Összegyűjtöttük: se szeri, se száma a kárpátaljai magyarokat ért atrocitásoknak

Mint megírtuk, szerda késő este újabb riasztó hírek érkeztek Kárpátaljáról: felgyújtották a palágykomoróci görögkatolikus templomot. A gyors beavatkozásnak köszönhetően a tűz nem terjedt tovább, de a sekrestye ajtaja jelentős károkat szenvedett. Az elkövetők magyarellenes feliratokat hagytak a templom falán: a „késhegyre a magyarokat” és „magyarok, takarodjatok!” feliratokkal üzentek.

Az utóbbi tíz évben történt már itt nyelvtörvénytől, szoboreltávolításon és iskolaigazgató vegzáláson át, egészen a kényszersorozás során agyonverésig – jóformán minden. 

Ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat!

Molotov-koktélt dobtak a KMKSZ-székházra

Ha már gyújtogatás, rongálás és vandalizmus, nem a mostani – görögkatolikus templommal történt – eset az első ilyen. 2018-ban például a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári irodája ellen hajtottak végre Molotov-koktélos támadást. 

Az elkövetőket ugyan később elfogták, de az ügy szimbolikus jelentőségű: a magyar közösség megfélemlítése ekkor hosszabb idő után először nyílt erőszak formájában is megjelent. 

De az is ismert tény, hogy ezzel párhuzamosan több kárpátaljai településen is előfordult, hogy a magyar nyelvű helységnévtáblákat fekete festékkel fújták le, vagy teljesen eltávolították őket.

A munkácsi Turul-szobor esete

2022-ben szintén két felháborító eset történt. Olvasóink is emlékezhetnek rá, hiszen nagy visszhangot váltott ki a Munkács váráról eltávolított – egészen konkrétan barbár módón lefűrészelt – turulmadaras szobor esete. A szobor, amely a magyar történelmi örökség szimbóluma, közel két évtizedig állt a vár falán. 

A lépést a magyar közösség kulturális provokációnak és az identitásuk elleni támadásként élte meg. „A szobor lebontása abszolút meglepett minket. Korábban volt arra törekvés, hogy az ukrán kiscímert kihelyezzék a munkácsi várba. Azonban arról nem esett szó, hogy ezt a turul szobor helyén fogják megtenni. Az emlékmű eltávolítása a város ukrán lakosságát is mélységesen felháborította, a város polgárai nemzetiségtől függetlenül magukénak érezték a szobrot, amit Munkács bármely pontjáról lehetett látni” – nyilatkozta akkor az eset kapcsán lapunknak Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kommunikációs titkára.

Az iskolaigazgató kálváriája

Ugyanebben az évben szintén komoly visszhangot váltott ki a munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatójának eltávolítása, akinek a helyére egy ukrán vezetőt neveztek ki. Az új intézményvezető és helytettesének terve az volt, 

A történet úgy indult, hogy több, a KMKSZ-hez közel álló, köztiszteletben álló magyar intézményvezetőnek is felmondtak Munkácson és a környező falvakban, köztük a II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatójának, Schink Istvánnak is. 

A KMKSZ munkácsi alapszervezete akkor közleményben reagált: mint írták, értetlenül állnak Schink István iskolaigazgatói valós indok nélküli felmentése előtt, „aki tevékenysége tizenhét esztendeje alatt tiszteletet vívott ki a munkácsi pedagógustársadalom és a polgárok körében”. 

Schink Istvánt később visszahelyezték, majd megint eltávolították posztjáról. Végül – az egy éven át tartó keserves huza-vona után – 2023-ban mégiscsak győzött az igazság, és Schink István újra az igazgatói székbe ülhetett.

Magyar zászlók, feliratok és himnusz

2023-ban azonban nem ért véget a munkácsi magyarság zaklatása, ugyanis nem sokkal később Munkács város, majd pedig a Munkácsi kistérség magyar falvainak közintézményeiről is eltávolították a magyar nemzeti zászlókat. A magyarországi fenntartású Munkács FC Dercenben működő futballakadémia épületéről pedig leszerelték a magyar nyelvű táblákat.

Tették mindezt egy friss rendeletre hivatkozva, amely kimondta: 

Helyi beszámolók szerint a rendőrség ezután folyamatos razziákat tartott, ellenőrizték, hogy vajon visszakerültek-e a magyar jelképek.

S ha már magyar zászlók és feliratok, sajnos a magyar himnusz sem úszta meg szárazon. Egy korábbi, 2020-as eset is mélyen az emlékezetünkbe vésődhetett, amikor is, a magyar himnusz éneklése miatt indult büntetőeljárás kárpátaljai magyar képviselők ellen. 

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közölte, hogy a hazaárulás mellett még Ukrajna területi integritásának megsértése és dokumentumhamisítás címén is eljárást indítottak a Szürte települési képviselők ellen. 

Még aznap a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mögött álló Nép Szolgája parlamenti frakciójának két tagja, Vitalij Bezhin és a párt frakcióvezetője, Olekszandr Kornyijenko közölte, hogy ők fordultak ez ügyben az SZBU-hoz.

Diszkriminatív nyelvtörvény

A listáról természetesen nem hiányozhat a mindenki által jól ismert ukrán nyelvtörvény sem, amely ügy a 2017-es oktatási törvénnyel kezdődött. Ennek értelmében a magyar kisebbség óvodától egyetemig anyanyelvén tanulhat. A 2017-es törvénynek azonban pár évvel később, 2020-ban dolgozták ki a részletszabályait, amelyekben már ennek éppen az ellentettje szerepel. Ahogy a Mandineren is összefoglaltuk korábban, 

Az elsőosztályú állampolgárok az ukránok, akik első osztálytól érettségiig anyanyelvükön tanulhatnak. A másodosztályú állampolgárok az „őshonos népek”, azaz gyakorlatban a krími tatárok, akik – az ukrán államnyelv alapos oktatása mellett – szintén első osztálytól érettségiig saját nyelvükön tanulhatnak. 

Azok a kisebbségek, amelyek az EU valamely hivatalos nyelvét beszélik, harmadosztályú állampolgároknak számítanak, s ők csak 1-4. osztály között tanulhatnak anyanyelvükön, utána felmenő rendszerben (ötödikben 20, kilencedikben 40, tíz-tizenkettedikben 60 százalékos arányban) iskolai óráik egyre nagyobb részét ukránul kapják. Végül pedig ennél is rosszabbul jártak a negyedosztályú, nem EU-s nyelvet beszélő állampolgárok, azaz az oroszok és a belaruszok, akiknek már ötödiktől 80 százalékban ukránul kell tanulniuk.

Ezután következett a 2019-es ukrán nyelvtörvény, amely „az ukrán nyelv államnyelvi működésének biztosításáról” döntött, tovább szigorítva a nyelvi szabályokat. 

A jogszabály ellen akkor hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek is, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát. A törvény ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé tette az ukrán nyelv használatát.

Zelenszkij a törvény parlament általi megszavazásakor ígéretet tett arra, hogy hivatalba lépése után megvizsgálja a nyelvtörvényt, hogy az tiszteletben tartja-e a jogszabály minden állampolgár jogait. Nem sokkal ezután azonban az ukrán nyelvtörvény újabb cikkelye lépett hatályba, amely az államnyelv internetes használatát és a termékekre telepített felhasználói felülettel rendelkező számítógépes programok nyelvi beállításait szabályozza. Vagyis minden egyes Ukrajnában bejegyzett vállalkozás, állami intézmény és kommunális szervezet hivatalos internetes honlapja, közösségi oldala, YouTube, Viber és Telegram csatornái, illetve egyéb alkalmazásai ukrán nyelvű változattal is kell, hogy rendelkezzenek.

Később, a 2021 júliusától érvényes nyelvhasználati előírásokban pedig már olyan pontok is szerepeltek, hogy az állami munkahelyen dolgozók rendelkezzenek ukrán nyelvvizsgával; 

a múzeumok, galériák kísérő hanganyagainak ukránul kell szólniuk; minden nem ukrán nyelvű színdarabot és mozifilmet csak ukránul lehet előadni, illetve levetíteni; a kiadók kiadványainak és a könyvtárak könyvállományának fele ukrán nyelvű kell hogy legyen.

Végül 2022 telén az ukrán parlament új törvényt fogadott el a nemzeti kisebbségekről, hatályon kívül helyezve a korábbit, 

Sebestyén József agyonverés

És persze ne feledkezzünk meg a közelmúltban történt – mind közül a legdurvább – estről sem: amikor is Sebestyén Józsefet úgy megverték a kényszerbesorozás során, hogy később belehalt sérüléseibe. A férfit állítólag vasdoronggal ütötték, majd ide-oda szállították, 

Az ügy kapcsán Orbán Viktor azonnali intézkedést követelt. „A magyar kormány kezdeményezte Brüsszelben, hogy az Európai Unió emberi jogi szankciós listájára azonnali hatállyal vegyék fel azokat az ukrán vezetőket, akik felelősek Sebestyén József magyar állampolgár haláláért” – fogalmazott az eset után. 

Az is ismert tény, hogy az orosz-ukrán háború során már nem egy kárpátaljai magyar katona veszítette életét, a teljesen értelmetlen harcokban, úgy hogy nem is az ő háborújuk.

Nyitókép: MTI