Chipalku Washingtonban: dollárban mért nemzetbiztonság

Meghökkentő információk jelentek meg a napokban egy háttéralkuról, amelyet az amerikai kormányzat a két legnagyobb chipgyártóval, az Nvidiával és az AMD-vel kötött. A megállapodás értelmében Washington megadta nekik a félvezetőexport engedélyeit Kína felé, cserébe a techóriások a kínai chipeladásokból származó bevételek 15 százalékát átutalják az államkasszába. Az Nvidia esetében az ázsiai országban egyre nagyobb port kavaró H20-as, míg az AMD-nél az MI308-as félvezetők exportjáról van szó. 

A Financial Times beszámolója szerint a kereskedelmi minisztérium azután kezdte meg az engedélyezéseket, hogy Jensen Huang, az Nvidia vezére személyesen egyeztetett Donald Trumppal a H20 chipek ügyében. A történet egészen Joe Bidenig nyúlik vissza, aki a legszigorúbb exportkorlátozásokat vezette be a mesterséges intelligenciához használt amerikai chipekre. Huang már akkor erőteljesen tiltakozott, mondván, Kína így rá lesz kényszerítve, hogy saját technológiát dolgozzon ki (igaza lett), az amerikaiak viszont elveszítik a világ legnagyobb piacát. Követve az elnöki utasításokat, az Nvidia végül egy a kifejezetten kínai exportra szánt „lebutított” változatot (amely így biztosítja az amerikai dominanciát és technológiai lépéselőnyt) dobott piacra Kínában. Az üzlet egészen addig működött, amíg Trump be nem jelentette, hogy be fogja tiltani az ázsiai országba irányuló chipexportot. Huang akkor találkozót kért az elnöktől, és végül júniusban meggyőzte álláspontja megváltoztatásáról. Az elnöki ígéret ellenére azonban az exportengedélyek nem érkeztek meg – egészen idáig.

Az nyilván nem kerülte el a figyelmét, hogy Trump a politikai döntéseinek minden szegmensét üzleti alapokra építi, elképzelhető tehát, hogy lapot húzva a tizenkilencre, önként ajánlott fel részesedést az amerikai kormánynak a kínai bevételekből. (Ezt a teóriát erősíti az a tény, hogy Trump hirtelenjében még nem tudja, mire fordítsák majd a befolyó összegeket.) Az ötlet mindenesetre tökéletesen illeszkedik az elnök kereskedelmi filozófiájába – a külföldi vállalatokat is arra próbálja kényszeríteni a vámok alóli mentesség ígéretével, hogy az Egyesült Államokban fektessenek be. A tét nem kicsi: számítások szerint, ha nem lépett volna életbe a chipstop, az Nvidia 1,5 millió félvezetőt adott volna el az idén Kínában, ami nagyjából 23 milliárd dolláros bevételt generált volna.

Nemzetbiztonság vs. üzlet

A Trump által csak „egy kis megállapodás” néven emlegetett paktumot azonnal támadni kezdték. Míg a gazdasági jogászok egy csoportja azzal érvel, hogy a 15 százalékos sáp nem más, mint exportadó, amit az amerikai alkotmány határozottan tilt, addig a biztonsági szakértők és a demokrata politikusok szerint az amerikai chipeket Kína egyértelműen hadseregfejlesztésre fogja használni – nem beszélve arról, hogy aláássa az Egyesült Államok dominanciáját a mesterséges intelligencia területén. „Mi a következő lépés? Hagyjuk, hogy a Lockheed Martin 15 százalék átutalása esetén F–35-ösöket adjon el Kínának?” – tette fel gúnyosan a kérdést egy Kína-szakértő, míg Trump első elnöki ciklusának nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettese, Matt Pottinger a H20-as chipek exportjának teljes leállítását követelte, azzal érvelve, hogy az csak felgyorsítja a kínai hadsereg mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztéseit.

Az Nvidia határozottan tiltakozott, kijelentve, hogy a H20 alkalmatlan katonai felhasználásra, ugyanakkor ismét felhívta a figyelmet arra, milyen kockázatokkal jár, ha az exporttilalom miatt rákényszerítik Kínát a saját erejű fejlesztésekre. 

– fogalmazott a vállalati közlemény.

Trump eddig következetesen a nemzetbiztonságra hivatkozott, amikor exporttilalmakat és technológiai korlátozásokat jelentett be Kínával szemben. A mostani alku azonban szakít ezzel a narratívával: az üzleti érdek nyíltan felülírta a korábbi biztonsági megfontolásokat. Az amerikai elnök ezzel a saját érvelését gyengítve komoly precedenst teremtett. Amikor legközelebb a Fehér Ház nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva próbál megtiltani egy technológiai tranzakciót, a döntés hitelessége elkerülhetetlenül megkérdőjeleződik majd – ugyanis éppen az Nvidia kapcsán derült ki, hogy a „biztonsági kockázat” egy jól árazott megállapodással könnyedén kikerülhető.

***

Kapcsolódó:

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.

Nyitókép: I-HWA CHENG / AFP