Leiskolázták az EU-t, Orbán Viktor törekvései és a budapesti békecsúcs viszont terítéken maradt

„Volt esélyetek, fiúk, de nem éltetek vele” – szúrt oda az orosz külügyminiszter a brüsszeli vezetésnek.

Jeffrey Sachs szerint Magyarország olyat vitt véghez, ami senki másnak nem sikerült: egyszerre élvezi Washington és Moszkva bizalmát. Az elemző rámutatott: a brüsszeli támadások dacára a magyar miniszterelnök zseniális stratégiája tette megkerülhetetlenné Budapestet, ahol hamarosan a világbéke születhet meg.

Budapest egyik pillanatról a másikra geopolitikai központtá vált, és az ország méreténél jóval nagyobb befolyással bírhat Európa jövőjére nézve – állítja Jeffrey Sachs. Az amerikai közgazdász és nemzetközi gazdasági szakértő videóban elemezte, mi Magyarország szerepe az ukrajnai háborút lezáró békefolyamatokban, és hogyan sikerült egyszerre az USA-val és Oroszországgal is jó kapcsolatot kialakítania a magyar kormányfőnek.

„November 28-án az Egyesült Államok és Oroszország is megerősítette, hogy jó kapcsolatot ápol Budapesttel, és készek a NATO-tagállam fővárosában folytatni a közelgő béketárgyalásokat”
– idézte fel az elemző, és feltette a kérdést: vajon miért Magyarország, és miért pont most kapta ezt a kiemelt geopolitikai jelentőségű szerepet?

Ezt is ajánljuk a témában

„Volt esélyetek, fiúk, de nem éltetek vele” – szúrt oda az orosz külügyminiszter a brüsszeli vezetésnek.

Hangsúlyozta, Budapest szimbolikus pozíciója az ukrajnai béke kérdésében vitathatatlan, hiszen 1994-ben is a magyar fővárosban született meg az Ukrajna biztonságáról és integritásáról szóló Budapest Memorandum. Az, hogy ismét itt dőlhet el Ukrajna sorsa, egyértelműen szimbolikus jelentőséggel bír.
Ugyanakkor számos más tényező és politikai érdek is közrejátszik abban, hogy az ország, amelynek miniszterelnökét Orbán Viktornak hívják, ennyire központi szereplővé vált.
Sachs szerint a magyar miniszterelnök a „kettős elköteleződés” nagy mestere, és kevesen tehetik meg rajta kívül, hogy ugyanolyan higgadtan, magabiztosan és jó pozícióból tárgyaljanak a Kremlben, mint a Fehér Házban. „Orbán egyszerre képes üzletet fenntartani az energia terén Moszkvával, és közben nagyon közeli kapcsolatot ápolni Donald Trump amerikai elnökkel” – ismerte el. Hangsúlyozta azonban, hogy a magyar álláspont nem csupán diplomáciai koreográfia, hanem több tényező eredménye.
„Magyarország nemcsak közvetítő, de egyedülálló híd a geopolitikai riválisok között”
– állapította meg.
A két nagyhatalom és Magyarország érdekei azonban jócskán túlmutatnak a baráti, kétoldalú kapcsolatok ápolásán, vélekedik a szakértő, aki szerint Orbán Viktor egyik legnagyobb előnye az, hogy képes volt az ország sebezhetőségét annak előnyére fordítani. Hozzátette, ez az oka annak is, hogy Budapestet jelölték meg a tárgyalások helyszínéül.
Emlékeztetett, hogy a magyar kormány szuverenista politikája, amelyet az Európai Unióban képviselt, és ami miatt Brüsszelben annyi támadást kap, paradox módon hozzájárult annak a politikai brandnek a kialakításához, aminek köszönhetően most Moszkva és Washington is Budapestet látja a legalkalmasabb európai partnernek.
„Magyarország kivétele a szankció alól lehetőséget ad Budapestnek, hogy közvetítő szerepet töltsön be a felek között” – mondta a szakértő, és hozzátette, Trump azzal, hogy Budapestnek adott valamit, amit a többi országnak nem, asszimetriát generált az Európai Unióban.
Ezt is ajánljuk a témában

Donald Trump amerikai elnök újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy azért esett Magyarországra a választása a csúcstalálkozót illetően, mert kedveli Orbán Viktort, és hazánk egy biztonságos ország. De az sem mellékes, hogy a magyar főváros már bizonyított, minden készen áll a budapesti békecsúcsra.

Moszkva számára pedig mindenképp előnyös, hogy egy NATO-tagállamon belül szerezhet platformot a tárgyalásokra, valamint a magyar vétó az oroszországi szankciók ellen szintén reménykedésre adhat okot Moszkva számára a szankciók feloldására vagy egy rugalmasabb tárgyalási hozzáállásra az európaiak részéről.
A teljes, angol nyelvű elemzés itt tekinthető meg.
Nyitókép: SAUL LOEB / AFP