Így választják a pápát: itt van minden, amit a konklávéról tudni kell

A pápaválasztás mindig kivételes esemény, ilyenkor sűrűn repkedek a félig, vagy annyira sem ismert fogalmak, amelyeket a bennfentesek magabiztosságával szoktak leközölni újságírók, noha maguk sem mindig ismerik azok jelentését, vagy éppen a folyamatot magát.

 A konklávén, amit a Sixtus-kápolnában kell tartani, részt kell vennie minden bíborosnak, aki a pápa halálának napjáig nem töltötte be a 80. életévét. A többiek nem vehetnek részt.

A bíborosi kollégium a pápa tanácsadóit takarja, lényegében a Szentszék szenátusát. A középkorban 20-40 fős volt a testület, mely az előző évszázadokban fokozatosan felduzzadt. Jelenleg 252 tagja van, akikből 135-en vannak nyolcvan év alatt, azaz ők vehetnek részt a konklávén, de elvileg nem csak maguk közül választhatnak.

A konkávé elkezdésével legalább két hetet várni kell, de legkésőbb a pápa halálát követő huszadik nap el kell kezdődnie. Az első nap délelőttjén tartják a pápa megválasztásáért, azaz Pro eligendo Pontifice szentmisét, melyet a bíborosi kar vezetője, azaz dékánja celebrál, aki jelenleg a 91 éves Giovanni Battista Re olasz bíboros, aki koránál fogva nem lesz jelen a konklávén, ezért magát a konklávét Pietro Parolin államtitkár bíboros fogja vezetni.

A legfiatalabb diakónusbíboros sorshúzással kiválaszt kilenc bíborost: három szavazatszedőt, három revizort és három beteglátogatót (akik elmennek az esetleg ágyhoz kötött bíborosok szavazataiért). A szavazólap tetején ez a felirat olvasható: „Eligo in Summum Pontificem”, azaz: „Pápának választom”. Ez alá írják a szavazók az általuk preferált bíborostársuk nevét.

Az első nap egy szavazás van, a továbbiakon délelőtt is kettő és délután is kettő. XVI. Benedek 2007-es rendelkezése szerint a kétharmados, minősített többséghez ragaszkodni kell (ami jelenleg 90 szavazatot jelent), de 30 forduló elteltével, a konklávé 11. napján már csak a két legtöbb szavazatot kapott bíboros közül lehet választani, akik ekkor már nem szavazhatnak.

A szavazólapokat a kápolna hátsó sarkában lévő kályhában égetik el.

• Ha nincs eredmény, fekete füstöt igyekeznek kreálni.
• Ha van, felszáll a fehér füst,

és idővel megjelenik a Szent Péter bazilika balkonján a bíborosi kar protodékánja (a bíborosok három rendjéből – püspöki, diakónusi, presbiteri – a diakónusi rend legrégebb óta bíboros tagja), Dominique Mamberti marokkói születésű francia bíboros, hogy bejelentse:

„Annuntio vobis gaudium magnum: habemus papam! Eminentissimum ac reverendissimum dominum, dominum [keresztnév] Sanctæ Romanæ Ecclesiæ cardinalem [vezetéknév], qui sibi nomen imposuit [pápai név].”

Magyarul: „Nagy örömhírt mondok nektek: van pápánk! Őeminenciája és őméltósága [keresztnév] úr, a Szent Római Egyház [vezetéknév] kardinálisa, aki magának a [pápai név] nevet választotta.”

Az előző két pápa megválasztása

XVI. Benedek pápa 2013 február 11-én bejelentett és 28-ától érvényes lemondása után a március 12-13-án tartott konklávé az ötödik szavazási körben járt sikerrel. Ferenc pápát az akkor 207 fős bíborosi testület 115 nyolcvan év alatti tagja választotta meg. Egyébként 117-en voltak, de ketten nem jelentek meg: Julius Darmaatmadja indonéziai bíboros a szeme romlása miatt, és Keith O'Brien skót bíboros az ellene felhozott molesztálási vádak miatt. 

XVI. Benedek 2005-ös megválasztásakor a bíborosok április 18-én vonultak be a Sixtus-kápolnába. Az akkor 183 tagú bíborosi testületből ekkor is 117-en voltak 80 év alatt, de kettejük távol maradt: Jaime Lachica Sin fülöp-szigeteki és Adolfo Antonio Suárez Rivera mexikói bíboros, mindketten egészségügyi okokból. Joseph Ratzingert másnap, a negyedik szavazási körben választották meg.

Ugyanazon a napon este 20 órakor szállt fel először a fekete füst a Sixtus-kápolna kéményéből. Fekete volt a füst másnap délelőtt is, a pápa megválasztását jelző fehér füst 19-én 17 óra 56 perckor szállt fel. Jose Bergoglio buenos airesi érsek, azaz Ferenc pápa megválasztását Jean-Louis Tauran francia bíboros, akkori protodékán jelentette be.

Ekkor történt egy malőr is: az olasz püspöki kar kiadott egy közleményt, amelyben Angelo Scola milánói érsek pápává választásához gratulált, majd negyven perccel később korrigáltak.

Érdekességek a konklávék történetéből

A pápaválasztás máig hatályos szabályainak jó részét először II. Miklós pápa fektette le 1059-ben, In Nomine Domini dektérumával. Eszerint először a helyi bíborosok vitatják meg, ki lehetne a pápa, lehetőleg a helyi papság soraiból, majd csatlakoznak hozzájuk a távolabbról származó bíborosok is, végül a hívő nép jóváhagyja a választást.

A kétharmados szabályt III. Sándor pápa vezette be 1179-ben, eltörölve az egyhangúság követelményét, ami addig lehetetlenül hosszúra nyújtotta a pápaválasztásokat.

A hosszúra nyúlt procedúrák miatt 1241-től bezárták a bíborosokat.

Az ekkor megválasztott X. Gergely pontosabban szabályozott, hogy legközelebb a választó testület elkerülje a bonyodalmakat.

A II. Lyoni Zsinat 1274-es Ubi periculum konstitúciója értelmében ott kellett a bíborosoknak összegyűlni, ahol a pápa meghalt, mégpedig tíz nap elteltével.

Később rögzült a konklávé helyszíneként a Sixtus-kápolna, bár 1800-ban Velencében gyűltek össze a bíborosok, négy konklávét pedig a pápa főrezidenciáján, a Quirinale-palotában tartottak.

A 16. századtól informálisan rögzült az uralkodói vétójog, amit egy-egy koronabíboros jelentett be, jelezvén, hogy királya nem támogatja valamely bíboros megválasztását. Ezt az egyházi kánonjog sosem ismerte el, de politikai realitásként sokáig elfogadták a pápaválasztók. 

Ezután X. Piusz pápa kiközösítés terhe mellett tiltotta meg a bíborosoknak az ilyesfajta kívánságok közvetítését.

A modern szabályozások

VI. Pál két dolgot módosított. Először is 1970-ben kizárta a nyolcvan év feletti bíborosokat a választók közül, úgymond megkímélvén őket eme súlyos döntés felelősségétől. Másodszor pedig 1975-ös Romano pontifici eligendo apostoli konstitúciójával 120 főre emelte a választókorú bboríosok létszámát.

Ezután jött II. János Pál már említett, 1996-os Universi Dominici gregis apostoli konstitúciója, mely hivatalosan is eltörölte a közfelkiáltással és kompromisszummal való választás régóta nem használt elvi lehetőségét. Emellett megerősítette a kétharmados szabályt azzal, hogy a 30. szavazási forduló után egyszerű többség is elég. Ezt „csinálta vissza” utóda, XVI. Benedek azzal, hogy a 30. forduló után csak a két elsőre lehet szavazni, közülük kell megkapnia valakinek a kétharmadot.

(A cikk megírásához felhasználtuk Érszegi Márk Aurél kánonjogász Pápa, Szentszék, Vatikán című kötetét – Szent István Társulat, 2014.) 

Fotó: A L'Osservatore Romano által közreadott képen az új egyházfő megválasztásáért (Pro Eligendo Romano Pontifice) miséznek a bíborosok a vatikáni Szent Péter-bazilikában 2013. március 12-én, mielőtt megkezdődik a konklávé a sixtusi kápolnában.

Fotó: MTI/EPA/L’Osservatore Romano