Rendkívül hosszú ideig ülésezett a leghosszabb konklávé a történelemben. Mutatjuk, mikor, meddig és miért üléseztek a bíborosok! De a legrövidebb konklávét is megemlítjük, és azt is, az előző tíz konklávé mennyi ideig tartott 1903-2013 között.
IV. Kelemen pápa 1268. november 29-én halt meg Viterbóban, és utódát, X. Gergelyt csak 1271. szeptember 1-jén választották meg. Azaz eme konklávékor, mely a leghosszabb a pápaválasztások történetében, 1034 nap telt el a pápa halála és új utódának megválasztása között. A konklávé maga ennél egy-két héttel rövidebb lehetett. Azután kezdődött meg, hogy a húsz bíborostól 19 megérkezett Viterbóba.
A bíborosok másfél évig tárgyaltak, közben kettejük meghalt, mielőtt a a „nép kapitánya”, azaz a polgármester, Raniero Gatti bezárta őket a pápai palotába. A pápai udvar ugyanis ekkor kényszerűségből nem Rómában, hanem 1257 óta nagyrészt Viterbóban tartózkodott. Miután bezárták a bíborosokat a palotába, a tetőt is elbontották felettük. Aztán böjtre fogták őket, egyre kevesebb ételt kaptak, és katonák állták körül a palotát.
A bíborosok négy pártra szakadtak: az angevitákra, Anjou Károly támogatóira; a ghibelin pártra, ami a császárságot támogatta; és két római arisztokrata család külön pártjára, az Orsini-pártra és az Annibaldi-pártra. Aztán viszont már csak két párt maradt, mivel az Orsinik az Anjou-, az Annibaldiak a császárpártiakhoz csatlakoztak.
Végül 1971 szeptember elsején a bíborosi kollégium létrehozott egy hatfős bizottságot , három-három fővel mindkét oldalról. Ez a bizottság választotta meg Tebaldo Viscontit, aki azonban nem volt jelen, mivel nem volt bíboros, sőt pap sem, viszont afféle káplánként kísérte a keresztes hadjáratban IX. Lajos francia királyt. Visconti Acre szentföldi várában értesült megválasztásáról. és hat hónap múlva érkezett Viterbóba, ahol pappá szentelték, majd ezután bevonult Rómába. Érdekesség, hogy két elődje, IV. Orbán és IV. Kelemen sem volt képes Rómában letelepedni, a nép ugyanis nem fogadta el őket. és ahogy X. Gergely, úgy elődje, IV. Kelemen sem volt pap, amikor megválasztották.
Ahogy Michael Walsh írja a konklávékról szóló könyvében: X. Gergely megesküdött hogy soha nem felejti el a Szentföldet, és ő is elhatározta, hogy dolgozni fog a latin és a görög egyházak újraegyesülésén.
A pápaválasztás szabályozására X. Gergely összehívta a lyoni zsinatot 1274. május 7-re. A tanácskozás Ubi periculum („Ahol veszély van”) rendelkezése szabályozta a pápaválasztást, mégpedig a következőképp:
(1) A választást abban a városban kell megtartani, ahol a pápának van meghalt;
(2) A bíborosoknak tíz napot kell várniuk minden bíborosra, hogy megérkezzen; de csak tíz napot;
(3) A bíborosok ezután azon a helyen kell összegyűlniük, ahol az utolsó pápa élt;
(4) Minden bíborosnak csak egy kísérője lehet, szükség esetén kettő is;
(5) Mindannyiuknak közösen kell lakniuk egy szobában, elkerített rész és függöny nélkül;
(6) Egy külön helyiséget engedélyeznek számukra, ami nyilván a mosdó;
(7) Teljesen be kell zárkózniuk,, és senki sem léphet be;
(8) Senki sem kommunikálhat velük, ők sem mással
(9) Ha három nap elteltével nincs eredmény választás, akkor ebédre és vacsorára csak egy fogás engedélyezett, majd öt nap után után csak kenyeret, bort és vizet adjanak nekik, míg elő nem állnak az eredménnyel.
A középkorban egyébként teljesen normális volt, hogy a mainál jóval kisebb, 20-52 fős bíborosi kar hónapokig ülésezik pápaválasztáskor, de az 1268-1271-es kirívóan hosszú volt.
At említett szabályozást nem mindig tartották így be, és azóta már számos pápa szabályozta újra a pápaválasztást, legutóbb II. János Pál és XVI. Benedek, így ma már nem ezek a szabályok vannak érvényben.
Az egyik legrövidebb konklávé II. Gyula pápa 1503-as megválasztása volt, akit Ambrogio Piazzoni történész szerint alig pár óra alatt választottak meg.
A modern konklávék, 1903-2013 között 2-5 napot tartottak, az előző kettő, 2005-ben és 2013-ban két napot (XVI. Benedeket az ötödik, Ferencet a negyedik fordulóban választották meg).
Fotó: a viterbó dóm, ahol a konklávé kezdődött (Wikipédia)
A pap és a templom tisztelete alapvető erkölcsi norma – mondja a Mandinernek Makláry Ákos görögkatolikus parókus, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke. Makláry Ákost Hadházy Ákosék keddi, ferenciek terei akciójáról kérdeztük. Interjúnk.
Újabb vörös vonalat léptek át Hadházy Ákosék: a tüntetők rárontottak egy papra kedden délután. Nem ritkák a hasonló egyház- és hitellenes akciók külföldön sem.
Ha valakik így és erre a gondolatiságra akarják leváltani a jelenlegi kormányt, az több mint rémisztő! Milyen országot akar az ellenzék, Tóta W., Hadházy, Magyar Péter meg a többiek.
Nemcsak az szja- és társasági adó-emelés van terítéken a Tisza Pártnál, hanem a különböző területekre juttatott pénzek megvonása is. A vállalkozások mellett a Tisza új gazdasági agytrösztje, Kármán András a sportra és az egyházakra szánt összegeket is elvenné, szerinte ezekre túl sokat költ az állam.
Az író, festő- és előadóművészt, a Budapesti Református Cigány Szakkollégium vezetőjét egyebek mellett a romapasztorációról, Krisztus cigány hangjáról, a pokolról és az isteni fényről kérdeztük. Interjúnk.
A Tisza Párt elnöke a helyi kulturális fesztivál megnyitójának időpontját szemelte ki, de a szervezők egy lépéssel előtte jártak.
A válogatott támadó fejesgólja három pontot ért Genkben a Ferencvárosnak. Varga mellett Dibusz Dénes is értékelt, úgy látta, annyira azért nem jók, hogy az egész találkozót kontroll alatt tartsák.
A belga csapat egyik legjobb játékosa sérült meg.
