A városkép meghatározó eleme, a Turul-emlékmű már a második szobor a munkácsi várban. Az elsőt, Berczik Gyula alkotását még a millennium évében, 1896-ban emelték, majd 1926-ban, a csehszlovák megszállás idején elbontották. Az új, egyébként nagyobb méretű Turul-ércalakra egészen 2008-ig várni kellett, amikor az Amerikából hazatérő Pákh Sándor kezdeményezésére és támogatására felavathatták az egyébként ukrán nemzetiségű művész, Mihajlo Beleny alkotását.
A szobor felállítása a kárpátaljai nemzetiségek egymás mellett élését is szimbolizálta, hogy egy ukrán többségű város mindennapjainak a jelentős számú magyar és orosz kisebbség is részese lehet. Ezt a gesztust szüntette meg a munkácsi városvezetés, amikor váratlan és gyorsan végrehajtott döntéssel a trizubára cserélte a turult. A magyar lakosság méltóságát és egyenlőségérzetét súlyosan sértő lépésről
a városi tanács nem konzultált a nemzetiségi képviselőkkel.
A döntéssel szemben a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség is tiltakozott. Dobsa István kárpátaljai politikus pedig úgy fogalmazott, hogy a rombolás helyett a békés egymás mellett élésre kellene törekedni, hiszen magyar és az ukrán történelmi jelképek megférhetnének egymás mellett: „Mélységesen elítélem a szándékot, és bízom abban, hogy akadnak olyan ukrán nemzetiségű emberek, akik velem együtt gondolják ezt így. Ne engedjék becsapni saját magukat! Rombolni mindig könnyebb, de az a gazemberek módszere. A Trizub megférhet az emlékmű mellett.”
A magyar kormány részéről Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára fogalmazott meg éles kritikát: „Egy európai értékeket valló országban alapvető fontosságú a történelmi emlékművek és emlékhelyek kölcsönös tisztelete.”