Felpörögtek a kerekek: így működött a magyar diplomáciai nagyüzem 2024-ben

Nyitókép: Simona Granati - Corbis/Corbis via Getty Images

***

Számos nemzetközi találkozóra került sor 2024-ben, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett. Persze Magyarország látta el az Európai Tanács soros elnökségét is július 1. és december 31. között, ami érthető módon szaporította az amúgy sem ritkás találkozókat, de ezt megelőzően is került sor több magas szintű egyeztetésre – nem mindenhol feszültségmentesen.

Február 27-én például azzal a Donald Tuskkal kellett tárgyalnia Orbánnak a V4-ek találkozóján, aki tavaly októberben koalícióban le tudta váltani a Fidesz fő lengyel szövetségesét, a Jog és Igazságosságot (PiS), és aki személy szerint is folyamatosan bírálta Magyarországot – igaz, a találkozón ennél szelídebb hangokat ütött meg, de látszott a törésvonal a cseh-lengyel és magyar-szlovák páros között.

Aztán – egy kis antalyai kitérő után, ahová Recep Tayyip Erdogan török államfő hívta a miniszterelnököt március első napjaiban – március 8-án Mar-a-Lagóban a magyar miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnökjelölt között került sor találkozóra. Itt a két politikus egy órán keresztül tárgyalt elsősorban a béketeremtésről. A helyszín önmagában is érdekes, és bír egy kicsi (osztrák-)magyar kötődéssel.

Az elsőt rögtön a július 1-jétől indult féléves magyar uniós elnökség kezdetén megindította, ugyanis – nyilvános előzetes bejelentés nélkül – Kijevbe utazott július 2-án, egynapos megbeszélésre Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Ám amilyen boldog volt Zelenszkij és a nemzetközi sajtó a kijevi találkozó miatt, olyan felháborodással fogadta, hogy a békemisszióhoz bizony a többi fél is kelletik: a miniszterelnök második útja Moszkvába vezetett, július 5-én érkezett az orosz fővárosba, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt.

Ezt követte az út 7-én Pekingbe, ahol Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott, aki nem mellesleg két hónappal korábban járt Budapesten.

S végül egy washingtoni látogatással zárta le Orbán az első békemissziót, a július 9-i NATO-csúcson, két napra rá pedig ismét Mar-a-Lagóban találkozott Donald Trumppal.

A második „körre” decemberben került sor.

A hónap negyedikén a miniszterelnök eleget téve Ferenc pápa meghívásának a Vatikánba látogatott, ahol természetesen a békéről tárgyalt a Szentatyával.

Majd március 9-én Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel és Elon Musk üzletemberrel tárgyalt Floridában, két nappal később pedig egyórás telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, 12-én pedig Ankarába érkezett, hogy Recep Tayyip Erdogan török államfővel beszéljen.

Mindezek mellett volt még számos nemzetközi találkozó, amelyen a miniszterelnök részt vett; június 25-én és október 22-én például Emmanuel Macron francia elnökkel Párizsban, az Élysée-palotában egyeztetett, előbbi esetben a magyar soros elnökség programjáról, utóbbi alkalommal az európai versenyképességről.

Érdekesség, hogy Macron volt az egyik legkomolyabb európai vezető, aki ha óvatosan is, de kiállt Magyarország és a békemisszió mellett.

Ezek közül az év első felében kiemelendő a harmadik CPAC Hungary („Konzervatív Politikai Akció Konferencia”), amelyre április 25-26-án került sor, és számos konzervatív vezető vett részt rajta, beleértve a tavaly decemberi holland választásokat megnyerő Geert Wilderst, Santiago Abascalt, a Vox spanyol szuverenista párt elnökét, valamint Tom Van Griekent, a flamand jobboldal vezetőjét.

A második felében a magyar uniós elnökséggel összefüggésben került sor nagy budapesti találkozókra.

November 7-én az Európai Politikai Közösség ülése, ahol az európai kontinens országainak vezetői a magyar fővárosban találkoztak, köztük a francia elnök, a német kancellár és így tovább.

S igyanitt került sor az informális EU-csúcsra is egy nappal később, az Európai Unió mind a 27 tagállama és minden EU-s intézmény képviseltette magát.

A magyar soros elnökség eredményeiről, amelyek térségünket érintik, korábban írtunk.

S végül érdemes megemlíteni a Budapesti Nyilatkozatot, amely tizenkét pontban foglalta össze az Európai Unió vezetőinek közös válaszát a gazdasági, geopolitikai és környezeti kihívásokra.