupcióellenes aktivisták meglátása szerint ez a lépés akadályozni fogja Ukrajna európai integrációját.
Portálunk elsőként számolt be arról, hogy Sebestyén József kárpátaljai magyar és ukrán állampolgár életét vesztette, miután a területi toborzási és szociális támogatási központ (TCK) munkatársai brutálisan bántalmazták. Ezt ugyan felvételek, fényképek bizonyítják – verbális megaláztatásokról, külsérelmi nyomokról kerültek fel videók, fotók a világhálóra –,
mégis sokan igyekeznek hitelteleníteni a kárpátaljai tragédia jelentőségét.
Fontos leszögezni, nem Sebestyén József esete volt az első (és vélhetően nem az utolsó), amely jelzi, sajnálatos módon Ukrajnában akár a frontig sem kell eljutni, hogy a mozgósított állampolgár a kényszersorozás közepette életét veszítse.
Az ukrán katonai sorozási irodák tisztjei gyakorta alkalmaznak „fizikai erőszakot, beleértve veréseket”, gyakorlatilag rendszerszinten követnek el jogsértéseket.
Ezt is ajánljuk a témában
Az egész magyar közösség megdöbbent, miután ukrán toborzók megvertek egy magyar férfit, aki később meghalt – mint kiderült, nem ő volt az egyetlen áldozat, Kárpátalja pedig különösen érintett.
Mások mellett erre hívta fel a figyelmet az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa, Michael O’Flaherty, aki egyben aggodalmát fejezte ki azon beszámolók után, amelyek kínzásokról és halálesetekről szólnak a sorozás során. O’Flaherty fel is szólította az ukrán hatóságokat, hogy haladéktalanul vizsgálják ki a visszaéléseket, és tegyenek lépéseket az ehhez hasonló jogsértések megelőzése érdekében, beleértve a sorozótisztek viselkedésének kivizsgálását is.
Az ET-biztos jelentésében a következő szerepel: a jogsértések többek között „veréseket, kegyetlen letartóztatásokat, ügyvédhez való hozzáférés megtagadását, elszigetelt fogvatartást, fogyatékossággal élők mozgósítását és egyéb elfogadhatatlan cselekedeteket” foglalnak magukban.
Bár a kijevi rezsim túlkapásait nem igazán firtató ukrán sajtó igyekszik elkenni, pár eset azért napvilágra került.
Ezeket IDE és IDE kattintva tekinthetik meg. Illetve ITT van még az Al Jazeera 2024-es riportja arról is, hogy mobilizációs egységek rendőrökből és sorozókból álló járőröket indítanak különböző közterületekre, ahol – jogellenesen – bármelyik férfit igazoltatják, „összepakolják őket”, és elszállítják katonai toborzóparancsnokságokra.
Ezt is ajánljuk a témában
Miután ukrán toborzók megvertek egy magyar férfit, aki később meghalt, újra megnőtt a feszültség a toborzás brutális, maffiaszerű gyakorlata körül. Mennyit ér egy emberélet?
A fentiek fényében is különös,
hogy a Soros-hálózat által is támogatott Amnesty International (AI) éves országjelentésében semmilyen említést nem tesz az erőszakba torkolló ukrajnai mozgósítási gyakorlatokról.
Az AI Ukrajna-jelentései a hadiállapot miatti általános jogkorlátozásokat tárgyalják. A legfrissebb dokumentum megemlít ugyan néhány, a mozgósítást érintő intézkedést: például a férfi doktorandusz hallgatók sorozási halasztásának megszüntetését. Az viszont nem derül ki a jelentésből, hogy a toborzóhatóságok tömeges fizikai erőszakot alkalmaznának.
Az Amnesty tehát inkább a háborús környezetben csorbult szabadságjogokat és a vallási lelkiismereti helyzetet írja le, nem önállóan a kényszerbehívások brutális módját.
Ezt is ajánljuk a témában
Elmondása szerint naponta vernek halálra embereket – és ez még nem minden.
Ezt is ajánljuk a témában
Történt már diszkriminatív nyelvtörvénytől, szoboreltávolításon és iskolaigazgató vegzáláson át, egészen a kényszersorozás során agyonverésig – jóformán minden.
Nyitókép forrása: Gints Ivuskans / AFP
Aljakszandr Lukasenka elnök szerint a fokozódó katonai fenyegetések és a nyugati szomszédok fegyverkezése arra kényszeríti országát, hogy folyamatosan erősítse védelmi képességeit.
Trump erőt mutat, Putyin a fronton diktál, Zelenszkij pedig az utolsó lapjait játszhatja ki. A csúcstalálkozók ígéretei mögött nem valódi béke, hanem egy végtelen geopolitikai játszma húzódik meg.
Oroszország a Donbasz területének körülbelül 88, Zaporizzsja és Herszon területének pedig 73 százalékát ellenőrzi.
„A béke irányába tett erőfeszítéseket, és a Trump elnök által kezdeményezett tárgyalási folyamatot folytatni kell” – hangsúlyozta a kormányülésről szóló beszámolójában a miniszterelnök.
Arra voltunk kíváncsiak, előfordulhat-e, hogy az ukránok Kárpátalja területén hoztak létre fegyvergyártó üzemeket.
„Vannak sebesültek. És megsebesült a Kárpátalja relatív biztonságáról alkotott kép is...” – volt, aki életében először kellett, hogy lemenjen a pincébe.
Szerhij K. tevékenykedett az ukrán titkosszolgálatnál, de a hadseregben is teljesített szolgálatot magas rangú tisztként.
Az osztrák csapat magyar válogatott játékosa mérgesen nyilatkozott.
