Önfeljelentésekkel lázadnak Felvidéken a szlovák szájkosártörvény ellen

A szlovák törvény következményeire akarják ráirányítani a figyelmet.

A radikális Republika politikusa tévévitában mondta el: még ők is túlzásnak tartják a büntetést a dekrétumok kritikájáért.

A TA3 szlovák hírtelevízióban az európai parlamenti képviselettel rendelkező Republika Mozgalom elnöke, Milan Uhrík és alelnöke, Miroslav Suja vitázott Őry Péterrel, a Magyar Szövetség alelnökével, és Mózes Szabolccsal, a párt korábbi alelnökével. A vitáról a felvidéki Ma7 portál számolt be részletesen.
A Beneš-dekrétumok kapcsán a legutóbbi parlamenti választási programjában a kisebbségi oktatás és nyelvhasználat visszaszorítását nyíltan egyedüliként vállaló párt képviselői is úgy fogalmaztak, ebben a formában nem szavazták volna meg a törvénymódosítást.

Ezt is ajánljuk a témában

A szlovák törvény következményeire akarják ráirányítani a figyelmet.

Őry Péter, a Magyar Szövetség alelnöke kifejtette, „a problémás kérdésekről tárgyalni kell, de ha a szomszédok csak azon vitatkoznak, hogy mit kellene megoldani és hogyan, akkor ezek a dolgok soha nem oldódnak meg”. Ugyanakkor elmondta, a magyarok és a szlovákok kapcsolatát jónak gondolja,
de a normális együttélés nem csupán toleranciát, hanem a másik véleményének megértését is jelenti.
Milan Uhrík Republika-pártelnök szerint a Beneš-dekrétumok újranyitása mesterségesen gerjesztett konfliktus, amelyet, véli, Brüsszelhez köthető progresszív politikai erők használnak fel a szlovák–magyar viszony megmérgezésére. A Republika elnöke hangsúlyozta: véleménye szerint a szlovákok és a magyarok közötti kapcsolatok jelenleg történelmi csúcsponton vannak, különösen Dél-Szlovákiában, ahol ő maga is él. Miroslav Suja pedig még azt is elárulta, hogy Miskolcon él egy nénikéje. Az alelnök azt is elmondta, pártjuk tagjai közt magyar polgármesterek is vannak, illetve vannak magyar tagjaik is.
Uhrík kijelentette: pártja nem kívánja felülvizsgálni vagy történelmileg újraértelmezni a Beneš-dekrétumokat, mert az szerinte beláthatatlan jogi és politikai következményekhez vezetne.
Ugyanakkor határozottan elutasította azt a büntetőjogi szabályozást, amely a dekrétumok megkérdőjelezését vagy kritizálását bűncselekménnyé teszi. „Tényleg nem látok most okot arra, hogy előhúzzunk csontvázakat a szekrényből, hetvenéves dekrétumokat, amelyek traumát okoznak az egyik és a másik félnek egyaránt. Úgy gondolom, sokkal helyesebb recept a jövőre nézve, hogy ha vannak egyedi hibák, egyedi problémák, azokat vitassuk meg — de keressünk konstruktív együttműködést Szlovákia és Magyarország, a szlovákok és a magyarok között” – mondta a Ma7 tudósítása szerint.
Mózes Szabolcs Uhrík kijelentésére reagálva cáfolta, hogy a Beneš-dekrétumok régi csontvázak lennének,
hiszen a Szlovák Földalap máig végez földelköbzásokat ezekre hivatkozva. „Egy hivatalnok bemegy az irattárba, elővesz egy döntést, ahol legfeljebb név, esetleg település szerepel – de még a születési idő, személyi szám sem található ott – és ennek alapján elkobozzák, elveszik, hogy úgy mondjam egyszerűen: ellopják a földet, főleg itt, Pozsony környékén, elveszik a polgár vagyonát, és az állam kifosztja” – mondta. Mózes ismertette az elkobzás folyamatát és körülményeit.
Uhrík úgy reagált: „Mi nem akarjuk megnyitni a Beneš-dekrétumok témáját, és semmiképpen sem akarjuk revideálni a történelmet, mert az sok ezer kölcsönös igényt nyithatna meg, és nem szolgálná semmi jó célját. (...) Senki sem kívánja, hogy a szlovákiai magyar nemzetiségű állampolgároktól földet vegyenek el 80 éve született dekrétumok alapján. Ez semmiképpen sem a szlovák többség szándéka.”
Őry Péter kifejtette: a dekrétumokra való hivatkozással történt földelkobzások tételesen elolvashatók a földalap éves jelentésében, így azokat bárki szabadon megtekintheti, de csak Pozsony környékén 400 hektár lett utókonfiskáció „áldozata”, ezek egy részét átminősítették építési telekké.
A Republika elnöke szerint: „ezek a problémák a Szlovák Földalappal és a tulajdonjoggal, például a kataszteri bejegyzésekkel kapcsolatban sok szlovákot is érintenek. Sok esetben a kataszteri adatok eltérnek, a kataszter sokáig nem volt működőképes, egyesek szerint fel is törték.” Megismételte:
„határozottan ellenzünk, hogy 80 éves dekrétumok alapján most kerteket vegyenek el nagymamáktól vagy hasonló emberektől, ez teljes nonszensz, és ezt határozottan nem támogatjuk.
Ezt a kérdést egyszer és mindenkorra le kell zárni, nem szabad visszaadni dolgokat, és inkább a mai embereket érintő problémákra kell koncentrálni, nem 80 évvel ezelőtti ügyekre” – olvasható a Ma7 tudósításában.
Ezt is ajánljuk a témában

Büntethetővé tették Szlovákiában az 1945 után a magyarok és németek kollektív bűnösségét kimondó, máig érvényben lévő Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését. Tokár Géza felvidéki politológust kérdeztük, mi folyik Szlovákiában.

Nyitóképen: A Beneš-dekrétumok miatt szervezett demonstráción több százan vettek részt Dunaszerdahelyen (fotó: Facebook / Magyar Szövetség)