A videóban látszik, hogy az egyik hajó orra teljesen leszakad. A vízágyú is előkerült.
Sokkoló felvételt osztott meg a The Guardian, amelyen az látható, hogy egy kínai hadihajó nekiütközik egy, a kínai parti őrséghez tartozó járműnek, miközben egy fülöp-szigeteki járőrhajót üldöz a Dél-kínai-tengeren, a Scarborough-zátonynál. A videót a fülöp-szigeteki hajón tartózkodók készítették, akik sértetlenül megúszták az incidenst.
A fülöp-szigeteki hatóságok tájékoztatása szerint az eset hétfőn történt, amikor az ország parti őrsége segélyt szállító hajókat kísért a térség halászai számára. A kínai hadihajó legénységét a külügyminisztérium „jogellenes beavatkozással” vádolta, hozzátéve, hogy veszélyes manővereket hajtottak végre – ezt támasztja alá a két kínai hajó közötti ütközés is.
A világhálón is megosztott videón látható, ahogy egy kínai partiőrségi hajó nagy sebességgel követi a fülöp-szigeteki hajót – amelyről a felvétel is készült –, majd nekiütközik egy másik kínai hajónak, amelyen a 164-es azonosító szám látható. A később közzétett képsorok szerint a sérült hajó továbbra is a vízen maradt, ám orrésze erősen megrongálódott.
Korábban a kínai hadihajó vízágyúval is rátámadt a fülöp-szigeteki hajóra, amelynek azonban sikerült kitérnie a vízsugarak elől
– közölte a fülöp-szigeteki parti őrség szóvivője. Hozzátette: az ütközés előtt nem sokkal a kínai hajó orrában emberek is tartózkodtak, és nem tudni, sikerült-e időben eltávolodniuk a veszélyes zónából. A fülöp-szigeteki járőrhajó felajánlotta segítségét, ám a kínai parti őrség erre nem reagált – foglalta össze a történteket a szóvivő.
A kínai hatóságok szintén beszámoltak az esetről, ám az ütközést nem említették. A kínai parti őrség szóvivője szerint a hadihajó helyesen járt el, amikor megpróbálta elterelni a „kínai felségterületre behatoló” járművet.
Az elmúlt időszakban több konfliktus is kirobbant Kína és a Fülöp-szigetek között a Dél-kínai-tengeren, mivel a Scarborough-zátony vitatott területnek számít, amelyre mindkét ország igényt tart. Kína őrhajókkal és a parti őrség segítségével tartja ellenőrzés alatt a térséget, ezzel akadályozva a Fülöp-szigeteki halászokat, akik rendszeresen tiltakoznak, és időnként amerikai támogatást is kérnek a nemzetközi nyomásgyakorláshoz.
A Dél-kínai-tenger ugyanakkor a világkereskedelem egyik megkerülhetetlen útvonala: a tengeri áruforgalom mintegy 60 százaléka ezen a térségen halad keresztül.
A felvétel itt tekinthető meg:
Nyitókép: Handout / Philippine Coast Guard (PCG) / AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Miközben Brüsszel újabb milliárdokat önt Ukrajnába, a nagyhatalmak csendesek. Sem Peking, sem Újdelhi nem hajlandó nyomást gyakorolni Moszkvára, valamint az amerikai támogatás is elillani látszik. Európa egyre inkább egyedül marad a háború szomszédságában.
Japán fegyveres erői riasztották vadászgépeiket, miután Kína és Oroszország katonai aktivitása fokozódott a térségben.
Pattanásig feszült a helyzet: a FlightRadar24-en ezrek követték élőben, ahogy az amerikai vadászgépek berepültek a vitatott légtérbe.
A világ napelem-kereskedelme egyre inkább Kína kezében összpontosul: a 2013-as 30 százalék körüli részesedését 2024-re közel 70-re tornázta fel, de nem elégszik meg ennyivel.
A kritikus ásványok iránti kereslet 2030-ra megduplázódik Indiában, miközben a geopolitikai feszültségek ellenére a legnagyobb finomítóhatalom, Kína az idén mégis garantálta riválisa számára a ritkaföldfém-ellátást. Ez a paradox kölcsönös függés érdekes helyzetet teremt.
A drónok pontosan ott és akkor jelentek meg, ahol és amikor az eredeti menetrend alapján az ukrán elnök repülőgépe áthaladt volna.
Nagyon hiányzik már a szurkolóknak.
A gigahitel csupán konzerválja a véres konfliktust, és ha az oroszok fokozzák a nyomást, ez a pénz is semmivé válik – a döntés valójában csak elodázta az ukrán hadsereg összeomlását. Brüsszel fellélegzett, de ez csak tűzoltás volt, nem megoldás.
