A Mandiner is beszámolt róla, hogy a G7 országok nagykövetei aggodalmukat fejezték ki az ukrán biztonsági szolgálat (SSU) által a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) ellen folytatott házkutatások miatt, amelynek során július 21-én nyolcvan házat kutattak át „orosz befolyás semlegesítése céljából”, és állítólag lelepleztek egy orosz kémet. A csoport országai egyúttal újabb korrupcióellenes reformok végrehajtására szólították fel a frissen kinevezett miniszterelnököt, Julija Szviridenkót.
A Korrupcióellenes Hivatallal szembeni szélsőséges eljárásról a Bloomberg is beszámolt. A lap szerzője szerint a közelmúlt történései nagyon rossz fényt vetnek az ukrán vezetésre, és mindenképp veszélyt jelentenek az ország társadalmára nézve.
Sosem jó jel, ha a korrupcióval vádolt kormányok rajtaütnek azokon az ügynökségeken és aktivistákon, akik megpróbálják őket felelősségre vonni”
– kezdi a szerző a cikket, amelyben az ukrán kormány legutóbbi intézkedését az „elnyomó diktatúrák” eszközeihez hasonlítja. Hozzáteszi, Kijev ezt nem engedheti meg magának, ha továbbra is azt várja az európai adófizetőktől, hogy anyagilag támogassák az oroszok elleni háborúban.
Végül az ukrán parlament kedden fogadott el egy új törvényt, amellyel megfosztanák függetlenségüktől a korrupció-ellenes hivatalokat, és az elnök hatásköre alá vonnák őket.
Ukrajnában sem örülnek a fejleményeknek
A törvényjavaslat elfogadását keményen elítélte az Európai Bizottság is, ahol az egyik szóvivő emlékeztette rá az országot, hogy az Európai Unió már most is jelentős támogatást nyújt Ukrajnának,
ennek azonban fontos feltételei az átláthatóság, az igazságszolgáltatás és a demokratikus kormányzás reformja
– számolt be róla a The Kyiv Independent.
Nem véletlen, hogy a korrupcióellenes aktivisták meglátása szerint a törvényjavaslat akadályozni fogja Ukrajna európai integrációját, mivel a független korrupcióellenes intézmények működése kulcsfontosságú feltétele volt az ország Európai Unióhoz való csatlakozásának.