Az Egyesült Államok kormánya engedélyezte az Nvidia és az AMD félvezetőinek kínai exportját – cserébe a két óriásvállalat a bevételek 15 százalékát az államkasszába utalja. A „kis megállapodás” nemcsak a korábbi biztonsági érvelést írja felül, hanem precedenst is teremt: immár úgy tűnik, a nemzetbiztonsági kockázatoknak is van meghatározható ára.
A szerző a Makronóm újságírója.
Meghökkentő információk jelentek meg a napokban egy háttéralkuról, amelyet az amerikai kormányzat a két legnagyobb chipgyártóval, az Nvidiával és az AMD-vel kötött. A megállapodás értelmében Washington megadta nekik a félvezetőexport engedélyeit Kína felé, cserébe a techóriások a kínai chipeladásokból származó bevételek 15 százalékát átutalják az államkasszába. Az Nvidia esetében az ázsiai országban egyre nagyobb port kavaró H20-as, míg az AMD-nél az MI308-as félvezetők exportjáról van szó.
A Financial Times beszámolója szerint a kereskedelmi minisztérium azután kezdte meg az engedélyezéseket, hogy Jensen Huang, az Nvidia vezére személyesen egyeztetett Donald Trumppal a H20 chipek ügyében. A történet egészen Joe Bidenig nyúlik vissza, aki a legszigorúbb exportkorlátozásokat vezette be a mesterséges intelligenciához használt amerikai chipekre. Huang már akkor erőteljesen tiltakozott, mondván, Kína így rá lesz kényszerítve, hogy saját technológiát dolgozzon ki (igaza lett), az amerikaiak viszont elveszítik a világ legnagyobb piacát. Követve az elnöki utasításokat, az Nvidia végül egy a kifejezetten kínai exportra szánt „lebutított” változatot (amely így biztosítja az amerikai dominanciát és technológiai lépéselőnyt) dobott piacra Kínában. Az üzlet egészen addig működött, amíg Trump be nem jelentette, hogy be fogja tiltani az ázsiai országba irányuló chipexportot. Huang akkor találkozót kért az elnöktől, és végül júniusban meggyőzte álláspontja megváltoztatásáról. Az elnöki ígéret ellenére azonban az exportengedélyek nem érkeztek meg – egészen idáig.
Nem tudni biztosan, kié volt a quid pro quo ötlete, Huang azonban legendás arról, hogy a maga javára, de tárgyalópartnerei logikája és ízlése szerint tudja irányítani üzleti megbeszéléseit.
Az nyilván nem kerülte el a figyelmét, hogy Trump a politikai döntéseinek minden szegmensét üzleti alapokra építi, elképzelhető tehát, hogy lapot húzva a tizenkilencre, önként ajánlott fel részesedést az amerikai kormánynak a kínai bevételekből. (Ezt a teóriát erősíti az a tény, hogy Trump hirtelenjében még nem tudja, mire fordítsák majd a befolyó összegeket.) Az ötlet mindenesetre tökéletesen illeszkedik az elnök kereskedelmi filozófiájába – a külföldi vállalatokat is arra próbálja kényszeríteni a vámok alóli mentesség ígéretével, hogy az Egyesült Államokban fektessenek be. A tét nem kicsi: számítások szerint, ha nem lépett volna életbe a chipstop, az Nvidia 1,5 millió félvezetőt adott volna el az idén Kínában, ami nagyjából 23 milliárd dolláros bevételt generált volna.
A Trump által csak „egy kis megállapodás” néven emlegetett paktumot azonnal támadni kezdték. Míg a gazdasági jogászok egy csoportja azzal érvel, hogy a 15 százalékos sáp nem más, mint exportadó, amit az amerikai alkotmány határozottan tilt, addig a biztonsági szakértők és a demokrata politikusok szerint az amerikai chipeket Kína egyértelműen hadseregfejlesztésre fogja használni – nem beszélve arról, hogy aláássa az Egyesült Államok dominanciáját a mesterséges intelligencia területén. „Mi a következő lépés? Hagyjuk, hogy a Lockheed Martin 15 százalék átutalása esetén F–35-ösöket adjon el Kínának?” – tette fel gúnyosan a kérdést egy Kína-szakértő, míg Trump első elnöki ciklusának nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettese, Matt Pottinger a H20-as chipek exportjának teljes leállítását követelte, azzal érvelve, hogy az csak felgyorsítja a kínai hadsereg mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztéseit.
Az Nvidia határozottan tiltakozott, kijelentve, hogy a H20 alkalmatlan katonai felhasználásra, ugyanakkor ismét felhívta a figyelmet arra, milyen kockázatokkal jár, ha az exporttilalom miatt rákényszerítik Kínát a saját erejű fejlesztésekre.
Az exportellenőrzési szabályok teszik lehetővé Amerika számára, hogy versenyképes legyen Kínában és a világon mindenhol. Az Egyesült Államok nem ismételheti meg az 5G kudarcát, és nem veszítheti el a telekommunikációs vezető szerepét. A mi mesterségesintelligencia-technológiánk lehet a világszabvány – de csak ha versenyben vagyunk
– fogalmazott a vállalati közlemény.
Trump eddig következetesen a nemzetbiztonságra hivatkozott, amikor exporttilalmakat és technológiai korlátozásokat jelentett be Kínával szemben. A mostani alku azonban szakít ezzel a narratívával: az üzleti érdek nyíltan felülírta a korábbi biztonsági megfontolásokat. Az amerikai elnök ezzel a saját érvelését gyengítve komoly precedenst teremtett. Amikor legközelebb a Fehér Ház nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva próbál megtiltani egy technológiai tranzakciót, a döntés hitelessége elkerülhetetlenül megkérdőjeleződik majd – ugyanis éppen az Nvidia kapcsán derült ki, hogy a „biztonsági kockázat” egy jól árazott megállapodással könnyedén kikerülhető.
***
Kapcsolódó:
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Itt a bizonyíték a teljes csődre: a második világháború óta nem látott ekkora pofont az egykor rettegett szocialista párt.
„Ha lenne kristálygömböm...”
Februárban még a vártnál is nagyobb mértékben esett vissza az infláció mértéke Magyarországon. Az olajár hatása még nem mutatkozott meg a mutatóban, de a kormány hétfői intézkedése után már nem is tud súlyos csapást kiváltani a fogyasztói árakra.
Az elnök úgy látja, hogy Irán katonai képességei súlyosan meggyengültek.
Zelenszkij diplomáciai hazárdjátékot űz: ezzel a lépéssel igyekszik Trump és az arab országok kedvében járni.
A harmadik mérkőzésén az első gólját szerezte kanadai együttesében a magyar támadó. Sallói Dánielnek a meccs után nagy meglepetésben volt része.
Az energiaügyi szakértő az ATV műsorában arról beszélt, hogy az üzemanyagárak kapcsán ő személy szerint inkább a jövedéki adóhoz és az áfához nyúlt volna. Az adóhoz egyébként a kormány hozzányúlt.
Az utolsó pillanatban oldódott meg a helyzet.
