Vége az álmodozásnak, győzött a realitás: kiszivárgott a terv, ami végre elhozhatja a békét Európába

„Valóban közel áll az ukrán-orosz megállapodás?” – erre a kérdésre igyekszik válaszolni vasárnap publikált elemzésében a Faktum Projekt, amely sorra veszi a lehetséges forgatókönyveket, valamint az érintett felek lehetőségeit a háborús helyzet rendezése kapcsán.

Az elemzés kiemeli, hogy az USA által novemberben előterjesztett 28 pontból álló béketerv-tervezet, amely diplomáciai körökben „Witkoff-Dmitrijev Keretmegállapodásként” ismert, radikális változásokat hozhat a tárgyalások menetében. A dokumentum nem a hagyományos külügyi csatornákon keresztül született, hanem informális, közvetlen egyeztetések eredményeként. Az eredeti 28 pont idő közben európai és ukrán konzultációk nyomán csökkent, most pedig mindenki arra vár, hogy mit reagál Oroszország a módosított csomagra. Az emelző hangsúlyozza, jelenleg a béke legfőbb akadálya a területi státusz, szuverenitás és biztonsági garanciák rendezésének kérdése.

 a Krím, valamint Luhanszk és Donyeck megyék „de facto” orosz ellenőrzés alá kerülnének. Emellett egy úgynevezett „kivonulási zónát” (withdrawal zone) hoznának létre egyfajta demilitarizált ütközőzónaként, ahol sem orosz , sem NATO-csapatok nem tartózkodhatnának. A déli frontszakaszon, Herszon és Zaporizzsja megyékben a helyzet a „jelenlegi érintkezési vonal” mentén fagyna be, így orosz kézben maradna a Krímhez vezető szárazföldi folyosót és a mariupoli kikötőt, a zaporizzsjai atomerőmű felügyeletét pedig nemzetközi hatóság látná el.

A terv emellett jelentősen korlátozná Ukrajna védelmi képességeit: az aktív katonai létszám 600 ezer főre csökkenne, tiltanák a nagy hatótávolságú rakéták birtoklását, és politikai szinten alkotmánymódosítással biztosítanák a NATO-csatlakozás tilalmát és az örökös semlegességet. 

A gazdasági és újjáépítési fejezetekben ugyanakkor megfigyelhető az amerikai érdekek jelentős érvényesülése. Az újjáépítési alap fő forrása a befagyasztott orosz eszközök és az EU hozzájárulása lenne, az USA pedig igényt tartana a profit 50 százalékára.

Oroszországot gazdaságilag ösztönöznék a béketerv elfogadására, olyan eszközökkel, mint a szankciók fokozatos feloldása, és Moszkva visszavétele a G( tagállamok körébe. Az ukrán fél jelenleg a tervezet módosítására törekszik, különös tekintettel az automatikus biztonsági garanciák megszerzésére és a területi elismerés jogi kereteire.

 – foglalja össze az elemző.

Nyitókép: FREDERICK FLORIN, Brendan SMIALOWSKI, Olga MALTSEVA / AFP