Ez Ukrajna, ahol személyre szabják, hány ezer dollárért úszhatod meg a halált

Orosz dróntámadások érték Harkiv és Zaporizzsja városában a toborzóközpontokat július 7-én – számolt be róla az Ukrán Fegyveres Erők Szárazföldi Parancsnoksága; összesen négy sérültről adtak hírt.

Az oroszok egy ideje előszeretettel célozzák (és találják el) az ilyen létesítményeket. A The Washington Post szerint azért, hogy így törjék meg az ukrán élőerő-utánpótlást, és ezzel mérjenek végzetes csapást az emberhátrányban lévő ellenségre.

Ez egyértelmű, a háttérben azonban nem csak a nyilvánvaló orosz taktikai szándék áll. 

A címeket persze maguk az oroszok is ismerik, de nem is ez a lényeg, hanem a jelzés arra vonatkozólag, hogy míg egyéb, civil területen lévő létesítmények támadása a polgári áldozatok és anyagi kár miatt moszkvai szemszögből sok „pr-kárral” jár, 

Ennek ugyancsak világos okai vannak: az ukránok harci kedvét felőrölte az elmúlt három év, vagy – ahogy Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő szokta mondani – aki nacionalista, hazafias alapon harcolni akart, az már elesett, megsebesült, vagy fogságban van, a többieket meg korbács és kalács – az előbbit egyre nagyobb arányban tartalmazó elegyével – igyekeznek mobilizálni.

Miközben az egyszeri ukrán azt látja, hogy az elnökhöz közeli körök meggazdagodnak a háborún, addig az átlagember számára egyre elviselhetetlenebb, veszélyesebb az élet a háború sújtotta országban, és jellemzően a behívók is azokat találják meg, akik nem tudnak eleget fizetni annak elkerüléséért.

Vagy, ahogyan a 444 által is hosszasan bemutatott Zelenszkij-párti propagandista elemző-újságíró-celeb Vitalij Portnikov hangoztatta: 

De erről még később szót ejtünk.

Hogy is zajlik a „toborzás”?

Korábbi cikkeinkben elsőként tártuk fel a tragikus módon elhunyt Sebestyén József kárpátaljai mozgósított ügyét, illetve összeszedtünk néhány olyan esetet, amely megütötte legalább az ukrán média ingerküszöbét.

Természetesen nem minden erőszakos sorozás végződik emberöléssel, ez „csak” a jéghegy csúcsa – és van, akit másképp ér utol a halál.

Az egész mozgósítás alapja a „buszifikáció”, vagyis a buszoztatás: ilyenkor egy-egy településen meg­jelennek a sorozást intéző egyenruhások, és az utcán összefogdosott embereket a katonai kisbuszokba kísérik, a telefonjukat elveszik, így a hozzátartozók napokig nem tudják, mi történt velük. Ennek a folyamata meglehetősen ritkán zajlik humánusan.

Dmitro Lubinec, a parlament emberi jogi biztosa már korábban intézkedéseket sürgetett a rendszeresen alkalmazott fizikai erőszak miatt, beleértve olyan eseteket, amikor a TCK-sok konkrétan elgázoltak embereket, feltételezve, hogy szökésben lévő hadkötelesek. Emellett tele az internet az erőszakos sorozást kísérő jelenetekkel, ezeket szőnyeg alá söpörni még a hadicenzúra idején is lehetetlen. 

De még azokat is megviseli a helyzet, akiknek van valamilyen felmentése: nagycsaládosként, rokkantként, diákként vagy éppen pedagógusként. Egy forrásunk arról számolt be, hogy igazi, szovjet típusú csuklóztatás zajlik a TCK-irodákban. „Folyamatosan frissítgetik az adatbázist, aki nem újítja meg időről időre az adatait, azt pirossal jelzi a rendszer, gyakorlatilag körözés alá esik, és a rendőr első dolga, ha igazoltatja, bevinni a toborzóközpontba” – írta le nekünk a folyamatot. A mentesítő iratot egyre rövidebb időre állítják ki, egyre többet kell érte sorba állni, az adatmegújítások elmulasztása pedig súlyos, forintban akár negyedmilliós bírságot von maga után. Forrásunk – aki nagycsaládosként mentesült – torokszorító helyzetekről mesél: 

A szovjet stílusú csuklóztatás mindennapos, informátorunk egy ismerősét például annak ellenére vitték be, hogy nagycsaládosként mentességet élvezett; pár óráig bent tartották, majd kiengedték ugyan, de az iratait még napokig nem kapta vissza, így remeghetett minden ellenőrzésnél. „A hatalmaskodás abszolút része a mindennapjainknak” – mondja. 

Egy másik informátorunk – aki ugyan már Magyarországon él, katonakorú gyermeke azonban kint ragadt – egy másik jellemző történetet oszt meg velünk: mivel a hadkötelezettség felső korhatára hatvan év, egy ötvennyolc éves ismerősét is megpróbálták bezsuppolni, el is vitték, alkalmasnak is nyilvánították, azonban hiába furikázták végig az országot vele, az elmondás szerint több ezer kilométert, sehol sem kellett, mert valójában nem volt alkalmas katonai szolgálatra. Így végül hazaengedték, de minden hónapban jelentkeznie kell a toborzóirodánál, hogy meg ne szökjön...

Tessék odafáradni a kasszához

Természetesen van egy másik módja is annak, hogy az ember elkerülje a mozgósítást, ez pedig a már említett korrupció.

Több forrásból úgy tudni, hogy egy behívót kapott személynél a rendőr vagy a toborzótiszt általi egyszeri „elengedés” 500 dollár, de egy informátorunkat kétezer dollárért voltak hajlandóak csak továbbengedni, aki azóta otthon kuksol. Olyan híreket is hallottunk, hogy a mohó TCK-sok egy piaci árust cibáltak be a toborzóközpontba, akivel közölték, ha nem szed össze ötezer dollárt, elviszik a frontra. 

Ukrajna egyébként a Transparency International korrupcióérzékelési felmérése szerint csak 

• Oroszországot, 
• Fehéroroszországot és 
• Bosznia-Hercegovinát 

előzi, minden más európai országnál rosszabbak a mutatói. 

Ahogy a szervezett bűnözés terén is brutális a helyzet, az összes európai országok közül a The Organized Crime Index adatai szerint kizárólag Oroszország áll rosszabbul ezen a téren Európában. Nem csoda, hogy az egyenruhások körében is folytatódnak a korrupciós és maffiaszerű gyakorlatok.

Természetesen folyamatosak a lebukások; Zaporizzsjában nemrég fény derült rá, hogy egy toborzóközpontban mintegy 1500 embernek segítették megúszni a frontot, egészen kreatív módon: egy fiktív bázisra regisztrálták a hadköteles férfiakat, hamis okmányokat kaptak arról, hogy rendben megjelentek a bizottság előtt, és ezekkel tudtak valahogy szabadon mozogni. De olyanról is tudni, hogy a besorozott a parancsnokánál hagyta a bankkártyáját, ő maga hazament, és havonta utalta a kártyához tartozó számlára a védelmi pénzt, a parancsnok pedig falazott neki. Az orvosok egy része maga is nagyüzemben hamisítja az alkalmatlanságot igazoló dokumentumokat: a Cserkaszi megyei ügyben a hatóságok azt derítették fel, hogy a helyi katonai orvosi bizottság legalább száz hamis orvosi igazolást állított ki annak, aki ki tudta fizetni érte a 8-15 ezer dolláros taksát.

Egy korábbi interjúban Szikora Attila Közép-Ukrajnában élő magyar közösségszervező kifejtette, 

Ugyanis, mint azt az Ukrajinszka Pravdának Szerhij Rohmanyin ellenzéki parlamenti képviselő elmondta, a toborzótisztek a létszámtöltésre mennek (ami a pénzzel magukat kiváltók helyének feltöltését is jelenti, bármilyen eszközzel),

Nyitókép: egy harkivban szétlőtt toborzóközpont július 7-én/ Forrás: SERGEY BOBOK / AFP